A sportállamtitkár szerint január 1-jétől - az új sporttörvény hatályba lépésétől - fantasztikus munka kezdődik el a sportirányítás és a sportvezetés tekintetében, miután a magyar sport átalakítását előíró módosítást novemberben elfogadta a parlament. A törvénymódosítás előkészítése több mint fél évig tartott, és az időzítése is fontos volt, hiszen ilyen alapvető változás csak egy olimpiai ciklus lezárását követően valósítható meg.

"A sportágazat - mondta - még soha nem részesült ilyen kiemelt támogatásban, mint most, viszont a szakmának is tudnia kell élnie ezzel a páratlan lehetőséggel, most ez a legfontosabb feladat."

Mindehhez alapvető változásként az is kellett, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságtól (MOB) visszakerüljenek a sportirányítás meghatározó jogosultságai a sportállamtitkársághoz, és az eddigi MOB-tagozatokból önálló jogkörrel rendelkező köztestületek alakuljanak. Ezek a változások a múlt héten megtörténtek, így minden törvényes keret adottá vált az új rendszer elindulásához. "A korábbi rendszer 2011-ben állt fel, és a koncepció akkor azon alapult, hogy a MOB legyen a sport legfőbb irányítási szerve, valamint a MOB alá tartoztak a tagozati rendszerek, az olimpiai sportágaké, a nem olimpiai sportágaké, a fogyatékkal élőké, a diák- és hallgatói sporté, továbbá a szabadidősporté - emlékeztetett az államtitkár. - Az elmúlt öt évben azonban nagyon sok változás történt, új programok indultak, így a 16 kiemelt sportágé, a TAO-sportágak támogatásáé, de elindult a kiemelt egyesületek támogatása, a felzárkóztatási program, a létesítményfejlesztési programok és mindemellett rendkívül fontos a hazai rendezésű nemzetközi események egyre növekvő száma. A 2011. évi sporttörvény átfogó módosításának idején ezek a programok még nem indultak el és az új feladatok irányítása olyan plusz terhet rótt a MOB-ra, amely mellett a szakmai irányítás hátrányt szenvedhetett. Ezért döntött a magyar kormány a MOB tehermentesítéséről és a faladatok átcsoportosításáról."

"Az előkészítés és az egyeztetések több hónapon keresztül zajlottak, és a változtatásokat az új olimpiai ciklus megkezdésére időzítettük, tehát a döntést a riói eredmények nem befolyásolták - folytatta az államtitkár. - A riói olimpiát követően azonnal lépnünk kellett, mivel mindössze három hónapja volt az állami sportigazgatásnak az új finanszírozási rend januári bevezetésére. Ezt a munkát elvégeztük és teljes sportigazgatás-váltást hajtottunk végre. A jövőben az átláthatóbb finanszírozási rendszer mellett közvetlen kapcsolatunk lesz a sportági szövetségekkel, sokkal nagyobb rálátásunk lesz a kiemelt egyesületek, műhelyek, akadémiák szakmai tevékenységére, és a céltól, az eredményességtől függő támogatási rendszerükre is."

"Felállítottunk egy új helyettes sportállamtitkárságot, amelyhez hasonló eddig még nem volt soha. Korábban háttérintézményként működött a NUPI, a NUSI, ám amikor az átcsoportosítás megtörtént 2011-ben, a MOB alá került az utánpótlás-nevelés irányítása is. Pedig ez a terület súlyánál fogva erősebb képviseletet igényel, hiszen az utánpótlás a további fejlődés záloga. Mostantól az utánpótlás ügye is hozzánk tartozik, ezáltal egy teljesen új feladatellátást tudunk végezni" - mondta, kitérve rá, hogy az elindított sportágfejlesztési programok és az utánpótlás-programok között jelenleg még sok átfedés van, ehelyett kell megvalósítani a programok egymáshoz kapcsolódását. "Egy olyan utánpótlás-struktúrát lehet így kialakítani, amely az élsportot hatékonyan képes segíteni, de a szabadidősport alapjait is megteremti."

Ami a személyi kérdéseket illeti, Szabó Tünde elmondta, hogy január 1-től két helyettes segíti a munkáját. "Sárfalvi Péter, korábbi világbajnok öttusázó lesz a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért, Fazekas Attila pedig a sportigazgatásért és a sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Új főosztályok és osztályok jöttek és jönnek létre az átalakult struktúrában."

A felvetésre, hogy miközben az egész magyar sportot lefedi az új struktúra, a feladatok viszont megsokszorozódnak, Szabó Tünde így reagált: "Az igényeknek megfelelően új státuszokat kaptam, 25 munkatárs érkezett a MOB-tól és a sportszakma egyéb helyeiről, mindenkinek megvan a feladata, és úgy gondolom, készen állunk."

Az államtitkár kiemelte, hogy már karácsony előtt felállt mind a négy önálló köztestület. "Elsőként a Magyar Paralimpiai Bizottság alakult át köztestületté, amelynek elnöke Szabó László lett, ezt követte a Borkai Zsolt vezette MOB közgyűlése és alapszabály-módosítása. Harmadikként állt fel a Nemzeti Versenysport Szövetség Mészáros János elnökletével, végül pedig a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség alakult meg, amelynek élére Balogh Gábort választották meg a küldöttek."

Az államtitkár a változások sorában megemlítette az edzőképzést is. "Hozzánk kerülnek a kiemelt edzői státuszok és az utánpótlás-nevelésben is elindítunk egy újabb edzői programot, amellyel még több utánpótlásedzőt tudunk segíteni. A cél az, odaérkezzen a támogatás, ahol a legnagyobb szükség van rá, hogy ne kallódhassanak el tehetséges gyermekek. Nagyon fontos számomra az edzőképzés szakmai háttere, a szakmai képzésbe és a döntéshozatalokba pedig be kell vonni a mesteredzőket és a Testnevelési Egyetemet is."

A kérdésre, mit vár 2017-től, Szabó Tünde többek közt így felelt: "A következő esztendő - szögezte le - azért is kiemelten fontos éve a magyar sportnak, mert a több nemzetközi esemény közül két nagy világbajnokságot rendezünk, a cselgáncs vb-t és a vizes világbajnokságot, amelyhez hasonló sportesemény még sohasem volt Magyarországon. Szeptemberben pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határoz arról, ki rendezheti a 2024-es nyári játékokat a versenyben maradt három pályázó, Budapest, Los Angeles és Párizs közül. Óriási lehetőség már önmagában az is, hogy pályázunk. A majdani döntés eredményétől függetlenül már az is nagy siker, hogy bemutatkozhatunk, hogy Budapest és Magyarország megmutathatja a világnak, mennyire fontos nekünk az olimpiai eszme és a sport. Felfigyelhet ránk a világ az által is, hogy két megapolisz mellett vagyunk versenyben. Célunk az, hogy elnyerjük a 2024-es játékok rendezési jogát, és ha a NOB úgy határoz, hogy mi rendezhetünk olimpiát és paralimpiát, a világ csodája fog megtörténni. Számos teendő vár ránk, de biztos vagyok benne, hogy 2017 a magyar sport újabb nagy éve lesz."

(MTI-MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)