Bár a 20 éves öttusázó Gulyás Michelle terveiben eredetileg a 2024-es párizsi olimpiai részvétel szerepelt, az elmúlt időszak jó eredményeinek köszönhetően realitássá vált az idei tokiói indulás lehetősége is. Michelle-lel a külföldön töltött gyerekkoráról, bűnügyi nyomozói tanulmányairól és olimpiai indulási esélyekről is beszélgettünk.
Michelle megnyerte a 2021-es esztendő évadnyitó fedettpályás versenyét Budapesten, majd az idei világkupa-sorozat harmadik állomásán, Szófiában sem talált legyőzőre, így felkapaszkodott az olimpiai kvalifikációs pontversenyben a második pozícióba. Bulgáriából való hazaérkezése után beszélgettünk vele külföldön töltött gyerekkoráról, bűnügyi nyomozói tanulmányairól és olimpiai indulási esélyekről.
Sportolói pályafutásod külföldön indult.
Szüleimet a munkájuk hosszabb ideig külföldre szólította, így 22 éves nővéremmel Claudiával és 16 éves öcsémmel Richard Leonardóval hosszú ideig külhonban éltünk. Claudia Ománban, Leonardo Milánóban született, én pedig Londonban láttam meg a napvilágot. Szüleim a tornában látták a lehetőséget arra, hogy ott majd sikerül levezetnem a fölösleges energiáimat, így óvodásként nővéremmel együtt tornázni kezdtem. Már harmadik osztályos voltam, amikor végleg hazajöttünk Budapestre. A szertornát szerettem, de a sportág szubjektív pontozási megítélése, továbbá a sikerek hiánya miatt váltani szerettem volna. Egy olyan sportot kerestem, ami eredményes volt itthon. Ezt követően a Honvédban kipróbáltam a magasugrást. Az öcsém a KSI-ben kéttusázott, úszott és futott, így 11 évesen én is belekóstoltam a sportágba, majd ott ragadtam. Nagyon tetszett, hogy az edzések nem egyhangúak. Egy nap több tusában is készülhettem, az úszás és a futás mellett a lövészettel is ismerkedhettem.
Öttusában már az eredmények is elkezdtek jönni…
2017-ben második lettem az ifjúsági Európa-bajnokságon. 2018-ben részt vehettem a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián is. Ez volt az eddigi legnagyobb élményem, teljesen más volt a hangulata, mint bármilyen más versenynek. Együtt volt a magyar csapat, hatalmas közösség, egymásért szoríthattunk. A verseny is jól sikerült, bronzérmet szereztem egyéniben, emellett sok barátra tettem szert, többükkel azóta is tartom a kapcsolatot. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy egyszer eljuthassak a felnőttek olimpiájára. 2019-ben aztán indulhattam a budapesti világbajnokság női egyéni versenyén.
Nagyon boldog voltam, hogy beválogattak a csapatba. Büszke vagyok rá, hogy sikerült beverekedni magamat a 36 fős fináléba, és hogy a vívás kivételével minden számban fel tudtam venni a versenyt a többiekkel. Élveztem, hogy a családom is ott szurkolt nekem a lelátón. Azt kifejezetten szeretem, ha szeretteim, barátaim bíztatását hallom a szurkolók között.
A szurkolás mellett van valami kabalád, ami segít a versenyeken?
A vívásban mindig egy kopott Real Madridos térdzokniban állok ki a pástra, az utolsó tusát pedig egy Ferraris piros sapkával a fejemen teljesítem. Ezek a kabalák is segítik lelkileg a sikeres szereplésemet.
Az öttusa sorban szolgáltatta a kiváló sportolókat a magyar sportnak. Van példaképed?
Ismerem sportágunk nagyjait, de nem igazán van példaképem. Nem másokat követve vagy utánozva öttusázom, hanem saját magamra figyelve próbálom megtalálni az utamat, és azon szeretnék előre haladni.
2020 novemberében klubot váltottál.
A KSI-ban elvégzett munka jó alapot adott, de a lehetőséget ahhoz, hogy még tovább fejlődhessek az UTE-ban találtam meg. Hamar érződött, hogy jó volt a váltás, hiszen vívásban és futásban is sokat fejlődtem.
Miként alakul egy heted, hogyan oszlanak el az edzések naponta?
A Ludovikán van a futás, lövészet és az úszás, a BVSC teremben vívok, a lovaglásra pedig a Nemzeti Lovardában készülök. Hétfő-szerda-péntek reggel úszás, utána megyek lovagolni, majd iskola, délután futás és vívás a program. Kedden és csütörtökön délelőtt kombinációs edzés (futás és lövés – a szerk.), délután vívás, ami keddenként külön lövéssel is kiegészül. Péntek egy könnyebb nap, hiszen csak úszás és futás van a programban. Hétvégén futok.
Mindemellett a tanulást sem hanyagolod el, egy igazán érdekes szakirányon tanulsz.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vagyok harmadéves, bűnügyi nyomozónak készülök, tetszik ez a munka. A sport mellett fontos számomra a tanulás is. Azt még nem tudom, merre szakosodom majd, de a kábítószer elleni, a gazdasági és az élet ellen elkövetett bűncselekmények utáni nyomozás mind érdekes. Lassan közeledik a vizsgaidőszak, de nem halasztok, a sport mellett a tanulmányaimban is szeretnék helytállni. Május végétől kb. 5-6 vizsgám lesz – szerencsére online, így gond nélkül meg tudom ezeket csinálni akár edzőtáborozás alatt is.
Közel két és fél hónap múlva olimpia Tokióban. A világkupa sikereddel nagyon közel kerültél ahhoz, hogy képviselhesd Magyarországot a játékokon.
Korábban azt terveztem, hogy a 2024-es párizsi olimpiára érhetek oda. Köszönhetően a jó vívó és futó eredményeimnek, az olimpiai részvétel nagyon közel került már az idei évben is. Május 13-16. között Székesfehérváron rendezik a világkupa döntőjét, amelyen remélem már a családom is ott szurkolhat nekem a lelátón. Június második hetében Kairóban lesz a világbajnokság. Ezen a két versenyen kell úgy szerepelnem, hogy odaérhessek az olimpiára. A mérce magas, hiszen az első 10-ben kell mindkét versenyen végeznem, hogy pontjaim szaporodjanak és a pontversenyben beférjek a legjobb 8 közé. Még ekkor sem biztos a részvételem, hiszen a már biztos kvótás Kovács Sarolta mellett az igen tapasztalt versenytársamnak, Alekszejev Tamarának is az olimpiai részvétel a célja. Ha mindhárman megszereznénk az indulás jogát, akkor Kállai Ákos szövetségi kapitánynak kell döntenie a két magyar induló személyéről. Ha összejönne a tokiói szereplés kiharcolása, akkor még egy extra magaslati edzőtábor várna rám. Utána már jöhet az olimpia, ahol a tapasztalatszerzés, a tisztes helytállás lehet a fő célom. Ha ennél több is sikerülne, az már hab lenne a tornán.
(Balássy László, Nyitókép: Magyarock/Nagy-Weiner Attila)