Azt, hogy vívásban, úszásban és vízilabdában mennyire sikeresek vagyunk az olimpiai játékokon, nem nagyon kell már ismertetni. Ám hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a tornasport is előkelő helyet foglal el ezen a sikerlistán, melynek olyan jeles képviselői voltak és vannak hazánkban, mint a 80. születésnapját ünneplő Ducza Anikó.
Ducza Anikó 1942. augusztus 8-án született Budapesten. Mozgékony kislány volt, aki balerina szeretett volna lenni, ám családjának anyagi helyzete ezt nem tette lehetővé, így maradt a torna, amiben igen hamar kitűnt tehetségével. Kezdetben a Vasas gyerektornájára járt, ahol a legendás Korondi Margit nem kevésbé legendás édesapja, Korondi Ferenc volt a nevelőedzője. Tizenkét évesen már országos úttörő bajnok volt, és ’56-ban abban a szerencsében volt része, hogy részt vehetett az akkori felnőtt válogatott olimpiai felkészülésén is, ám életkora miatt még nem utazhatott az ötkarikás játékokra. Így sem kellett szomorkodnia, hiszen időközben klubot váltott, átigazolt a Honvédba, ahol Herpich Rezsőné, alias Vali néni gardírozta, akinek addigra már elévülhetetlen érdemei voltak a női válogatott mellett is.
Egy évvel később, 1957-ben nem kis meglepetésre megnyerte itthon a Mesterfokú Bajnokságot, innentől pedig kirobbanthatatlan volt a nemzeti csapatból. A római olimpián egyéniben, talajon úgy lett hetedik, hogy csak néhány századdal maradt le a hatodik helytől, mely a döntőbe jutást jelentette volna. A csapattal összetettben is ugyanezen a helyen végzett, ám érdemes hozzátennünk, hogy a korban legközelebb álló társa is 13 évvel volt nála idősebb.
A következő olimpiász nem kevés izgalmat tartogatott a számára. 1962-ben a világbajnokságon bronzérmet szerzett gerendán, majd még abban az évben hozzáment Jánosi Ferenc röplabdázó olimpikonhoz. 1963. novemberében megszületett első lánya, Jánosi Zsuzsa – a későbbi olimpiai bronzérmes tőrvívó –, három hónappal később pedig összetettben első helyen végzett a magyar-japán válogatott viadalon. Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy nem sokkal később, a tokiói olimpián is felállhatott a dobogó harmadik fokára talajon elért eredményével, akkor nincs kétségünk afelől, hogy Ducza Anikó egy igazi Wonder Woman.
Az olimpia után, egy tatai edzőtábor alkalmával kiderült, hogy porckorong kopása van. Ám Per Gyula ortopéd szakorvos szakértelmének és akupunktúrás kezeléseinek köszönhetően annyira helyrehozta Ducza Anikót, hogy ott lehetett még a mexikóvárosi olimpián.
Ezt követően a TF-n előbb tanári-, majd torna-szakedzői diplomát szerzett, melyet előbb a Honvédnál, majd a Vasasnál kamatoztatott. Egykori edzője, Vali néni hívására a válogatott mellett is segédkezett, tevékeny része volt abban, hogy a müncheni játékokon a női csapat bronzérmet szerzett. Később dolgozott testnevelőtanárként is, valamint lakhelyéhez közel, a várban ajándékboltot is üzemeltetett második férjével, az olimpikon úszó, és sportújságíró Lantos Lászlóval. Közös lányuk, Lantos Gabriella nővéréhez hasonlóan szintén a páston találta meg számításait. Sőt, az 1994-es világbajnokságon, testvérével együtt szereztek csapatban bronzérmet.
Ducza Anikó mind sportolóként, mind édesanyaként példa lehet számunkra. Manapság, ha teheti részt vesz a MOB rendezvényein is, 2013-ben pedig szeretett sportága is elismerte érdemeit és beválasztotta halhatatlanjai közé.
Az Isten éltesse még sokáig Ducza Anikót!