A Fehér úti sporttelepet az 1960-as években építették, majd 1988-ban kibővítették és felújították, amit az elmúlt években a kormány támogatásával, létesítmény-fejlesztési programon belül megismételtek.

Takács Károly kétszeres olimpiai bajnok, világbajnok, később edző és honvédtiszt; Hammerl László olimpiai arany-, ezüst- és bronzérmes, a Nemzet Sportolója, aki mesteredzőként, szövetségi kapitányként és a hazai szövetségben betöltött tisztségeivel is jelentőset alkotott; 1989-ben tagja volt a demokratikusan választott Magyar Olimpiai Bizottságnak.

A pénteki ünnepélyes ceremónián Nagy György, a Magyar Sportlövő Szövetség elnöke elmondta, hogy egy hat évig tartó útnak értek most a végére, ami nem sikerülhetett volna a magyar kormány és annak sportágfejlesztési programja nélkül. Hozzátette, a megújult lőtéren már egész évben gyakorolhatnak a sportolók, ennek köszönhetően remélhetőleg újabb és újabb magyar sikerek születhetnek a világversenyeken.

Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója - aki az 1989-es öttusa vb-n, melynek lövőversenyét épp a Fehér úti lőtéren rendezték, egyéniben és csapatban is felállhatott d obogó legfelső fokára - elmondta, Takács Károly a legnagyobb magyar sportolók egyike, ő testesíti meg mindazt, amit egy sportolónak kell, példaértékű kitartásával és elszántságával. Hozzátette, Hammerl László már akkor példakép volt a számára, amikor még aktív sportoló volt, és a 77 esztendős sportember „óriási szaktekintély a sportágban." Megjegyezte, hogy szép létszámban voltunk jelen a riói olimpián, a jövő évi tokiói játékokon pedig három magyar sportlövő szereplése már biztos, de bízik benne, hogy csatlakoznak még hozzájuk versenyzők, akik szép eredményekkel, akár éremmel is térhetnek majd haza a japán fővárosból. A sportvezető gratulált Nagy György elnöknek és Sinka László főtitkárnak a szövetség tudatos, tervszerű munkájához, mely mind sport-, illetve infrastrukturális eredményekben is megmutatkozik. Fábián László méltatta az utánpótlást is, hisz' kiváló eredményekkel „jönnek fel” a fiatalok.

A pisztolyosok csarnokát Takács Károlyról, az évszázad magyar sportlövőjéről nevezték el. Nagy György megjegyezte, az egykori klasszis a legnagyobb inspirációt jelenti, hiszen megmutatta, hogy nem létezik lehetetlen, ha valaki kitartó és elkötelezett, akkor bármit elérhet. Takács Károly az 1940-es olimpiára készült, amikor 1938-ban egy katonai gyakorlaton felrobbant a kezében egy gránát, amely szétroncsolta a lövő jobb kézfejét. Felgyógyulását követően bal kézzel tanult meg lőni, és 1948-ban Londonban, majd négy évvel később Helsinkiben is aranyérmet nyert, ráadásul utóbbi viadalon tanítványa, Kun Szilárd lett a második.

A puskások lőcsarnoka Hammerl László nevét kapta, aki 1964-ben, Tokióban lett olimpiai bajnok. A Nemzet Sportolója felelevenítette az 55 évvel ezelőtti eseményeket, és mint azt elmondta, a mai napig szinte mindenre emlékszik, közte és amerikai riválisa között végül csak az döntött - miután ugyanannyi belső tízest lőttek -, hogy az utolsó tíz lövése kinek volt pontosabb.

Kovács György, az Emmi sportért felelős államtitkárságának osztályvezetője arról beszélt, hogy a kormány továbbra is biztos hátteret kíván nyújtani a sportban zajló folyamatoknak, és továbbra is kiemelt stratégiai ágazatként tekint a sportra, így a sportlövészetre is.

Az eseményen részt vett többek közt Rejtő Ildikó, dr. Kamuti Jenő és Varga János, a Nemzet Sportolója és Varga Károly, Moszkva olimpiai bajnok sportlövője is.

(MTI-MOB, fotó: MOB)