Vívásban 54 tagú mezőny kezdte meg a kardselejtezőket három magyar, Pézsa Tibor, Kovács Tamás és Marót Péter részvételével. Az első kört mindhárman biztosan vették. A másodikban Tokió olimpiai bajnoka, Pézsa Tibor egy győzelemmel kezdett, majd négy vereséget is begyűjtött, így kiesett a további küzdelmekből. Ugyanakkor Kovács és Marót beverekedte magát a legjobb 12-be.

Délután következett a férfi tőrözők elődöntője Kamuti Jenő és Szabó Sándor részvételével. Kamuti az első fordulóban 5:1-re győzött Szabó ellen, következő csörtéjében viszont kikapott a lengyel Dabrowskitól 5:3-ra.



Jöhetett a sorsdöntő asszó az olasz Granierivel. Izgalmas percek következtek, végül Kamuti 5:4-re nyert. A biztos továbbjutáshoz egy győzelem kellett. Helyette 5:4-es vereség következett a lengyel Woydától. Az utolsó ellenfele a francia Revenu volt. A franciát jól ismerte, hiszen korábbi olimpián már vívtak egymás ellen az érmekért. A francia versenyző már 3:1-re elhúzott, de Jenő nem adta fel, kiegyenlített, majd 4:4 után bevitte az utolsó találatot és 5:4-re nyert. Ezzel Kamuti történelmet írt: ugyanaz a magyar tőrvívó korábban még sosem szerepelt háromszor egymás után olimpiai döntőben.

Szabó Sándor, miután 5:1-re lelépte a lengyel Woydát, 5:3-ra nyert Revenu ellen. A későbbiekben kikapott 6:2-re Granieritől és ez már azt jelentette, hogy kiesett csoportjából, Revenuvel és Granierivel együtt. Dabrowski 4, Kamuti és Woyda 3-3 győzelemmel jutott a hatos döntőbe.

Mintegy 2500 néző gyűlt össze az esti fináléra a Bayernhalléban, az olimpia első vívódöntőjére, amelynek kezdetét azonban előbb fél, majd újabb fél órával tolták ki a rendezők. Valamivel nyolc óra után bevonult a hat versenyző, és sor kerülhetett a résztvevők bemutatására. A mexikói döntő három résztvevőjét üdvözölhettük ismét a mezőnyben, közülük is a legnagyobb örömmel Kamuti Jenőt. Kamuti 4 győzelem és 1 vereséggel izgatottan nézte a döntő utolsó asszóját, a Wojda—Tit találkozót, amin nem kevesebb múlott, mint hogy a román vívó győzelme esetén Kamuti újra vívhat az aranyéremért Woydával. Tiu azonban megfosztotta ettől a lehetőségtől, gyanús gyorsasággal: Woyda — Tiu 5:0. Kamuti Jenő Mexikó után ismét ezüstérmes lett.

Az úszóversenyek harmadik napján délelőtt, az előfutamok során a 4x100 méteres női gyorsváltóban az NDK-torpedólányok beállították a világcsúcsot (3:58.1). A magyarok (Gyarmati Andrea 1:00.77, Turóczy Judit 1:01.55, Kovács Edit 1:01.82, Patóh Magdolna 1:00.13 — 4:04.29), a hatodik legjobb idővel kerültek a döntőbe.
A 400 méteres férfi vegyesúszásban Hargitay az első futamban indult. Az olimpiai és a magyar rekordot egyaránt megjavítva, 4:37.51-gyel nyerte a futamot.
A 100 méteres férfi pillangón Szentirmay István (58.7 mp) továbbjutott a délutáni középdöntőbe.



Az első döntő a 4x100 méteres női gyorsváltó volt. Kiváló úszók között rajtolt Gyarmati elsőnek. Andrea ragyogóan úszott, teljesen együtt haladt 50 méterig az amerikai Neilsonnal, és csak 75 méter után maradt le kissé. Andrea harmadiknak váltotta Túróczyt, aki 59.32-es időt teljesített. A második 100 méteren az NSZK váltója kicsit feljött, a miénk visszaesett és a hollandokkal együtt a 4-5. helyen haladtak. Kovács Edit nem tudta tartani ezt a pozíciót. Az utolsó váltás azonban jól sikerült: Patóh Magdi nagyon nagy lendülettel, először behozta a svédeket, majd utána a holland váltót is. Bár a dobogós helyezéstől elmaradt a gárda, mert a nyugatnémetek biztosan előzték meg a mieinket, mégis az igen értékes negyedik helyet sikerült megszereznünk.

A magyar csapat részidői: Gyarmati Andrea 59.32, Turóczy Judit 1:00.88, Kovács Edit 1:01.12, Patah Magdolna 59.06; 4:00.39, országos csúcs (régi: 4:02.6, válogatott: 1969).

Következett a 400 méteres vegyesúszás Hargitay Andrással a fináléban. Pillangón a két amerikai Hall és Furniss volt elől. A második 50 méteren Hargitay feljött, és a második-harmadik helyen haladva Fumnissel volt versenyben. Később az élen álló Hall alaposan visszaesett, feljött viszont Larsson és McKee. A hajrára McKee elkészült erejével, Larsson rendkívül jól jött fel. A célbaérés után teljesen tanácstalan volt mindenki, az órák először azonosan 4:31.98 másodpercet mutattak. Végül 2 ezredmásodperc döntött a svéd javára.



Hargitay nagyon biztosan lett harmadik. 1956 óta magyar úszó nem szerzett érmet olimpián.



Tornában az egyéni összetett szabadon választott gyakorlatainak bemutatása következett. Az öt tornászlányunk ízléses, kissé szokatlan világoskék, sötét virágos mintás mezben lépett a szerekhez. Nemcsak csinosak voltak a lányok, hanem be is bizonyították, hogy a csapatbronzérem nem volt véletlen. Kelemen kivételével, aki a korláton rontott, mind felülmúlták a csapatbajnokság során nyújtott teljesítményüket. Békési Ili nagy harcot vívott az amerikai Rigbyvel. Az utolsó szerig a szőke kaliforniai lány volt a jobb, de Békési kitűnően sikerült, 9.55 pontra értékelt korlátgyakorlatával befogta, sőt, megelőzte. Még két kimagasló gyakorlatot láthattunk lányainktól: a legfiatalabb, Medveczky Krisztina gerendán 9.60-at, Kéry Anikó pedig talajon 9.55-öt kapott a nem éppen bőkezű pontozóktól. Békési Ilona 9. helye nemcsak azért érdemel említést, mert régen volt ilyen szép helyezésünk nagy világversenyen, hanem azért is, mert Ilit csak szovjet és NDK-beli tornásznők előzték meg.
Szerdán este a Sporthalleban miután átadták az SS fekérmeket a női ösz-H LvHh szelett verseny elmmeo három helyezettjének, a férfitornászok vették át az uralmat.

A hölgyek után a csapatverseny során legjobban szerepelt 36 férfi tornász kezdte meg gyakorlatainak bemutatását. A hozott pontszámok alapján a legjobbak között két magyar versenyző is küzdött. Molnár Imre a 20. Magyar Zoltán a 31. helyen került be ebbe az előkelő társaságba. Mindkét magyar javított helyezésén. Molnár egyenletes teljesítményt nyújtott, jelentősen jobbat, mint a csapatbajnokságon és végül a 19. helyre került. Magyar, akinek most nagyszerűen sikerült a lólengés is, öt hellyel nyomult előre, huszonhatodik lett.

Sportlövészetben egynapos szünet után ismét elfoglalták helyüket a kisöbű sportpuskások a hochbrücki lőtér állásaiban. Ezúttal a kisöbű sportpuska 130 lövéses összetett számára került sor. Magyarországot ismét két induló képviselte, Hammerl László és Nagy Sándor. Itt lett volna lehetőségük, hogy a fekvő testhelyzetű versenynél kevesebb induló között — 72 nevezés érkezett erre a számra — javítsanak előző helyezésükön. Sajnos nem ez történt. Hammerl „igazi” számában, a fekvő testhelyzetben is csak 305 kört ért el, Nagy pedig egy körrel jobbat. S bár Hammerlnek volt még egy utolsó fellángolása, végeredményben éppen csak, hogy a mezőny első harmadában, a 17. helyen zárt, csakúgy, mint Nagy, aki 23. lett.

Szerdán este a Messegelende súlyemelő csarnokában világbajnokok és világrekorderek összecsapásának ígérkezett a könnyűsúlyúak 67,5 kilós viadala. A szovjet Kirzsinov, a bolgár Kucsev, a lengyel Baszanowski és Kaczmarek, az iráni Dehnavi, a japán Kató, mind nagyon jól ismert nevek a súlyemelő szakemberek és a sportszerető közönség körében. A magyar Ambrózi Jenőnek nagyon jól kellett versenyezni ahhoz, hogy legalább pontszerző helyen végezzen.

Ambrózi első fogásra biztosan nyomta ki a 137,5 kg-ot. Nagyon bíztatóan teljesítette a 142,5 kg-ot is, majd ismét 5 kg-ot emeltetett a súlyon. Ez azonos a fennálló magyar rekorddal. A csúcsbeállítás azonban nem sikerült a fiatal versenyzőnek. Az első fogásnem után Ambrózi a negyedik helyen állt, holtversenyben Baszanowskival, akivel megegyezett a testsúlya. A bolgár Kucsev 157,5 kilós világrekorddal nyerte a nyomát.

A szakításban Ambrózi a 120 kilós kezdősúlyán ragadt, a 125 kilót kétszer is megpróbálta sikertelenül. 162,5 kilós összeredménye a hatodik helyre pozícionálta.

A lökés kezdősúlyát valamennyi versenyző teljesítette. Így volt ezzel Ambrózi is, aki 165-ön kezdett, aztán nem bírt a 170-nel, mégis kockáztatott és 172,5 kg-ra ment. Sajnos ez a fogása sem sikerült, így 427,5 kilós összeredménnyel fejezte be a versenyt. A mögötte állók közül senki sem tudta ezt az eredményt túlszárnyalni, így a magyar emelő élete első világversenyén becsületesen helytállt, és 6. helyezésével pontot érő pozícióban végzett.

Birkózásban lassan végéhez érkeztek a versenyek. A negyedik fordulóba már csak a legeslegjobb szabadfogásúak jutnak el a világversenyeken.

Urbanovics Miklós (74kg) következő ellenfele a súlycsoport akkori Európa-bajnoka, a nyugatnémet Seger lett. A találkozón Seger 12:3-ra, biztosan győzött. Urbanovics ezzel kiesett, és a 8. helyen végzett.

Rusznyák Józsefnek (68kg) is hasonló vigasz jutott. A negyedik fordulóban a mongol Natsagdor az állandó szőnyegharcban mindvégig üldözte, s 4 perc 42 másodperc alatt tussolta. Ő is a 8. helyet szerezte meg.

Kitűnően helyt állt Gál Henrik is az 52 kg nagyon kemény mezőnyében, bár szerdán csak 3 perc 17 másodpercig tudta tartani a robbanékony indiai Sudeskumart. Ellenfele a második menet elején felemelte, majd levágta. Vitathatatlan tus! Gál az értékes 7. helyen végzett.

Még Bajkó, Csatári és Klinga versenyben voltak az érmes helyezések reményében. Egyre nőtt a tét, egyre keményebbek lettek az ellenfelek. De Bajkót ekkor már a legjobb tíz, Csatárit pedig a legjobb hét között tudtuk. Ráadásul a negyedik fordulóban Csatári erőnyerő volt, miközben két riválisának a lengyel Dlugosznak, és az iráni Anvarinak érett a kiesés.

57 kg-ban Klinga László a szovjet Kulesov ellen indult a szőnyegre. Ellenfele az Eb-n az egész kontinenst legyőzte. A magyar birkózó óvatos kezdés után olyan villámgyors, ördögi mutatványokkal lepte meg Kulesovot, hogy az csak menekülni tudott. 3 perc 24 másodperc után az eredményjelző 9:0-át mutatott Klinga javára. S ebben a pillanatban ütötték le a tust. Ellenfele két vállon, Klinga László nyolcadmagával várta az ötödik fordulót. A magyar versenyzőnek 2,5 hibapontja volt.

Az újabb kétvállas bravúrt Bajkó Károly (90 kg) szállította. Ellenfele a török Mehmet volt. Biztató rajt után kiegyenlített lett a küzdelem, s nem sokkal a befejezés előtt az eredmény is: 5:5. Ekkor jött a fordulat! Bajkó felülkerült, átfordította a törököt, és harmincöt másodperccel a befejezés előtt két vállra fektette! A negyedik forduló után 1,5 pontjával Bajkó állt a nyolcfős versenyben maradt mezőny élén.

AZ esti mérkőzéseken nagyon szurkoltunk Csatári Józsefért. Erőnyerő volt, s helyzetét ekkor a többi mérkőzés határozta meg. A lengyel Dlugosz és az iráni Anvari kiesett, így öten maradtak a súlycsoportban.

Klingának este is a szőnyegen kellett helytállnia. Az ötödik fordulóban az iráni Kederrel mérkőzött. Nem is lett volna semmi baj, hiszen kitűnően birkózott, biztosan győzött. A bírák azonban felborzolták a kedélyeket. Mi történt Kiinga mérkőzésén? 4:2-re vezetett, amikor egy akcióját az ellenfélnek ítélték. A zsűri aztán helyesbített, Kiinga visszakapta pontjait. Nem ez történt viszont a hetedik perc közepén, amikor 6:3-as Klinga-vezetésnél ő kapta meg az iráni pontját. Nyolcperces huzavona következett, hisztérikus iráni jelenetek tanúi voltunk, tegyük hozzá jogosan. a végeredmény Klinga győzelmét jelentette.

Bajkó régi vetélytárssal találkozott, az iráni Haramival. Legutóbb, a szófiai VB-n Harami nyert. Most Bajkó kezében volt a nagy lehetőség egészen az utolsó pillanatokig. 3:2-re vezetett, s a harmadik menetben következetesen visszaverte az iráni rohamait. És jött a régi hiba: Bajkó lábra ment, s ebből a 80 kg-os vetélytárs szerzett pontot. Döntetlennel ért véget a mérkőzés. A lényegen azonban mit sem változtat! Bajkó Károly a 90 kgban a világ négy legjobbja közé került.

Férfi kézilabdában is megkezdődtek a küzdelmek. Első ellenfelünk, az Egyesült Államok magyar származású edzője a mérkőzés előtt elmondta, elsősorban tanulni jöttek az olimpiára. A találkozó is igazolta a tréner szavait: a magyarok 13 gólos győzelmet arattak.

Magyarország-Egyesült Államok 28:15 (16:8)
Magyarország: Horváth — Káló, Varga, Simó, Vass S., Stiler, Marosi. Csere: Szabó L., Takács, Vass K., Adorján, Szabó I. Gólok: Varga 13, Marosi 5, Vass S. 4, Simó 4, Káló, Adorján.

Szerdán a riemi lovaspályán a hűvös idő ellenére is teltház előtt folytatták a military lovasversenyt. Ezen a napon a versenyzők második csoportjának – közöttük a magyar Varró Józsefnek és Krizsán Jánosnak – a díjlovaglására került sor. A magyarok közül Varró József volt a jobb, Abasár nyergében megközelítette Horváth előző napi teljesítményét. A fiatal Krizsán lova, Bornemissza lesántult, a versenyző pedig a tartaléklovon, Dervisen mérsékelt teljesítményt nyújtott, ezzel összesítésben a 69. helyet tudta csak megszerezni. Egyéniben Horváth a 26., Varró a 30., Krizsán a 69., Szabácsi a 73., a csapat pedig a 17. helyről várta a folytatást.

Ökölvívásban Kajdi János (67 kg, váltósúly) is bemutatkozott. Kétszeres Európa-bajnok ellenfele a 21 éves, 172 centiméter magas, azévi holland bajnok James Vrij volt.
Kajdi irányított és egy árnyalattal jobb volt a hollandnál. A második menetben Vrij megmutatta, hogy nagyon tehetséges versenyző, de János átvészelte ezeket a pillanatokat. A harmadik menetben az igazi Kajdit láttuk a szorítóban. Kezdeményezett, nagyszerűen sorozott, miközben Vrij többször fogott. A magyar versenyző 4:1 arányban győzött.

Öttusában a csapatverseny elsősége már az úszás előtt eldőlni látszott a szovjetek javára, de Balczó András az egyéni aranyéremért úszott.

Balczó mindjárt az első futamban sorra került. Meglehetősen gyengén úszó ellenfeleket kapott, akik legalábbis a papírforma alapján nem kínáltak neki eredményjavító párharcot. A futam azonban végül is nem egészen a várakozásnak megfelelően alakult. Balczót a svéd Jansson 200 méternél utolérte, s az utolsó fordulónál meg is előzte. Az utolsó ötven méteren Balczó erősen visszaesett, s 3:46.6 perces idővel másodikként ütött célba, elmaradva azévi legjobbjától.

Nem kellett sokáig várni az egyik nagy ellenfélre Onyiscsenkóra, aki a második futamban végig szorosan a kötél mellett úszva remek teljesítménnyel rukkolt elő: két másodperccel 3:40-en belül végzett, s ezzel bizony veszedelmesen erősített helyzetén Balczóval szemben.

Az ötödik futamban következett Villányi Zsigmond, a nagyszerű úszó hírében álló szovjet Smeljov társaságában. Smeljov fantasztikus tempót diktált magának (100 m-en 1:03.41), s noha a végére alaposan elfáradt, így is 3:32.0 perces idővel ért célba. Villányi formáját kiúszva, 3:41.5-öt teljesített.

A nyolcadik futamban Bakó Pálért izgulhattunk. Bakó erősen kezdett, az utolsó ötven méteren ugyan a svéd Ferm ráúszott, de végül 3 perc 40 mp-en belül ért célba, s kerek egy szekundummal verte svéd ellenfelét.

A végső számolgatások megkezdéséhez már csak az utolsó előtti futamot kellett megvárnunk Lednyev miatt. A szovjet csapat harmadik embere ugyan bizonyos mértékig „kellemes csalódást” okozott nekünk (tudniillik alatta maradt a beharangozott teljesítményének), de 3:42.8 perces ideje továbbra is számottevő előnyt biztosított neki Balczóval szemben.

Összetettben Onyiscsenko átvette a vezetést Lednyevtől, s azonos pontszámmal Ferm is Balczó elé ugrott. Onyiscsenko előnye Balczó előtt 82 pont, tehát világbajnokunknak a győzelemhez 28 másodperccel kell jobbat futnia vetélytársánál, Lednyevvel szemben viszont „már” 20 másodperc is elegendő lett volna.

Az összetett állása egyéniben négy tusa után: 1. Onyiscsenko (Szovjetunió) 4215, 2. Lednyev (Szovjetunió) 4193, 3. Ferm (Svédország) 4133, 4. Balczó (Magyarország) 4133, …12. Villányi (Magyarország) 3924 , ..19. Bakó (Magyarország) 3744.
Csapatban: 1. Szovjetunió 12 491, 2. Magyarország 11 811, 3. Finnország 11 560, 4. Svédország 11 429, 5. Egyesült Államok 11 409, 8. NSZK 11 400.

Vitorlázásban sűrű köd nehezítette meg szerdán az olimpia vitorlásszámainak második futamát Kielben. A szerdai versenyen az előző napihoz képest lényegesen jobban szerepeltek versenyzőink. Közel hármas erősségű szél fújt. Finn dingiben Fináczy György gyengén kezdett és az első három bója után 19. volt. Innen azonban nagyszerűen jött fel, és végül ötödiknek futott be. Hasonlóan jól szerepeltek a másik pályán csillaghajósaink és repülő hollandisaink. Már az első körben az élcsoportban voltak és végül Litkeyék a 4., a kedden gyengén szereplő Gosztonyiék pedig 5. lettek. A vitorlásversenyen hét futamot rendeznek, amelyek közül a leggyengébb eredményét nem veszik figyelembe.

Vízilabdában nem okozott nagy nehézséget a magyar csapat számára Ausztrália legyőzése. A játék színvonala nem volt túlságosan magas, csapatunk biztosan nyert. A látottak alapján kijelenthető volt, hogy a játékosok formája egyre javul.

Magyarország-Ausztrália 10:2 (3:0, 2:1, 3:0, 2:1)
Magyarország: Molnár — Bodnár dr., Görgényi, Faragó, Sárosi, Szívós, Konrád III dr. Csere: Cservenyák, Magas, Pócsik, Kásás
Gólok: Sárosi 3, Bodnár dr. 2, Konrád III dr. 2, Szívós, Faragó, Pócsik

(MOB; fotók: MTI-archívum)