- A hírek szerint a napokban pénz áll a házhoz az adósságok rendezésére, míg július elsejétől újabb százmilliók érkezhetnek a szövetséghez. Hogyan jutottunk el idáig?

- Amikor 2010 májusában elnökké választottak, senki nem gondolta, hogy három évvel később arról tudunk majd beszélni, hogy egy nem is remélt mértékű állami támogatás felett rendelkezhet majd a röplabdás társadalom. Ez pedig annak a stratégiának köszönhető, amelyet a körülöttem lévő szűk kör el mert indítani. Az eladósodottság veszélyét is vállalva elkezdtünk egy nagyon aktív, a röplabda nehéz helyzetére felhívó marketing tevékenységet folytatni. És bevállaltunk olyan eseményeket, mint a CEV Board Meeting Magyarországra hozatala, vagy a női válogatott elindítása az Európa Ligában. Mindezek a lépések az akkori 7 millió forintos állami támogatáshoz képest erőn felülinek és túl merésznek, sőt, vakmerőnek tűntek, így utólag azonban elmondható, hogy beváltották a reményeket.

- Pedig a múlt nyáron meghirdetett MOB stratégiában a röplabda csak a harmadik, kevéssé támogatott kalapba került...

- Valóban ez volt a mélypontja a munkánknak, és bevallom, akkor meglehetősen egyedül maradtam a hittel, hogy innen még fel lehet állni. Ettől függetlenül még nagyobb elánnal vágtunk neki, hogy az említett tényt megváltoztassuk. És végül kormányzati körök és vezető kormánypárti politikusok segítségével elértük, hogy a röplabda bekerült a kiemelten támogatandó 16 sportág közé.

- Akkor most elégedett?

- Még nem. Ez csupán elengedhetetlen feltétele annak, amit magam elé tűztem ki 2010-ben. Hatalmas dolog, hogy a 7 milliós állami forrásból 500-600 milliós éves támogatás lehet, ám a megvalósítandó elképzeléseknek csak egyharmadát teszi ki. Most jön ugyanis az a két borzasztóan fontos lépcsőfok, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindez ne egy feneketlen teknőbe öntött pénz legyen, hanem tényleg eredményt, minőséget és javulást hozzon a sportágnak.

- És mik lennének ezek a lépések?

- A munka következő egyharmada a beérkező pénz elosztásának kiépítése. Meggyőződésem, hogy az állami támogatás több mint 60 százalékát a klubokra kell fordítani, mert kizárólag rajtuk keresztül képzelhető el szakmai programjaink megvalósítása. A minél hatékonyabb elosztás érdekében szakmai konzultációt indítottunk a tagszervezetek bevonásával. Ennek keretében a következő hetekben az ország öt pontján, Boros Márta főtitkárral közösen regionális szakmai konferenciákat tartunk, és feltétlenül számítunk minden regionálisan érintett klub részvételére!

- És miben áll a harmadik harmad?

- Abban, hogy tilos megelégednünk pusztán az állami támogatással, további forrásbevonásra van szükség. Most jön el az ideje annak, hogy a röplabdának igenis be kell vonzania az üzleti szférát. Ehhez minél több szponzorfelület biztosítására és hatékony PR- és marketing aktivitásra van szükség. És még valami: be kell épülni a döntéshozatalokba. Meggyőződésem, hogy jó sportdiplomáciával két éven belül képviselhetném a röplabdát a MOB elnökségében. A CEV 2015-ös tisztújításán pedig női delegáltként indítani tervezzük Boros Márta főtitkárt, hogy legyen elnökségi tagunk a sportág európai szövetségében is.

- Mit tart a legfontosabbnak a feladatok elvégzéséhez?

- Az összefogást. Ennek a történelmi lehetőségnek a kiaknázására nélkülözhetetlen a szakma egysége. A problémáinkat csakis mi, belül tudjuk megoldani. A mentőövet megkaptuk az állami támogatással, most a klubjainkon és a szakembereinken a sor. Szeretném tehát összefogni a meghatározó klubok vezetőit, tulajdonosait, ugyanis általuk tud a röplabda felemelkedni. A májusi küldöttgyűlésen szeretnénk feltölteni a hiányos elnökségi pozíciókat. Biztosítanánk helyet mind a férfi, mind pedig a női szakágat képviselő klubok reprezentánsainak, másrészt olyan, az üzleti életből érkező személyeknek, akik képesek elősegíteni a kívánatos szponzorációk kiépítését.

- Milyen konkrétumok várhatóak a következő hetekben, hónapokban?

- A miniszterelnök úr aláírta az érintett szövetségek számára szükséges konszolidációs összegeket. A folyósításra március végéig sor kerül. Az MRSZ ezzel a 74 millió forinttal rendezni tudja felhalmozott adósságállományát. Egyúttal megkaptuk azt dokumentációt is, amelyben be kell mutatnunk a szakmai stratégiánkat 2020-ig. Ez támaszkodik majd a Vollé2020 programra, de beépítjük a Szakmai Kollégium javaslatait, valamint remélhetőleg minél több klub véleményét (a véleményezéssel kapcsolatos felhívás megtalálható honlapunkon - a szerk.). Az anyag leadási határideje igen szűk, március vége, ám ennek elbírálásától függ, hogy végül is mekkora állami támogatást kapunk 2013-ra.

- Ragadjuk ki néhány elemét a hazai röplabdának: hogyan látja például a válogatottak helyzetét?

- Meggyőződésem, hogy mindkét felnőtt válogatottunk reális eséllyel pályázik a 2015-ös Európa-bajnoki döntőben való részvételre. A felkészülési időszakban a szövetség minden tárgyi és személyi feltételt biztosítani fog részükre. Cserében természetesen eredményességi elvárásokat támasztunk majd. Ugyanakkor már az idei évtől szponzorok bevonásával bővítenénk a válogatottak versenyeztetési lehetőségeit, szeretném, ha a nemzeti csapatok mezén minél több szponzori felirat lenne. Jövőre pedig Törökországgal közösen szeretnénk megpályázni a 2017-es női Európa-bajnokság megrendezését. A korosztályos válogatottakat a már bevált Héraklész és Csillag programok segítik, velük szemben szintén Eb-döntős reményeink vannak.

- Többször említette a klubok fontosságát. Milyen változás várható a hazai bajnokságságok tekintetében?

- A nemzeti bajnokságok színvonalának emelése érdekében szeretnénk javítani a klubok anyagi helyzetét. Indítványozzuk az MRSZ által rájuk terhelt költségek drasztikus csökkentését. Gondolok például a nevezési díjakra és a játékvezetői díjakra. De a színvonal emelése érdekében cél idegenlégiósaink hazahozatala, ehhez, persze, meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételrendszert.

- Mit kíván tenni az utánpótlásért?

- Kiemelt projektnek tartom az utánpótlás-nevelésben a férfi szakág felélesztését. Külön támogatnám az olyan műhelyeket, mint a Kaposvár, ahol férfi és női szakág is van. Emellett kiaknázandó lehetőség adott városokban a helyi egyetemekkel és főiskolákkal való együttműködés. Ennek elősegítésére határozott kormányzati szándék is van, a röplabda lehetne a hazai egyetemi csapatsport. Ezen a téren már ma is több jó példa akad, lásd a TF, a Békéscsaba, a Nyíregyháza vagy éppen a MAFC. De szeretnénk azt is elérni, hogy a röplabdás csemetéknek magyar példaképeik legyenek. Olyanok, mint mondjuk Veres Péter, Baróti Árpád, vagy a nőknél Horváth Dóra és Milovits Júlia, akik nemzetközi klubszerepléseik okán igazi sztárok, de ettől még ki kell alakítani az ő image-üket is.

- Mi a helyzet strandröplabdával?

- Nem kérdés, hogy a következő éveknek a hazai strandröplabdázás drasztikus felfuttatásáról kell szólnia. Meg kell sokszorozni a strandröplabda egyesületek számát. Be kell vállalni nemzetközi tornák megrendezését is, először korosztályos MEVZA és CEV versenyeket, majd később jöhetnek felnőtt kvalifikációs tornák. Közép-kelet-európai strandröplabda centrummá kell fejleszteni az egyedülálló adottságokkal bíró Balatont, ahol a versenysport mellett a park- és vízi röplabda elterjesztésével a szabadidősport területein is szeretnénk előrelépést.

- Mégis, mennyi valósulhat meg mindebből?

- Optimista vagyok az előttünk álló lehetőségek megvalósításában. Ehhez kérem, és szeretném megkapni a röplabdás társadalom támogatását. Egyúttal hadd mondjak köszönetet azoknak, akik az elmúlt három évben, áldatlan körülmények között is kitartottak elképzeléseink és a sportág mellett. Értem ez alatt az MRSZ munkatársait, az elnökség tagjait és a kitartó klubvezetőket, edzőket. Az MRSZ iroda komoly kihívás előtt áll, hiszen a jelentősebb támogatás nagyobb felelőséggel is jár. Bízom abban, hogy az új főtitkár vezetésével sikeresen tudjuk majd megoldani a ránk váró szakmai feladatokat.

(Turák Péter/Magyar Röplabda Szövetség)