A kontinens első szabadtéri sportversenyét 1875. május 6-án Budapesten rendezte meg a Magyar Athletikai Club, ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján ezen a napon ünnepeljük a Magyar Sport Napját.

A kormány mindig is elkötelezett volt a sport támogatása mellett, ez többek között a mindennapos testnevelés bevezetésében és a Sportoló Nemzet Programban mutatkozik meg – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a konferencián, melynek a Magyar Olimpiai Bizottság a szakmai támogatója volt. A sportért felelős honvédelmi miniszter kiemelte: a Sportoló Nemzet Program célja, hogy ne csak az élsportolók, hanem az emberek minél szélesebb köre használja azokat az infrastruktúra elemeket, amelyeket az előző években felépítettek, hiszen fontos, hogy mindenki eddze a testét, mert azzal a lelke is edződik. A miniszter hangsúlyozta, hogy a sport talán mindennél fontosabb azokban a zavaros és bonyolult időkben, mint amilyeneket most élünk. „A sportra azért van nagy szükség, mert utat mutat, a küzdelem, a teljesítmény és szurkolás öröme azon a sávon tartanak minket, amire szükségünk van” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Magyarország ásványkincsekben és energiahordozókban nem gazdag ország, annál inkább a tehetségekben, és ez a kultúra, a tudomány és a sport területén is megmutatkozik. Az elmúlt évek eseményei, például a tavalyi atlétikai világbajnokság kapcsán most már a sportvilág, és a nemzetközi szövetségek is látják, hogy Magyarország sikeresen tud nagy nemzetközi sporteseményeket megrendezni – tette hozzá. Ezzel nemcsak az ország sportolói eredményességét, hanem jó szervezőképességét és gyönyörű fővárosát is meg tudja mutatni a külföldieknek. Közölte, ezekhez elengedhetetlenül szükség van a jó sportdiplomáciára, ezért is örül annak, hogy Schmidt Ádám államtitkár ötletére már harmadszor rendezik meg a sportdiplomáciai konferenciát. Emlékeztetett arra, hogy az időzítés azért is fontos, mert idén nyáron olimpiát és paralimpiát rendeznek Párizsban, és ilyenkor nagy figyelem irányul a sport felé, amely a modern korban a nemzeti érzések kifejeződésének első számú eszköze.

Dr. Schmidt Ádám kiemelte, mivel az év legfontosabb eseménye a nemzetközi sportéletben a párizsi olimpia és paralimpia lesz, nem véletlen, hogy ez a fő témája a hétfői konferenciának is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az év második felében Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, és a magyar elnökségnek kiemelt területe lesz a sport. Jelezte, szeretnének eredményeket elérni olyan témákban, mint a nagy sportesemények öröksége, a doppingellenes küzdelem és az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése. Ebben az időszakban több rangos eseményen is vendégül látják majd az unió és a világ sportvezetőit, ahol szintén lényeges szerepe lesz a magyar sportdiplomácia egységes fellépésének – tette hozzá.

Gyulay Zsolt megtiszteltetésnek tartja arról beszélni, milyen fontos szerepe van az országok és a népek közötti kapcsolatokban a sportnak. „A sportdiplomácia úgyis értelmezhető, hogy a sport segítségével befolyásoljuk a diplomáciai, a kulturális, a szociális, gazdasági és politikai kapcsolatokat. Márpedig ennek manapság egyre fontosabb szerepe van, tekintve, hogy a sport a béke utolsó bástyája, ami a nyári olimpia évében kiemelkedő hangsúlyt kap. Ezért is köszönöm a Sportért Felelős Államtitkárságnak, hogy újból megszervezte ezt a konferenciát, amely hiánypótló szerepet tölt be a sportéletben. A Magyar Olimpiai Bizottság életében a nyári olimpia éve mindig a fénypont – jelenleg 16 sportágban 153 kvótánál vagy szintnél tartunk, nagy mérföldkő, hogy húsz év után négy csapatsportágban vagyunk érdekeltek, és vívásban minden fegyvernemben és minden nemben lesz magyar induló. Összességében 180-190 tagúra becsüljük a Magyar Olimpiai Csapat létszámát – ez többek között annak is köszönhető, hogy Magyarországon az elmúlt két évben húsz olimpiai témájú eseményt rendezett, amelyekben volt direkt kvótaszerzési lehetőség és lehetett ranglista-pontokat is szerezni. Ezért is köszönet jár.”

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés követte, amely azt elemezte, milyen kihívásokkal néz szembe az olimpiai mozgalom. A beszélgetésben Schmitt Pál, Fürjes Balázs, Gyurta Dániel, Gyulay Zsolt, Szabó László és Kolbenheyer Zsuzsanna vett részt Csisztu Zsuzsa moderálása mellett.

A sportdiplomáciai konferencia keretében Schmidt Ádám és Schmidt Gábor sportvezetői tájékoztatót tartott a magyar sportirányítás elmúlt időszakának legfontosabb történéseiről. Ebben az államtitkár – többek között – bejelentette, hogy az olimpiai kvóta mellett a paralimpiai kvóta után is jutalom jár, és minden megszerzett paralimpiai kvótáért 2,5 millió forint támogatást kap az érintett sportági szakszövetség. Schmidt Ádám a közösségi sportot és a szervezett keretek között történő rendszeres testmozgást népszerűsítő Sportoló Nemzet Programról is beszélt a magyar sportélet vezetőinek. Kiemelte: fontosnak tartották, hogy a hazai rendezésű olimpiai kvalifikációs versenyeken megjelenjen a Sportoló Nemzet Program, amely elősegíti, hogy minél többen megismerkedhessenek az adott sportágakkal és kipróbálhassák magukat az ezekhez kötődő aktivitásokban. Elmondta továbbá, hogy ennek keretében 2024 őszén egy rekreátor-pályázatot írnak ki, melynek elsődleges célja, hogy bővítsék a szabadidősport-szervező szakemberek körét a sportegyesületeknél. Teszik ezt annak érdekében, hogy a közösségi sportra nevelés még jobban beépüljön a mindennapokba, gyermekek és felnőttek számára egyaránt.

Az eseményen – melyen több sportdiplomata, nemzetközi versenybíró is részt vett – napirenden volt az olimpiai kvalifikációs sorozat és az olimpiai bírói, játékvezetői tevékenység is.

Reggel, a hagyományokat folytatva idén is megemlékezést rendezett a budapesti Szabadság téri emlékműnél a Magyar Sport Napja alkalmából a Magyar Atlétikai Club. Az eseményen részt vett többek közt Deutsch Tamás, a MOB alelnöke, Fábián László főtitkár, Schmidt Gábor helyettes államtitkár és Kállay Kristóf, a MAC elnöke.