A 32 fős válogatott keret 13 egyesületből utazott Londonba – mondta Kiss László szövetségi kapitány a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai konzultációján, amelynek középpontjában az ötkarikás szereplés állt.

2000 után ismét olimpiai aranyérmes versenyzője van a sportágnak Gyurta Dániel és Risztov Éva személyében, és talán ez a legfontosabb. Egyesületi szinten a Jövő SC Veolia teljesített a legjobban az olimpián, megelőzve többek között Debreceni Sportcentrumot és a Kőbánya SC-t.

A nyári olimpiai játékokon 2 aranyérmet, 1 bronzérmet, 2 negyedik helyet, 1 ötödik helyet és 2 hatodik helyet szereztek a magyar úszók. A 6 db kilencedik hely, ha döntőt jelentett volna, más statisztikát mutatna. Így is a magyar úszósport előbbre lépett: a pekingi 19 olimpiai pont után a londoni olimpián 28 pontot szerzett Kiss László válogatottja. A Londonban szereplő magyar olimpiai sportágak közül a 2. hely (a kajak-kenu után) pedig dicséretes. A kapitány hozzátette, hogy bár túlszárnyalták a pekingi teljesítményt, mégis hiányérzet van benne, hiszen – véleménye szerint – három-négy érmet Londonban hagytak.

A londoni olimpián a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) 203 tagországából 169 ország képviseltette magát az úszó versenyszámokban, amely 888 versenyzőt takar - ebből 459 férfi- és 429 női versenyző. Összesen 12 európai ország szerzett érmet a londoni játékokon.

Az elmúlt 4 év legmarkánsabb változása a sportágban a 2009-es római világbajnokság után történt, melyben a FINA letiltotta a „csodadresszeket”. Az elmúlt 4 év nagy változást hozott abból a szempontból is, hogy az Egyesült Államok hegemóniája mellett az ausztrálok gyengébb szereplése, ugyanakkor a kínaiak előretörése volt a legszembetűnőbb. Az európai kontinens halványabb szereplése mindenképpen meglepő volt. Az európai országok részéről talán a franciák a hollandok és mi magyarok tudtunk lépést tartani bizonyos értelemben a világgal. Mindenképpen dicséretes a magyar helytállás, hiszen az éremtáblázat előkelő 6. helyén végzett a magyar úszó csapat (1. Egyesült Államok, 2. Kína, 3. Franciaország, 4. Hollandia, 5. Dél Afrika) megelőzve olyan nagy úszó nemzeteket, mint Ausztrália, Japán, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország.

Az európai úszók, bár az olimpia Európában volt, ezúttal nem tudtak annyira dominálni, mint tették ezt 2009-ben a római világbajnokságon. Különösen a férfiak versenyében szembetűnő a többi kontinens előretörése: itt a 100m pillangóúszás és a 200m gyorsúszás kivételével csupán két-három döntős volt az egyéni számok túlnyomó többségében. Szintén figyelemre méltó, hogy a 16-ból 8 számban nem sikerült érmet nyerniük az európai úszóknak, és csupán 2 olyan volt, ahol két érmet tudott nyerni az öreg kontinens (200m mellúszás Gyurta Dániel és a brit vetélytárs).

A nőknél kicsit jobb volt a helyzet, bár – mint az elmúlt években mindig – elsősorban a gyorsúszó számokban látható dominancia javít a statisztikákon. Különösen magyar szempontból említésre méltó, hogy Risztov Éva révén a maraton 10 km-es számban európai hölgy nyakába akasztották az aranyérmet. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy míg az olimpiai ciklus két világbajnokságán mind az öt olimpiai gyorsúszó számot európaiak nyerték, addig Londonban két aranyérmet már át kellett engedni az amerikaiaknak. A férfiakkal ellentétben a hölgyeknél csak öt olyan szám van, amelyikben Európa lemaradt a dobogóról.

Ezen statisztikák egyértelműen ezt mutatják, hogy az európai – így a magyar – úszóknak minden eddiginél jobban meg kellett küzdeni már a döntős helyezésekért is, az érmekről nem is beszélve. Ezért is van értéke, hogy öt olyan szám volt – négy férfi, egy női –, amelyikben magyar úszó volt a legjobb európai a mezőnyben.

Az egész világ megcsodálta Gyurta Dániel fantasztikus világcsúcsát a 200m férfi mellúszásban, Különösen növelte világcsúcsának értékét, hogy a rekord nem csodadresszben született. 200m férfi mellúszásban világcsúccsal utoljára az 1992-es barcelonai olimpián Mike Barrowman tudott nyeri.

Csúcsözön a londoni olimpián

Az amerikai úszók vitték el a világcsúcsokban a pálmát – 5 világcsúccsal, a kínaiaknak 2, míg a magyaroknak és a dél-afrikaiaknak 1-1 világcsúcs „jutott”. Az Európa-csúcsok szempontjából összesen két rekord született, érdekesség, hogy mindkettő a 200m mellúszásban. Az egyiket a mi Gyurta Dánielünk jegyzi, míg a másik rekorder az oroszok üdvöskéje Julia Efimova.

A Londonban elért magyar rekordok értéke

9 országos felnőtt rekordot javítottak versenyzőink Londonban, ebből Gyurta Dániel 4x (100m mellúszásban 3x, 200m mellúszásban 1x); Cseh László 100m hátúszásban 2x; míg Kapás Boglárka 800m gyorsúszásban 1x. Ezen kívül két váltó rekord is született a férfiaknál. A 4x100m vegyesúszó váltóban a Cseh László, Gyurta Dániel, Pulai Bence és Kozma Dominik összeállítású négyes délelőtt és délután is átírta a felnőtt magyar csúcsot. A maraton 10 km-en nem tartanak nyilván rekordokat, de mindenképpen ide kívánkozik Risztov Éva 1.57:38,2-es időeredménye.

A londoni szereplés egyik sikere, hogy a 32 fős olimpiai úszó csapat fiatal versenyzőkből állt, mely egyértelműen azt jelenti, hogy bizakodással nézünk a következő olimpia felé. A magyar úszósport az olimpiák történetében 25 arany-, 23 ezüst- és 18 bronzérmet nyert.

Az olimpia után Biczó Bence edzőjével, Sántics Bélával Pécsről Debrecenbe igazolt, abba a városba, amely korábban felkarolta az aranyérmes Risztov Évát. A rendkívül sikeres Széles Sándor és csapata (Széles Team) elhagyja a Jövő SC-t, míg Hosszú Katinka csak 2013 szeptemberében tér vissza az Egyesült Államokba, edzőjével Shane Tusuppal.

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) szeretne pontot rakni a Magyar Hosszútávúszó Szövetséggel (MHÚSZ) kialakult vitára. Tulajdonosvita alakult ki a MÚSZ és a MHÚSZ között Risztov Éva londoni aranyérme kapcsán. Debrecen város kiemelkedő támogatása mellett a MÚSZ vállalt fontos szerepet a versenyző olimpiai felkészülésében. Hazai és külföldi edzőtáborainak a költségét, valamint a Széles Sándor szakmai közreműködését egyaránt a MÚSZ biztosította. A törvényesség ellenőrzési eljárás során az MHÚSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy 2012.12.15-ig összehívják a szakszövetség rendkívüli közgyűlését, amelynek napirendjére veszik a szakszövetség jogutód nélküli megszüntetését.

Az úszók konzultációján részt vett Kiss László szövetségi kapitány, Szabó Tünde főtitkár, Güttler Károly edző, Kausz István csapatorvos, a MOB részéről Szabó Bence főtitkár, Bartha Csaba és Medvegy Iván sportszakmai főmunkatársak, Tóth József, a Héraklész program igazgatója, Téglásy György OSEI főorvos.