A Nagymaroson nevelkedett későbbi világklasszis az általános iskolában tulajdonképpen minden elérhető sportágba belekóstolt, de az gyorsan kiderült, hogy a legnagyobb tehetsége az atlétikához van.

"Nekem szerencsém volt, mert olyan testnevelőtanárom volt, aki megszerettette velem, velünk a sportot. Annak idején fociztam, kézilabdáztam, sőt még tornaversenyeken is indultam - mesélt a kezdetekről az MTI-nek Szalma László.
- Aztán elindultam az úttörő-olimpiai versenyeken távolugrásban, s a végén megnyertem az országos döntőt 14 évesen."

A távolugró győzelem után a Vasashoz igazolt, majd felvették az ország első testnevelés tagozatos gimnáziumába, a budapesti Petőfibe, de rendszeresen, heti ötször csak 16 éves korától edzett Schulek Ágoston irányításával.

"Ma már tanítjuk a TF-en is, hogy a gyerekeket, bármennyire tehetségesek is, csak fokozatosan szabad terhelni, és szintén fontos, hogy sokoldalú képzést kapjanak. Ehhez mindenképpen komoly szaktudással rendelkező testnevelőkre és edzőkre van szükség. Korábban nagyon sok tehetséget veszített el az atlétika, mert a fiatalok idejekorán kiégtek - mondta a Testnevelési Egyetemen tanító szakember."

A sokoldalú képzésnek köszönhetően Szalma ifjúsági korosztályban (16-18 év) három év alatt összesen 15 országos bajnoki címet szerzett, a távol mellett többek között százon, rúdugrásban, tízpróbában is, és ekkor még nem volt számára egyértelmű, hogy a távolugrás lesz a fő száma.

"Ezt korábban még nem nagyon mondtam el, de a távol- és a rúdugrás között kellett döntenem, s a választás egyáltalán nem érzelmi alapú volt. Egyszerűen azért döntöttem az előbbi mellett, mert annak idején a rudat nekem kellett volna cipelnem versenyre, edzésre, ami nagyon macerás volt, a távolhoz viszont csak a szöges kellett.
Ágoston mint volt rúdugró persze jobban örült volna, ha nem így alakul, de elfogadta a választásom - mesélt a karrierjét meghatározó "dilemmáról".

A középiskola után a TF-en folytatta tanulmányait, s a fejlődése töretlen volt: 1978-ban megnyerte a fedettpályás Eb-t, s első magyarként 8 métert ugrott, majd 1980-ban, Moszkvában, első olimpiáján a negyedik helyen végzett.

A játékok után Schulek Ágoston külföldre ment dolgozni, Szalma pedig Zarándi Lászlóval (a képen), Schulek korábbi edzőjével folytatta a munkát, pályája nem tört meg, tovább fejlődött.
Főiskolai világbajnok lett, 1983-ban az első szabadtéri vb-n negyedikként zárt, 1985-ben ugrotta máig is élő, 8,30 méteres szabadtéri, egy évvel később pedig 8,24-es fedettpályás országos csúcsát.

"A szöuli, 1988-as olimpia idején már a visszavonuláson gondolkodtam, de ott aztán hatodik lettem, így utána is folytattam, mert folyamatosan jöttek a meghívások a nemzetközi versenyekre, így Barcelonáig még kitartottam - mondta, majd elárulta, hogy pályatársaihoz hasonlóan számára is az 1984-es olimpia bojkottja volt a mélypont.
- Azóta is nagy szívfájdalmam az akkor történtek. Akkor voltam a legjobb korban, s ott szinte biztosan dobogós lehettem volna.
A győztes Carl Lewist persze nem győzhettem volna le, de a másodikat és harmadikat előtte és utána is vertem. Szörnyű volt az egész, hetekig hitegettek, aztán nem mehettünk. Ezek után egy ideig edzésre sem mentem."

Az összesen hat fedettpályás Eb-érmet nyert Szalma László elárulta, hogy számára mind a mai napig a távolugrásban sorozatban négyszer olimpiai bajnok Carl Lewis minden idők legnagyobb atlétája, s hogy kiváló eredményeiben óriási szerepet játszott legnagyobb hazai riválisa, Pálóczi Gyula, akivel jobb eredményekre késztették egymást.

Szalma 1992 után a TF-en tanított, s edzősködött is. Tanítványai között volt Ordina Tibor és Margl Tamás. Az atlétika mellett jut ideje hobbijára, a golfra is, melyet szintén oktat.

(Forrás: MTI)