Mint arról korábban beszámoltunk, szeptember 16-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan elfogadta Budapest jelentkezését a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére. A magyar fővárossal együtt öt világklasszis város közd az esemény rendezésének jogáért. Thomas Bach NOB-elnök szerdán telekonferencián köszöntötte az öt pályázó várost – így Budapestet –, majd válaszolt újságírói kérdésekre.
A NOB részére a kedd éjfélkor lejárt határidőig Budapest, Hamburg, Los Angeles, Párizs és Róma nyújtotta be hivatalosan pályázati szándékát.
Az Agenda 2020 reformcsomagban foglaltaknak megfelelően a rendezőváros-szerződés tartalmát szerdán nyilvánosságra hozták; a NOB 1,7 milliárd dollárral támogatja majd a játékok szervezőbizottságát. A játékok megrendezéséhez a NOB a jövőbeli szervezőbizottság számára további átfogó szakmai segítséget és útmutatást nyújt.
A szerdai telekonferenciát Mark Adams, a NOB kommunikációs igazgatója vezette fel és hangsúlyozta, hogy nem beszélnek részletekről, majd átadta a szót a NOB első emberének.
„Először is nagyon köszönjük, hogy itt vannak velünk, hogy megrendeznék a kilenc év múlva esedékes, 2024-es ötkarikás játékokat" – kezdte Thomas Bach. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság üdvözli az öt pályázó várost: Budapestet, Hamburgot, Los Angelest, Párizst és Rómát. A mai naptól ez az öt város pályázó város, mely versenyben van a 2024-es olimpiai játékok megrendezésének megtiszteltetéséért és kötelezettségéért. Az új, meghívásos szakasznak köszönhetően mind az öt város képviselőivel folyamatos párbeszédben voltunk, jó kapcsolatot ápolunk. A 2024-es játékok pályázata az első, mely az Agenda 2020 reformcsomagban foglaltak jegyében zajlik. Az egyik legfontosabb alappillér az átláthatóság és a jó pályázati lebonyolítás elve, tehát az Agenda 2020-szal összhangban minden, a pályázattal kapcsolatos dokumentumot nyilvánosságra hoztunk. Láthatják, hogy egyes témák kiemelt jelentőséget élveznek, így a szexuális orientáció diszkriminációja elleni harc, a sajtó szabad tudósítási jogának megerősítése, vagy a szervezéssel kapcsolatos munkajogi kérdések. A folyamatot tovább egyszerűsíti, hogy az eddig mintegy 7000 oldalas útmutató legfontosabb pontjait 350 oldalban sűrítettük, ám ezzel egy időben több közvetlen segítséget nyújtunk a városok számára, valamint jelentősen csökkentek már a pályázat költségei is. Például, az eddig kötelező kilenc prezentáció helyett immár hármat kell csak tartani; a NOB erre delegáltjainak költségeit állja. A teljes pályázati időszak, egészen a meghívásos szakasztól kezdve sokkal átláthatóbb, a NOB szigorú magatartáskódexének szabályai szerint működik. Nem csak a NOB-tagok, de a pályázó városok és a folyamatban résztvevő tanácsadók is alárendelik magukat a számukra létrehozott etikai- és magatartáskódexnek" – mondta bevezetőjében a NOB elnöke.
„Összességében nagy örömünkre szolgál, hogy mind az öt pályázó város nagyszerűen, saját egyediségüknek megfelelően fogja át az Agenda 2020 újításait, a reformcsomag értékrendjét, alakít ki a szellemiségnek megfelelő versenyt egymás közt. Az Agenda 2020 legfontosabb alapvető céljai a sokszínűség és kreativitás a pályázati versenyben, a pályázó városok maguk mutathatják meg a NOB-nak, hogy az olimpiai játékok megrendezése hogyan illeszkedik bele a városuk fejlesztésébe, jövőképébe. Azt szerettük volna elérni, hogy a pályázó városok a fenntarthatóságot és a játékok örökségét helyezzék fókuszba – az eddig látottak alapján sikerültek ezek a célok. Alig várjuk az izgalmas, fair versenyt az öt kiváló, remekül felkészült pályázó város között!" – foglalta össze a sportdiplomata.
- Történtek változások a rendezői szerződésben? Láthattuk, hogy egyes városokban a lakosság bizalmatlanná vált, hiszen féltik az általuk adóként befizetett összegek sorsát. Tapasztalhatunk rugalmasságot a kormány által kibocsátandó financiális garanciák kérdésében? (Los Angeles)
- A NOB pénzügyi garanciát vállal: a nyertes pályázót 1,7 milliárd amerikai dollárral segíti a játékok sikeres megrendezése érdekében. Mint bármely versenyben, a pályázónak garantálnia kell, hogy megvalósítja az általa ígért terveket. A verseny, a pályázat így fair, össze kell hasonlítanunk az öt várost. Mindenki a saját terveit, a saját költségvetését mutatja be, de a fair versenyben mindenkinek vállalnia kell, hogy teljesíti az általa ígért terveket és költségvetést.
- Mennyire számít a döntésben a város földrajzi elhelyezkedése? Amerika 1996 óta nem rendezett olimpiát, rajta kívül pedig négy európai pályázó van. (Reuters)
- Őszintén, nem gondolom, hogy ez döntően fogja befolyásolni a végső választást. A jövőben három játékokat is Ázsiában rendezünk (2018, 2020, 2022), tehát ez is azt támasztja alá, hogy az egyre globalizálódó világban a földrajzi, kontinensek közötti rotáció veszít a jelentőségéből.
- Előnyt jelenthet-e Los Angeles számára, hogy az amerikai NBC csatorna nemrég dollármilliárdokért vásárolta meg az elkövetkező olimpiák közvetítési jogait? (Franciaország, AMC Sports)
- Természetesen nem. A közvetítési jogokat már a rendezés odaítélése előtt értékesítettük, tehát az NBC 2032-ig jogtulajdonos. A jogok eladásánál nem is engedjük azt, hogy a csatornák különbségeket tegyenek a rendező városok között.
- Németország megrendezni szándékozik a labdarúgó Európa-bajnokságot is 2024-ben. Ön szerint hogyan lehetséges a két esemény megrendezése ugyanabban az évben? (Bild)
- Véleményem szerint lehetséges, már csak azért is, mert az egyik hetekkel később van, mint a másik. Senki sem kételkedhet a német szervezői képességekben, a német sport erejében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a 2006-os vb-nek köszönhetően Németországban az Eb-hez szükséges infrastruktúra már rendelkezésre áll, ez az egyik legfontosabb érv, miszerint az ország képes lehetne az olimpiát és a foci Eb-t is megrendezni ugyanabban az évben.
- Hamburg az egyetlen pályázó, amely népszavazást kezdeményez az olimpiarendezésről. Mennyire fontos a lakosság támogatása a NOB számára? (Bild)
- A NOB csak olyan városba akarja küldeni a sportolókat, ahol szívesen látják őket, ahol a lakosság egyértelműen támogatja az olimpiát. A pályázó városok maguk döntik el, hogyan bizonyítják számunkra és a sportolók számára, hogy szívesen látják az olimpiát. A NOB ezenkívül saját maga végez közvélemény-kutatást mind az öt pályázó városban. Ennek pontos időzítését nem áruljuk el, így biztosítva a fair helyzetet, melyben megbizonyosodhatunk, hogy az adott város lakossága tárt karokkal várja a sporteseményt.
- Elnök úr mit szeretne látni a pályázó városoktól, van-e ideális, minimum vagy maximum összeg, mely megfelel a pályázati, illetve később a konkrét (infrastrukturális és rendezési) költségeknek? (AP)
- A pályázati szakaszban gondolkodtunk egy költési plafon kijelölésén, de rá kellett jönnünk, hogy ez nem lehetséges, hiszen, először is, minden pályázó város máshonnan indul. Az egyik országban, vagy városban már megvan a legtöbb létesítmény, míg máshol a játékokat használják a fejlesztések katalizátorának, szükség van fejlesztésre, tervezésre. A NOB nem kontrollálhatja ezt, nem szabhat meg felső határt. Például van olyan ország, ahol komoly hagyománya van az önkénteskedésnek – már akár a pályázati szakaszban is, míg egy másik kultúrában fizetni kell, ugyanezt fizetett munkavállalók végzik. Ennek megfelelően az infrastruktúrával kapcsolatban sem szabhatunk ki felső költséghatárt. Az Agenda 2020 erről szól: a pályázóknak meg kell mutatni saját találékonyságukat, saját kreativitásukat, hogyan rendeznének egyedi, sokszínű játékokat megvalósítható módon. A rendezéssel kapcsolatban állíthatom, hogy a költségek nem csak stabilak, hanem a szervezőbizottság számára nyereséget is hoznak. Mivel a NOB 2024-ben 1,7 milliárd dollárral segíti a rendezőt, biztos vagyok benne, hogy ez a tendencia így is marad.
- Két kérdésem lenne. Öt pályázó városunk van. Többet várt? A második, Németország, Olaszország és Magyarország érintett az Európában kialakult menekülthelyzetben, mondhatni a fókuszában áll. Mint pályázó országok, a NOB nyomon követi az aktuálpolitikai lépéseiket? (Olaszország)
- Nem, nem vártam több pályázót. Először is, ez a verseny a minőségről, nem a mennyiségről szól. Most öt kiemelten felkészült pályázónk van, erős, izgalmas lesz a verseny. Az Európában kialakult humanitárius válság túlmutat az olimpiai mozgalmon. A kontinens vezetői ezekben a pillanatokban is a megoldást keresik, remélem, végül közös erővel sikerül nem csak a mostani válságot megoldani, de a menekültek számára otthoni, békés életet biztosítani, perspektívával, ez most komoly kihívás. A NOB kétmillió dolláros alapot hozott létre, mely a menekültválság által sújtott európai és Európán kívüli országok olimpiai bizottságai számára nyújt segítséget. Ez egy kitűnő példa arra, hogy a sport hogyan szolgálhatja az egyetemes emberiséget.
- Elnök úr, el tudná számunkra magyarázni az új pályázati folyamatot, az idővonalban történt változásokat? (L’Equipe)
- Az Agenda 2020 meghívja a városokat, hogy ők mutassák be terveiket, ők mutassák meg, hogy az olimpia hogyan illeszkedik bele a város jövőképébe. Az új megközelítésben a NOB számára nem könnyű azt mondani, hogy nekünk nem tetszik ez a jövőkép, ezek a tervek. A pályázó város ül a vezetői ülésben. Nekik kell tudniuk, mi a jó számukra. A múltban inkább az olimpiai játékok volt a város számára a projekt, most pedig a tervekbe illeszkednek bele a játékok. Szeptember 15-től 2016 júniusáig az úgynevezett tervezési, stratégiakialakítási fázis folyik, ezt követi az irányítási, pénzügyi kérdésekkel foglalkozó időszak jövő decemberig, a végső, a játékok rendezéséről, megvalósításáról és a létesítményekről szóló időszak pedig egészen a végső döntésig, 2017 szeptemberéig tart. A városoknak az egyes dokumentumokat 2016. február 17., 2016. október 7., majd 2017. február 3-ig kell benyújtaniuk a NOB-nak.
- Úgy hallottuk, az Értékelő Bizottság is másképpen fog működni, mint az ezelőtti játékok esetében. Mik lesznek a legfőbb különbségek, feladatok? (Around the Rings)
- Nemrégiben, már a 2022-es téli játékok kijelölésénél is részben megfigyelhettük a változásokat. A megfigyeléstől ellépve, inkább a pályázókkal történő párbeszédre, együttműködésre összpontosít. Az Értékelő Bizottság segítséget nyújt a pályázat jobb megvalósíthatósága érdekében, nem egyszer megoldásokat is kínálva a felmerülő problémákra, azt igyekezve biztosítani, hogy 2017-ben, Limában a lehető legerősebb pályázatok közül választhassunk, hogy biztosak lehessünk a nagyszerű 2024-es olimpiában, bárki is kapja a rendezési jogot a végén. A pályázati szakaszban történő párbeszéddel immár azt is elkerülhetjük – mely a múltban többször előfordult -, hogy a rendező város kijelölése után számos változtatást kelljen eszközölni.
- Az Agenda 2020 elveivel összhangban lenne egy olyan kisebb város győzelme, mint Hamburg?
- Az Agenda 2020 és az öt pályázó város legfontosabb üzenete, hogy metropoliszok, közepes méretű fővárosok, de kisebb városok is egyedien, sokszínűen meg tudják rendezni a játékokat. Az öt város maga a legerősebb üzenet, bármelyik is győzzön a végén, azt az Agenda 2020 pozitív kimenetelének tulajdoníthatjuk.
- A határidő előtt hallhattunk Doháról és Bakuról is, mint lehetséges pályázók. Érkezett Önökhöz bármilyen megkeresés ezektől a városoktól? Esetleg máshonnan is érdeklődtek? (SportCal)
- Doha úgy döntött, nem vesz részt a meghívásos szakaszban. Baku részt vett benne, többször is egyeztettünk, majd végül közösen arra jutottunk, hogy a 2024-es azeri pályázat további elbírálásra szorulna, így rájuk a jövőben 2028-ban, vagy esetleg később számítanánk, mint pályázók. Ezúton is szeretném Bakunak megköszönni azt az érdeklődést és munkát, melyet az olimpiarendezés iránt mutattak, az Agenda 2020-at szem előtt tartva. Más városokkal is kapcsolatban álltunk a meghívásos időszakban, de ezek inkább informális érdeklődések voltak.
- Tudom, hogy most a részletekről nem beszélünk, bár a pályázási folyamat jelentősen eltér a korábbi gyakorlattól. De mire számíthatnak, mit kell tenniük a pályázó városoknak mostantól az év végéig? Említette, hogy a NOB által biztosított, 1,7 milliárd dolláros hozzájárulás jelentős növekedést jelent. Megmondaná, hogy Rio de Janeiro milyen összeget kapott? (Inside the Games)
- Úgy gondolom, nem határolhatjuk be, hogy mostantól decemberig mit tesznek majd a pályázó városok annak érdekében, hogy színes, egyedi pályázatukat fejlesszék. Először is saját városuk jövőképét kell megfesteniük, majd azt, hogy az olimpiai játékok hogyan járulhatnak hozzá ehhez. Végül, azt kell bemutatniuk, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken túl az ötkarikás esemény milyen örökséget hagy számukra, a jövő generációi számára. Rio de Janeirónak összesen körülbelül 1,5 milliárd dollár értékben nyújtunk készpénz és szolgáltatási támogatást.
A NOB a jövőben is szorosan együttműködik a pályázó városokkal, minden lehetséges szolgáltatást és segítséget megadva nekik egészen a végső döntés időpontjáig, azaz a NOB 2017-ben, a perui Limában tartandó 130. közgyűléséig, ahol a teljes NOB-tagság dönt majd a 2024-es olimpia rendezési jogáról.
(MOB, fotó: olympic.org)