A sportszakember az MTI érdeklődésére kifejtette, hogy mivel a tengerparti város eredetileg egy szubtrópusi klímájú üdülőhely téli olimpiára alkalmas létesítmények nélkül, ezért mindent az alapoktól kellett létrehozni.

„Ez egy grandiózus terv az orosz vezetők részéről, ugyanis a közeli hegyeket eddig nem használták sportcélokra. A költségeket nagyjából harminc százalékkal megemelték az ottani viszonyokba kódolt korrupciós pénzek, a munkák kiadásánál visszacsúsztatott összegek nélkül ötven helyett talán harminc-harmincöt milliárd dollárnál is megállhatott volna a büdzsé.”

Géczi Gábor elmondta, a hivatalosan mintegy hárommilliárd dollárba kerülő biztonsági intézkedések várhatóan a költségvetés tíz százalékát teszik ki, és a rendvédelmi szervek 70 ezer tagjának mozgósítása mögött az áll, hogy a rendezők félnek attól, történik valami. Egyelőre nem tudni, hogy a biztonságot célzó pluszkiadások a szervezőbizottság vagy például a honvédelmi minisztérium mérlegében jelennek-e meg. A jelentős kiadások miatt az oroszok, ahol lehet, próbálnak bevételhez jutni, ez az oka a kiugróan magas bérleti díjaknak. Az országok egyes prezentációs központjai már ötször annyiba is kerülhetnek Szocsiban, mint a 2012-es londoni játékokon.

Ami a megtérülési esélyeket illeti, Géczi Gábor közölte, gazdaságilag ez csak nagyon hosszú távon várható.

„Ugyanakkor nagy változások zajlanak a régióban, egy egész koncepció valósul meg, ami jó hatással lehet az orosz sportra. Szocsiban KHL-jégkorongcsapat alakul, ötkarikás felkészülési központ épül, emellett az országon belüli téli üdültetésből és a külföldi turizmusból is befolyhat pénz” – tette hozzá.

A téli olimpiák történetében rekordnak számító 1.3 milliárd dolláros marketingbevétellel kapcsolatban Géczi Gábor elmondta, ez részben összefügg a tengerentúli televíziós piacokkal, a szocsi játékok alatt ugyanis szünetel az észak-amerikai profi hokiliga (NHL), ami fokozott médiaérdeklődést vált ki az olimpia iránt.

(Forrás: MTI)