Az év legjobb sportolóinak, illetve szövetségi kapitányainak és edzőinek a köszöntésekor az öt kategóriából négyet ennek a két sportágnak a nagyságai foglaltak le, míg az úszók és a kajak-kenuzók hagyományos háziversenyéből előbbiek három első hellyel (Risztov Éva, Gyurta Dániel és Széles Sándor) kerültek ki győztesen, az egy elsőséggel (Dombi Rudolf és Kőkény Roland) büszkélkedő másik vízi sporttal szemben.

Tavaly az úszás és a kajak-kenu sikereinek az összevetésekor a legizgalmasabb kérdés az volt, hogy a két sportág élversenyzői és reménységei hány olimpiai pontot tudtak összegyűjteni, tehát miben reménykedhetnek Londonban. A statisztika akkor az év végén az úszóknak kedvezett, akik 24 „ötkarikás” pontot tempóztak össze, miközben a kajakozók és kenuzók csupán egyetlen pontocskával maradtak le tőlük.

Idén, az igazi, vagy inkább a sokkal jelentősebb megmérettetésnél viszont fordult a kocka, köszönhetően annak, hogy a londoni nyári játékokon három magyar kajakos hajó, egy-egy egyes, páros és négyes (Kozák Danuta, Dombi és Kőkény, valamint a női kvartett) is elsőként haladt át a célvonalon, miközben az úszók közül a mellúszó Gyurta Dániel és a nyílt vízi hosszútáv úszó Risztov Éva utasította maga mögé minden vetélytársát, azaz a világ legjobbjait. A kajakozók hat olimpiai érmét (3 arany, 2 ezüst és egy bronz) azért is nagyra kell becsülni, mert számukra az úszókénál lényegesebb kevesebb bizonyítási lehetőség (versenyszám) kínálkozott a nyári játékokon, de erre azt is lehet mondani, hogy kerüljön a magyar úszó olimpikonok mérlegére a jövőben is „csak” kér arany, illetve egy bronzérem…

A két sikersportág az év végén díszes összeállítást hozott nyilvánosságra. Mind a kettő mutatós és tanulságos, ám nehezen összehasonlítható. Az úszók 59 érem megszerzéséről számoltak be, amelyek között 23 arany,21 ezüst és 15 bronz található. A gyűjteményben nem emlékeztek meg a z őszi-téli Világkupa sorozat egyenesen bámulatos sikersorozatáról, amely aligha született volna meg, ha a Londonban csalódott Hosszú Katinka nem „habzsolja” a versenyeket, amelyek „zárszámadásánál” 39 arany-, 8 ezüst- és 6 bronzérem került a most már sportmúzeum nagyságú gyűjteményébe. Táblázatuk összeállítói az olimpia, a nagymedencés és kismedencés felnőtt valamint az ifjúsági világbajnokságok és kontinensversenyek helyezéseit vették számba, így jött ki az 59 érem. Ugyanakkor az sem mellékes adalék, hogy a magyar úszók a debreceni Európa-bajnokságon az éremtábla első, a franciaországi „téli” Európa-bajnokságon a második, míg az isztambuli rövid pályás világbajnokságon a harmadik (!) helyezést érdemelték ki…

A kajak-kenuzók minden dicsőségüket egy táblázatba foglalták, amelyet nagyon „megdobott” az Olimpiai Reménységek Versenye, ahonnan a magyar fiatalok 26 aranyat, 22 ezüstöt és 17 bronzot hoztak el, egy szóval taroltak. Emellett külön sorban szerepelnek a maratoni valamint a sárkányhajó világbajnokság érmes helyezései, amelyek szintén jócskán javítottak a statisztikákon. Ezek és az olimpiai reménységek csúcstalálkozójának érmei nélkül is 46 medál gazdagította ennek a sportágnak az idei kollekcióját. A pontosság kedvéért: ez a szűkített gyűjtemény, amely 22 aranyból, 15 ezüstből és 9 bronzéremből áll, az olimpia, a felnőtt, az U23-as és az ifjúsági Európa-bajnokság, valamint a Világkupa dobogós helyeit tartalmazza, összesen 46 értékes érmet.

(Forrás: T-Mobile Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)