Van bármilyen előzetes elvárás magaddal szemben Pekinggel kapcsolatban?

Szerintem az olimpiára pontos elvárással kimenni nehéz. De ezt négy évvel ezelőtt is így gondoltam. Voltak olyan sportolók, akik előtte folyamatosan nyerték az érmeket, Phjongcshangban meg semmit, és ennek a fordítottja is előfordult. De mindenképpen úgy szeretnék versenyezni, hogy az hű legyen önmagamhoz.

Még óvodásként kezdted görkorival, de a gyorskorcsolyára is kiskorodban tértél át. Mi az, ami ennyire megfogott benne? Ami még mindig itt tart, az eredményeken túl?

A gyorsaság! 😊 De nagyon jó megélni azt is, hogy folyamatosan fejlődök, mind fizikailag, mind mentálisan, hiszen a sport nem csak a testet edzi meg, hanem a lelket is. Ebből pedig sokat profitálok a magánéletemben is, például nem stresszelek annyira egy vizsgán az egyetemen.

A pályán kívül is szereted a gyorsaságot?

Próbálom a pályára lekorlátozni. 😊

Ha már pálya és gyorsaság, a pályakerékpárral hogy állsz mostanság?

Sajnos annyit, mint 2020-ban, nem tudtam. Fedett pálya hiányában rossz időben pedig nem tudjuk ezt kiegészítősportágként végezni. Viszont volt három edzőtáborunk Olaszországban, ahová Pataki Ibolya, a pályakerékpárosok edzője is elkísért bennünket. Így bár pályán nem, de az országúton, ott a hegyekben sokat bicikliztünk. De azon is gondolkodtam már, hogy Peking után megpróbálom a pályakerékpárt. A húszas éveim elején járok, fizikálisan most vagyok a legerőteljesebb állapotban, majd meglátjuk…

Budapest, 2020. szeptember 20.
Jászapáti Petra rövidpályás gyorskorcsolyázó (b) és Borissza Johanna a pályakerékpáros országos bajnokság csapatversenyén a Millenáris Velodromban 2020. szeptember 20-án.
MTI/Koszticsák Szilárd

Bölcsészkarra jársz, germanisztikát tanulsz. Miért erre a szakra jelentkeztél?

Elég hamar elkezdtem nyelveket tanulni. Már óvodás koromban bedobtak a mélyvízbe a szüleim. Az angolt ekkor, a németet pedig hatéves koromban kezdtem az általános iskolában. Így amikor jött az érettségi, mindkettőből szerettem volna emelt szintűt tenni, ami sikerült is. Az nem volt kérdés, hogy egyetemre akarok járni, viszont pszichológiára szerettem volna először jelentkezni, ami a mai napig érdekel, de úgy gondoltam, azt az élsport mellett nem tudnám rendesen elvégezni. Így maradt a német nyelv, amit mindig szerettem, innen pedig egyértelmű volt, hogy germanisztikára jelentkezek. Nem bántam meg, viszont inkább fordítóként tudnám magam elképzelni, mintsem tolmácsként.

Említetted, hogy az angolt óvodás korod óta tanulod, viszont német szakra jársz. Melyiket használod a többet?

Az angolt, mert az edzéseink is ezen a nyelven folynak, hiszen kínai és koreai edzőnk van, a videóelemzőnk is koreai, valamint ott van John-Henry (Krueger – a szerk.), és a vőlegényem is brit, így a mindennapokban az angolt többet használom. Emiatt is volt rossz a karantén, mert amikor bejártam az egyetemre ott 2-3, esetleg 4 órákat folyamatosan németül beszéltem. Úgy gondolom, bármilyen nyelvet tanul az ember, a beszéd a legfontosabb, hogy legyen önbizalmad megszólalni, ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha folyamatosan használja is az ember.

Nemrég eljegyeztek. Nem azért, mert kellene, de gondolkodtál már azon, hogy meddig akarod folytatni az élsportot?

Szerencsére a vőlegényem nagyon támogató, hiszen korábban ő is ezt a sportágat űzte. Egymást is így ismertük meg. Nem tűztük ki tervként, hogy összeházasodunk, majd egyből gyereket vállalunk és abbahagyom, hiszen rengeteg lehetőség áll még előttem az olimpia után is. De hogy meddig folytatom…az egy picit azon is múlik, mi lesz Pekingben, hogyan fog ott menni a korcsolyázás.

Sokat számít az, hogy ő is sportoló volt?

Nagyon! Úgy gondolom egy nem sportolónak nehezebb azt megérteni, hogy ha hazaesek edzésről, akkor nem feltétlen van már kedvem elmenni moziba, vásárolni, vagy bármilyen programot csinálni, hanem csak arra vágyom, hogy letusoljak, lefeküdjek a kanapéra. Ő ezt elfogadja és támogat engem, mert tudja, hogy nem csak a „munkám”, hanem a szerelmem is ez a sportág.

Lillehammer, 2016. február 16.
Jászapáti Petra, az 500 méteres női rövidpályás gyorskorcsolya bronzérmese a norvégiai Lillehammerben rendezett téli ifjúsági olimpia díjátadóján 2016.február16.-án.

Az lejött eddig, hogy elég határozott személyiség vagy. Mennyire figyelsz oda a tudatos életmódra?

Tavaly január óta a Synlabbal dolgozunk, és azóta egészségesebben étkezem. Sokkal energikusabbnak érzem magam. Azelőtt se táplálkoztam rosszul, de ennyire pontosan nem tudtam, hogy milyen tápanyagból, étrendkiegészítőből mennyit kell bevinnem a szervezetembe. És ha már szóba került. A Vörösmarty gimibe jártam, nemrég pedig visszahívtak az iskola évfordulójára. Mint kiderült, Szász Máté is oda járt, aki a Synlab sportdiagnosztikai szakmai vezetője. Felhívtak minket a színpadra, ott volt mellettünk még Szász-Kovács Emese, Csisztu Zsuzsa és Sallay András is. Máté pedig mesélte, hogy Riónál Emesével dolgozott együtt, majd rám mutatott, hogy „és most Petrával dolgozunk együtt”. Szóval összeérnek a szálak. 😊

Tudatosnak mondanád magad?

Törekszem rá, igen.

Mi pedig reméljük, hogy ez a tudatosság meghozza gyümölcsét Pekingben és a civil életben egyaránt Petrának.

(Szöveg: Barát Kornélia; Képek: MOB/Szalmás Péter, MTI)