1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

120 éve, 1895. december 19-én alapították a MOB-ot - történeti visszatekintés

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

1895. december 19-én alapították meg a Magyar Olimpiai Bizottságot. A születésnapot néhány napja már megünnepelte a 120 éves szervezet, a díszközgyűlésen Thomas Bach NOB-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Honlapunk a Líra boltjaiban kapható Sport 2015 évkönyv Mindent a sportért! című, dr. Szabó Lajos és Gali Máté alkotta írásával tekint vissza az elmúlt 120 esztendőre.

Magyarországon az olimpiai gondolat első írásos forrása a 15. század végéről datálódik, és az olimpizmus eszméje búvópatakként bukkant fel a következő évszázadokban is, egészen 1895. december 19-ig, az „Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság”, azaz a MOB megalakításáig. A szervezetnek 120 éves történelme során eleddig 15 elnöke volt, az alapítás pedig egy Sáros vármegyei dzsentricsaládból utóbb kultuszminiszterré (1903-1905) és az MTA elnökévé (1905-1936) emelkedő Berzeviczy Alberthez köthető.

Az elnöki pozíciót 1904-ig betöltő Berzeviczy személye ideális választás volt, hiszen a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkáraként már korábban is nagy hangsúlyt fektetett az iskolai testnevelés meghonosítására, és tevékeny szerepet vállalt az ún. ifjúsági tornaversenyek szervezésében. Mindezek mellett már egy 1890-es parlamenti beszédében hitet tett amellett, „hogy előbb-utóbb vissza kell térnünk az olympiai és pythiai játékok szép korára”.

Hosszú életpályája számos ponton fonódott össze a sporttal a MOB elnökségén túl is. A testnevelést a közoktatási rendszer egyik fontos elemének tekintette, a kultuszminisztériumban annak elterjesztésén fáradozott. A magyar sportéletben szervezetvezetőként is letette a névjegyét: 1885-ben részt vett a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségének (MOTESZ) megalapításában, 1895-től kezdve két éven át elnöke volt a Nemzeti Torna Egyletnek (NTE). 1913-tól 10 éven keresztül az Országos Testnevelési Tanács (OTT) elnöki posztját töltötte be.

Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgatóval karöltve sikerült elérnie a hazai atlétikai és tornaegyleteknél, valamint Wlassics Gyula kultuszminiszternél, hogy anyagilag is támogassák 1896-ban az első modern kori olimpiára, Athénba készülő magyar sportolók kiutazását, akik meghálálták a beléjük fektetett bizalmat, 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzérmet nyertek.

1896, Athén

  1. 1.      Hajós Alfréd (úszás, 100 m gyors)
  2. 2.      Hajós Alfréd (úszás, 1200 m gyors)    

Említést érdemel, hogy Athén számára az első modernkori olimpiai játékok megrendezése súlyos anyagi nehézségekbe ütközött, ezért felvetődött, hogy annak a millenniumi ünnepségekre készülő magyar főváros adhatna otthont. Erről Coubertin és Kemény levelezést is folytatott, ám sem Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, sem pedig az utódja, Wlassics Gyula nem támogatta ezt az elképzelést, mivel szerintük ez egyrészt igen komoly terheket rótt volna az államháztartásra, másrészt pedig, ha egy olyan komoly sportmúlttal bíró nemzet, mint a görög, hezitált az ügyben, akkor megítélésük szerint Magyarországnak végképp nem szabad ilyen kockázatos dologba belevágnia.

Coubertin a következő évben személyesen küldött Berzeviczynek meghívót a Le Havre-ban 1897-ben rendezendő olimpiai kongresszusra, ám a MOB elnökének a magyar képviselőházban való elfoglaltságai miatt le kellett mondania az eseményen való részvételt. A magyar olimpiai mozgalom szervezésében azonban továbbra is kulcsszerepet vállalt: 1900-ban a külföldi magyar szervezetektől kapott felajánlásokon túl a párizsi magyar világkiállítás kormánybiztosán és a kultuszminisztériumon keresztül is pénzügyi dotációt biztosított a francia fővárosban rendezett olimpiai játékokon részt vevő magyar csapat számára, melynek eredményeként 1 arany-, 2 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek.

1900, Párizs

  1. 3.      Bauer Rudolf (atlétika, diszkoszvetés)

A párizsi olimpiát követően vetődött fel annak a gondolata, hogy a MOB a továbbiakban állandó szervezetként funkcionáljon, szakítva az addig követett gyakorlattal, melynek értelmében a Bizottság csak az olimpiák előkészítő szakaszában, majd a versenyek ideje alatt működött, azt követően pedig feloszlatta önmagát. A szervezeti reform munkálatai két esztendőn keresztül zajlottak, ám még mielőtt elfogadásra került volna a szabályzat, Berzeviczy Albert lemondott, utódja pedig a korábbi alelnök, Széchenyi Imre lett. A MOB 17 paragrafusból álló szervezeti szabályzatát 1904. május 4-én mégis a már kultuszminiszter Berzeviczy adta ki 24.098. számú rendeleteként, amely bár nem mindenben felelt meg a NOB előírásainak, így is jelentős előrelépésnek számított az ellenmondásokkal terhelt magyar olimpiai mozgalom történetében.

Széchenyi Imre mindössze egy évig, 1904 és 1905 között állt a MOB élén. Az eredetileg Chicagóba tervezett, végül St. Louisban megtartott harmadik nyári olimpiai játékokra viszont még az ő elnöksége alatt utaztak ki versenyzőink, 2 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérmet nyertek.

1904, St. Louis

  1. 4.      Halmay Zoltán (úszás, 50 yard)
  2. 5.      Halmay Zoltán (úszás, 100 yard)

A 47 évesen elhunyt Széchenyit gróf Teleki Sándor váltotta az elnöki székben, akinek 1908-ig tartó regnálása alatt történt 1907-ben olimpiai mozgalmunk addigi talán legsajnálatosabb eseménye, amikor is Kemény Ferenc levélben mondott le NOB-tagságáról és a magyar sportban betöltött szerepéről. A tornamozgalom és az atlétika pártolói között dúló háború áldozata lett, amely akkoriban a magyar sport egészének vezetéséért folyt. A nemzeti elvű, polgári tornamozgalom állt szemben a modernista, arisztokrata vezetésű atléták szövetségével. A Magyar Athletikai Club (MAC) már az 1890-es évek végén megindította a harcot az olimpiai mozgalom vezetéséért, ennek egyik lépéseként pedig kikezdték az egyleten kívüli, formálisan a Nemzeti Torna Egylethez (NTE) sorolható, polgári származású Keményt, akinek a pedagógia területén kifejtett munkásságát nemzetközi téren is elismerték. Számos írást publikált többek között a békemozgalom iskolai lehetőségeiről. A Világakadémia című munkáját irodalmi Nobel-díjra terjesztették elő.

Az atlétika és torna sporthegemóniáért folyó harcában Teleki megpróbált közvetíteni. Röviddel Kemény lemondása után a saját lakásán fogadta a két nagy sportszövetség, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) és a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) vezetőit, ám ez a megbeszélés sem mutatott kiutat a válságból. A konfliktusos helyzet ellenére a NOB által hivatalos olimpiaként el nem ismert, a tízéves évforduló okán megrendezett 1906-os, ún. „pánhellén játékokon” viszont újfent jó eredményeket ért el Magyarország: sportembereink két arany-, öt ezüst- és három bronzérmet gyűjtöttek.

1908. január 30-án a néhány nappal korábban újjáalakult MOB vezetését gróf Andrássy Géza nagybirtokos-vasgyáros vette át, aki azt követően 20 évig ült az elnöki székben. A január végi ülésen alakult meg a MOB végrehajtó bizottsága is, melynek május végi ülésén már a nyári, londoni olimpiai játékokra való kiküldetés ügyét tárgyalták, amire gróf Apponyi Albert kultuszminisztertől 60 ezer koronányi támogatást kaptak. A brit fővárosban rendkívül hosszúra nyúló, áprilistól októberig tartó versenysorozatra került sor, jelentős magyar sportsikerekkel: sportolóink 3 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek.

1908, London 

  1. 6.      Férfi kardcsapat (Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos, Földes László)
  2. 7.      Weisz Richárd (birkózás, kötöttfogás, +93 kg)
  3. 8.      Fuch Jenő (vívás, kard)

A MOB Nagybizottsága 1908 decemberében tartotta záróülését, ahol a kultuszminiszter számára készült olimpiai jelentés után a feladatát elvégzettnek tekintette, és az újjáalakításig mint testület nem működött tovább. Andrássy elnökségének első éveiben a Bizottság vezető szervezetében az ügyek intézése stagnált, az anyagi bázis megteremtése érdekében például nem történt előrelépés, és szinte csak olyan protokolláris kérdésekkel foglalkoztak, minthogy védnökül kérték fel Apponyit a már korábban felkért Habsburg József főherceg mellé.

1911 májusában ugyanakkor – Ferenc József császár és király védnöksége alatt – a NOB ötnapos, 12. teljes ülését Budapesten tartotta. Az első napon a NOB ülését az MTA dísztermében rendezték – az Akadémia elnöke ekkor Berzeviczy Albert. Május 26-án, a negyedik napon nagy taps fogadta azt a kérést, hogy az 1916. évi olimpia rendezésének jogát Budapestnek ítéljék. Mellettünk hárman (Cleveland, Alexandria és Kanada) pályáztak. A németek az első pillanatoktól kezdve támadták a magyar kandidálást, mondván Magyarországnak nincs nemzeti önállósága, hiszen Ausztria tartománya. Coubertin a soros ülésen ugyan megvédett bennünket, ám valójában közben már elkötelezte magát Berlin mellett. Egy évvel később meg is szavazták a rendezést a németeknek – főleg úgy, hogy 1901 óta terítéken volt egy berlini olimpia.

Andrássy a második és harmadik napon is ebédet adott a résztvevőknek, a negyedik napon 18 órakor pedig „palotájában fogadta” a NOB-ot. Szerepe ezzel ki is merült, szemben Berzeviczyével, aki még aznap négyszemközt tisztázta Coubertinnel Kemény 1907-es, NOB-ból való kilépésének ügyét.

A következő évben Stockholm adott otthon az ötödik nyári olimpiai játékoknak. A magyar csapat pedig a hagyományokhoz illően szerepelt, 3 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet nyert.

1912, Stockholm                     

  1. 9.     Prokopp Sándor (sportlövészet, hadipuska 300 m)
  2. 10.  férfi kardcsapat (Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos, Földes Dezső, Berti László, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán)
  3. 11.  Fuchs Jenő (vívás, kard)          

A MOB 1914 májusában jóváhagyott „ideiglenes szervezeti szabályzata” értelmében Andrássy újabb négy évre a Bizottság elnökévé választatott, társelnöke Muzsa Gyula lett, aki 1862-ben Bukarestben, emigráns családban született, 1885-ben szerzett gyógyszerész diplomát a budapesti tudományegyetemen. Ezt követően több mint tíz évig nyugat-európai gyógyszertárakban dolgozott. Hazatérve előbb Dunapatajon, majd 1898-tól Budapesten gyógyszertár-tulajdonos. Nyugat-Európában ismerkedett meg a sportokkal, Budapestre kerülve bekapcsolódott a Magyar Athletikai Club munkájába. 1904 és 1924 között az olimpiai csapat vezetője, 1909-től haláláig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. 1906-ban megválasztották a dunapataji kerület képviselőjének, 1920-tól Nemzetgyűlési képviselő, 1927-től Felsőházi tag. A magyar sportdiplomácia egyik legaktívabb szereplője volt.

Az új szabályzat értelmében ettől fogva a MOB-ot minden évben újjá kellett alakítani, a testület pedig innentől kezdve megválasztotta az ülésein szavazati joggal rendelkező „örökös tiszteletbeli tagokat”.

Ekkor már megfogalmazódott az a gondolat is, hogy Budapest olimpiai versenyeket rendezhetne 1920-ban. Ennek kapcsán Berzeviczy Albert 1913 szeptemberében, az Országos Testnevelési Tanács (OTT) alakuló ülésén kifejtette, hogy a magyar testnevelés reformjának keretében „Budapesten egy nagy, állandó stadion létesítése is szükséges, mely az országos nagy versenyek, testedző- és sportünnepélyek szintere lehessen s majdan az Olympiás itteni rendezését is lehetővé tegye.”

1914 júniusában, Párizsban tartotta a NOB alapításának huszadik évfordulóját ünneplő kongresszusát. A napirenden nem szerepelt ugyan az 1920-as olimpia rendezésének ügye, de a belga résztvevők kiprovokáltak egy szavazást az ügyben. A Muzsa Gyula szerint véleményszavazásnak minősített esemény 21:7 arányú győzelmet hozott Budapest javára, Antwerpennel szemben. Ezzel úgy tűnt, hogy megvalósulhat a magyar olimpiarendezés terve, mely először 1895 végén merült fel.  Az I. világháború azonban szertefoszlatta ezeket az álmokat. A harcok ideje alatt az olimpiai mozgalomban törés, folyamatossági szünet következett be. Az 1916-ra tervezett berlini olimpiai játékok volt az első a modern kori olimpiák történetében, amely elmaradt, a MOB 1916 és 1918 között pedig szüneteltette a működését. A központi hatalmak háborús vereségét követően Magyarország sportdiplomácia blokád alá (is) került, és meghívást sem kapott az 1920-as, antwerpeni olimpiára.

1921 januárjának végén került sor a MOB tisztújító ülésére, ahol megerősítették elnöki és társelnöki pozíciójában Andrássyt és Muzsát. 1922-től kezdve 1927-ig a testület minden év januárjában tartotta alakuló ülését a szervezeti szabályzat értelmében, de szükség esetén év közben is üléseztek. Muzsa 1923. január 29-én adott tájékoztatást arról, hogy 1922. júliusi keltezéssel megérkezett Magyarország meghívója a párizsi olimpiai játékokra. A meghívás ténye azért bírt életbevágó fontossággal, mert a trianoni békeszerződést követően az ország Európa jelentős részétől elszigetelődött, ekképpen olimpiai jelenlétünk nagyban elősegítette volna a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét, vagy az esetlegesen meglévők kiszélesítését. Ráadásul a MOB által Bethlen István miniszterelnökhöz az olimpiai játékokon való részvétel anyagi biztosítása érdekében benyújtott memoranduma szerint az ország háborút követő talpra állítása érdekében szükség van külpolitikai és gazdasági téren a franciák barátságára, s ennek okán elengedhetetlennek ítélték a párizsi részvételünket.

Ahol végül 2 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzérmet nyert Magyarország.

1924, Párizs                              

  1. 12.  Halasy Gyula (sportlövészet, agyaggalamb-lövészet)
  2. 13.  Pósta Sándor (vívás, kard)

Andrássy és Muzsa 1926-ban a Bethlen által az 1918 előtti főrendiház örökébe szervezett felsőház tagjai lettek, amit a MOB 1927. januári tisztújítását Lauber Dezső alelnök úgy értékelt, hogy a közjogi méltóságok adományozásának aktusával a magyar sport iránti legfőbb elismerés jutott kifejezésre. Úgy tűnt azonban, hogy év végére az elismerésből szinte semmi sem maradt. December 20-án ugyanis – az amúgy kétségkívül nagyformátumú kultuszminiszter – gróf Klebelsberg Kunó, 1928. január 1-ji hatállyal a MOB szuverén szervezeti jellegét megszüntette és az OTT szakapparátusává sorvasztotta. Minden valószínűség szerint Andrássyék már korábban tudtak a kultuszminiszter ebbéli szándékáról, mégsem került ez szóba a december 21-ji plenáris ülésen. Valójában elsősorban a játékok céljaira fordítandó pénzösszeg felhasználásában mutatkozó rendellenességek vezettek oda, hogy a testnevelés feletti felügyeletet ellátó főhatóság végül megvonta a bizalmát az olimpiai ügyeket lebonyolító testülettől.

Mindezeket követően hosszú éveken át a MOB társadalmi jellegű egyesületként működött, az OTT egyik szervezeteként. Az OTT-ben 1928-ban első alkalommal megalakult IV. számú, olimpiai és nemzetközi szakbizottság elnöke már nem Andrássy, hanem Muzsa Gyula lett. A szakbizottsági tagok számát jelentősen csökkentették, és a régi MOB -tagok közül mindössze tízen maradtak az újjászervezett bizottságban. Muzsa Keményhez és Berzeviczyhez hasonlóan szívélyes viszonyt ápolt Coubertinnel, ennek egyik jele volt, hogy 1929 áprilisában a francia sportvezető Muzsának címzett levelében hálásán emlékezett meg Magyarország addigi olimpiai szerepéről, és felajánlotta segítségét a MOB könyvtára számára. Viszonzásul a NOB az évi, laussanne-i ülésén Muzsa az OTT nagy plakettjét adományozta Coubertinnek.

Ötkarikás csapatunk teljesítményére viszont kevéssé voltak befolyással a drasztikus strukturális átalakítások. Az 1928-tól a második világháború kirobbanásáig megrendezett három olimpián sikert sikerre halmozott, Amszterdamban 5 arany- és 5 ezüstérmet szerzett.

1928, Amszterdam                  

  1. 14.  Mező Ferenc (művészet, irodalom)
  2. 15.  Keresztes Lajos (birkózás, könnyűsúly, 67,5 kg)
  3. 16.  férfi kardcsapat (Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor dr., Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön)
  4. 17.  Tersztyánszky Ödön (vívás, kard)
  5. 18.  Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly, 50,802 kg)

A ’32-es olimpián ismét hengereltek a magyar sportolók: 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérmet nyertek.

1932, Los Angeles                    

  1. 19.  Pelle István (torna, műszabadgyakorlat)
  2. 20.  Pelle István (torna, lólengés)
  3. 21.  férfi vízilabda-válogatott (Barta István, Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű II Alajos, Keserű I Ferenc, Németh János, Sárkány Miklós, Vértesy József)
  4. 22.  férfi kardcsapat (Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Piller-Jekelfalussy György)
  5. 23.  Piller György (vívás, kard)
  6. 24.  Énekes István (ökölvívás, légsúly, 51 kg)

1936 augusztusában az addigi legjobb eredménysorozattal folytatódott a diadalmenet. Az Adolf Hitler és a közelgő világégés árnyékában megtartott berlini játékokon 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzérmet szereztek a mieink.

1936, Berlin                              

  1. 25.  Kárpáti Károly (birkózás, szabadfogás, 66 kg)
  2. 26.  Zombori Ödön (birkózás, szabadfogás, 55 kg)
  3. 27.  Elek Ilona (vívás, tőr)
  4. 28.  Csík Ferenc (úszás, 100 m gyors)
  5. 29.  Csák Ibolya (atlétika, magasugrás)
  6. 30.  Lőrincz Márton (birkózás, kötöttfogás, légsúly, 56 kg)
  7. 31.  férfi kardcsapat (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre)
  8. 32.   férfi vízilabda-válogatott (Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Márton, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tarics Sándor)
  9. 33.  Kabos Endre (vívás, kard)
  10. 34.  Harangi Imre (ökölvívás, könnyűsúly, 60 kg)  

Időközben az 1932-es és 1936-os téli olimpián is egy-egy bronzérmet nyertek sportolóink. A világháború következtében az 1940-ben Helsinkibe, 1944-ben pedig Londonba tervezett nyári olimpiai játékok elmaradtak (akárcsak egy németországi és egy olaszországi téli verseny). A MOB fokozatosan vesztett megmaradt súlyából ebben az időben, ezért gyakorlati jelentősége már nem volt annak, hogy 1941-ben az elnöki székben 1944. december 31-ig terjedő érvénnyel dr. Prém Lóránd váltotta Muzsát. Az ország emberi és anyagi javaiban végbement pusztulás a magyar olimpiai mozgalom legkiválóbbjainak soraiból is számos embert ragadott magával. Sokan közülük a harcok mellett a németek vagy a nyilasok terrorjának áldozatául estek. Kemény Ferenc pedig a feleségével a gettóba vonulás elől 1944 novemberében inkább a halálba menekült.

A világháború nemcsak az országot, hanem azon belül az olimpiai és sportmozgalmat is katasztrofális állapotba juttatta. Óriási volt az emberi veszteség, a pályák romokban hevertek, a szertárak üresek, megszűnt a sportirányítás, a túlélők lelkileg és fizikálisan is leromlott állapotban voltak.

A társadalom túlélő erejét mutatja, hogy még be sem fejeződött Budapest ostroma, máris megkezdődött a sport újjászervezése. A sportirányítás egyrészt továbbra is a Vallás- és Közoktatási Minisztérium (VKM) alá tartozott, de a pártok sportközpontjai illetve a létrehozott közös szervezetük hozta a valódi döntéseket. Az Olimpiai Társaság felújította működését, előkészítve a független Magyar Olimpiai Bizottság megalakítását. Erre hosszú előkészítés után végül a londoni olimpiai meghívás megerősítése után, 1947 februárjában került sor. Elnökül a kommunista párti volt helyettes-főpolgármester Jámbor Alajost, társelnöknek a kisgazdapárti Barcs Sándort, ügyvezető alelnöknek pedig a VKM sportvonalát is vezető Mező Ferencet választották meg.

Az újra önállóan működő MOB legfontosabb feladata a londoni sikeres szereplés feltételeinek megteremtése volt. A legyengült sportolók felerősítésére létrehozták a világ első állandó olimpiai edzőtáborát Tatán. A részvétel anyagi alapjainak megteremtésére gyűjtésbe kezdtek.

Mindeközben folyamatos tárgyalások folytak a NOB-bal Magyarország képviseletének megoldása ügyében. A világháborút követően az országot két olyan NOB-tag képviselte, akiket itthon politikai okokból nem fogadtak el. Muzsa Gyula 1946. februári halála csak részben „oldotta meg” a problémát, hiszen a másik magyar NOB-tag, a külföldön élő ifj. Horthy Miklós, aki csupán 49 éves volt (a NOB-tagság ekkor élethosszig tartott), nyilvánvalóan nem tudta képviselni a NOB-ot Magyarországon. A tárgyalások kompromisszummal végződtek, Horthyt lemondatták NOB-tagságáról, így Magyarország új tagot jelölhetett Mező Ferenc személyében, de ezzel együtt elveszítettük a második jelölési lehetőségünket. Mező Ferenc 1961-es haláláig tölthette be a tisztséget.

Az időközben bekövetkezett politikai változások nyomán 1948 áprilisában a MOB ismét elveszítette önállóságát és az ekkor Hegyi Gyula vezetésével a VKM irányítása alatt létrehozott Országos Sporthivatal keretében működött tovább. Kinevezett elnöke Sebes Gusztáv lett.

Az átalakítás nem okozott törést az olimpiai felkészülésben, versenyzőink a berlini szereplési is túlszárnyalva ezúttal a nemzetek rangsorának negyedik helyét szerezték meg, 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyerve. Közben az év elején St. Moritzban az első magyar téli olimpiai ezüstérem is meglett.

1948, London                           

  1. 35.  Németh Imre (atlétika, kalapácsvetés)
  2. 36.  Elek Ilona (vívás, tőr)
  3. 37.  Bóbis Gyula (birkózás, szabadfogás, +87 kg)
  4. 38.  Gyarmati Olga (atlétika, távolugrás)
  5. 39.   Takács Károly (sportlövészet, ötalakos gyorspisztoly)
  6. 40.  férfi kardcsapat (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László)
  7. 41.  Gerevich Aladár (vívás, kard)
  8. 42.  Csík Tibor (ökölvívás, harmatsúly, 54 kg)
  9. 43.  Papp László (ökölvívás, középsúly, 73 kg)
  10. 44.  Pataki Ferenc (torna, műszabadgyakorlat) 

1950-ben Sebes Gusztáv helyét hivatali főnöke, Hegyi Gyula vette át, kialakítva ezzel azt a rendszerváltásig tartó konstrukciót, miszerint a mindenkori „sporthivatali” első számú vezető egyben a MOB elnöke, nemzetközi ügyekben felelős helyettese pedig a MOB főtitkára (1964-től ez a személy egyben NOB-tag is).

A végletekig központosított magyar sport, kimondatlanul támaszkodva az itthon maradt háború előtti sport elitre és a Levente mozgalomból kinövő széles sportolói bázisra, addig soha nem látott erősségű csapattal érkezett a helsinki olimpiára. A Szovjetunió versenyzőinek megjelenése évtizedekre kétpólusúvá változtatta az olimpiákat. Ebben a kiélezett versengésben érte el története legnagyobb sikerét a magyar olimpiai csapat, 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérem megszerzésével Berlin után ismét az éremtáblázat harmadik helyét érve el.

1952, Helsinki                          

  1. 45.  Korondi Margit (torna, felemáskorlát)
  2. 46.  Keleti Ágnes (torna, műszabadgyakorlat)
  3. 47.  Csermák József (atlétika, kalapácsvetés)
  4. 48.  férfi öttusacsapat (Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István)
  5. 49.  Hódos Imre (birkózás, kötöttfogás, légsúly, 57 kg)
  6. 50.  Szilvásy Miklós (birkózás, kötöttfogás, 73 kg)
  7. 51.  Takács Károly (sportlövészet, ötalakos sportpisztoly)
  8. 52.  Szőke Katalin (úszás, 100 m gyors)
  9. 53.  Székely Éva (úszás, 200 m mell)
  10. 54.  férfi kardcsapat (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László)
  11. 55.  Úszás, 4x100 m női gyorsváltó (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin – előfutam: Littomeritzky Mária)
  12. 56.  Kovács Pál (vívás, kard)
  13. 57.  Gyenge Valéria (úszás, 400 gyors)
  14. 58.  férfi vízilabda-válogatott (Antal Róbert, Bolvári Antal, Fábián Dezső, Gyarmati Dezső, Hasznos István, Jeney László, Kárpáti György, Lemhényi Dezső, Markovits Kálmán, Martin Miklós, Szittya Károly, Szívós István, Vizvári György)
  15. 59.  férfi labdarúgó-válogatott (Bozsik József, Budai II. László, Buzánszky Jenő, Csordás Lajos, Czibor Zoltán, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács I. Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József)
  16. 60.  Papp László (ökölvívás, nagyváltósúly)

A politikai vezetés, felbuzdulva a káprázatos sikereken, megpályázta az 1960-as olimpia rendezési jogát. Az épülő Népstadion, a sportsikerek látszólag erős alapot adtak Magyarországnak, mely mint az olimpiai mozgalom alapítója még nem rendezhetett olimpiát. A létrehozott pályázati iroda vezetésével Mező Ferencet bízták meg. A politikai realitások azonban eleve reménytelennek ítélték a próbálkozást. A hidegháború világában a keleti blokkhoz tartozó Magyarország rendezési aspirációját csak a táborhoz tartozó néhány NOB-tag támogatta, de hogy a feladat még reménytelenebb legyen, Magyarország a szovjet rendezési szándékkal is szembe került. Így a szavazás második körében Mező Ferenc egyetlen szavazatával esett ki.

E közjáték nem zavarta a magyar sportolók felkészülését az 1956-os melbourne-i olimpiára. (Időközben, csakúgy, mint 1952-ben, 1956-ban is egy bronzot nyert hazánk a téli olimpián).  A kitűnően felkészült magyar csapatnak minden reménye megvolt, hogy jelentősen túlszárnyalja a helsinki sikereket. A történelem azonban keresztülhúzta a várakozásokat. Az október 23-án kitört forradalom kis híján az indulást is megakadályozta. A kalandos körülmények után Ausztráliába érkezett magyar csapat végig hatása alatt maradt az otthoni bizonytalan helyzetnek. A rémhírekkel traktált, az otthoni családtagok miatt aggódó sportolók ennek ellenére tisztességgel helytálltak, 9 arany-, 10 ezüst- és 7 bronzérmet nyerve ezúttal negyedik helyen végeztek az éremtáblázaton. Az olimpia után azonban a csapatból igen sokan, olimpiai bajnokok is külföldön telepedtek le, óriási vérveszteséget okozva a magyar sportnak.

1956, Melbourne                     

  1. 61.  Urányi János-Fábián László (kajak kenu, K2 10 000 m)
  2. 62.  Papp László (ökölvívás, nagyváltósúly, 71 kg)
  3. 63.  Keleti Ágnes (torna, műszabadgyakorlat)
  4. 64.  Keleti Ágnes (torna, gerenda)
  5. 65.  Keleti Ágnes (torna, felemás korlát)
  6. 66.  férfi kardcsapat (Gerevich Aladár, Hámori Jenő, Kárpáti Rudolf, Keresztes Attila, Kovács Pál, Magay Dániel)
  7. 67.  Kárpáti Rudolf (vívás, kard)
  8. 68.  torna, női kéziszercsapat (Gulyásné Köteles Erzsébet, Keleti Ágnes, Kertész Alice, Lemhényiné Tass Olga, Molnárné Bodó Andrea, Plachyné Korondi Margit)
  9. 69.   férfi vízilabda-válogatott (Bolvári Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Szívós István, Zádor Ervin)                   

A sportolók körében igen népszerű Hegyi Gyula Melbourne után is megtartotta pozícióját, bár két társelnököt is kapott maga mellé. Az egyik az új ifjúsági szervezet, a KISZ vezére, Komócsin Zoltán, a másik pedig a szakszervezeteket elnöklő Gáspár Sándor volt.

Rómában érezhető volt a magyar sport 1956 utáni visszaesése, a csapat 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzéremmel zárt, ami elmaradt az előző olimpiák sikereitől.

1960, Roma                              

  1. 70.  Parti János (kajak-kenu, C1 1000 m)
  2. 71.  Németh Ferenc (öttusa)
  3. 72.  férfi öttusacsapat (Balczó András, Nagy Imre, Németh Ferenc)
  4. 73.  Török Gyula (ökölvívás, légsúly, 61 kg)
  5. 74.  Kárpáti Rudolf (vívás, kard)
  6. 75.  férfi kardcsapat (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás)                 

Sajnálatos változás állt be a magyar NOB-képviseletben, Mező Ferenc halálával 1961 novemberében megüresedett a magyar hely, melyet csak 1964 januárjában töltöttek be, amikor is Csanádi Árpád, a MOB főtitkára került a NOB tagjai közé. Csanádi Árpáddal szakmailag is nagy tudású magyar sportdiplomata került a NOB-ba, aki részese lett az olimpiai játékok megújításának. A programbizottság elnökeként, majd sportigazgatóként 1968 és 1983 között meghatározó szerepe volt a NOB szakmai munkájában. Pestszenterzsébeten, 1923-ban született. A világháború elején két évig joghallgató, a háború után elvégzi a Testnevelési Főiskolát. 1946 és 1950 között a Ferencváros labdarúgója, tagja az 1949/50-es bajnokcsapatnak. Testnevelőtanárként dolgozik, 1949 és 1962. között a TF Labdajáték tanszékén tanít. Ekkor írta meg világszerte ismert labdarúgó-tankönyvét, mely tíznél több nyelven, több mint húsz országban jelent meg. 1962-tól a központi sportirányításban dolgozik, betöltve a MOB főtitkári posztját is. 1964-ben választják meg a NOB tagjának, 1968-tól a programbizottság elnöke, később kétszer is beválasztják a végrehajtó bizottságba. Ő volt a NOB első sportigazgatója. Ezt a posztját haláláig betöltötte. 1969-ben védte meg az olimpiák történetéről írt egyetemi disszertációját.

Hegyi a sportirányítás többszöri átszervezése ellenére 1963 végéig a helyén maradt, amikor is Egri Gyula lett a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) elnöke. Egri Gyulát 1964 januárjában formálisan is megválasztották a MOB elnökének.

Egri elnöksége idejére már az első tengerentúli olimpia sikeres volt, hiszen sportolóink 10 arany-, 7 ezüst-, és 5 bronzérmet nyertek.

1964, Tokió                              

  1. 76.  Török Ferenc (öttusa)
  2. 77.  Rejtő Ildikó (vívás, tőr)
  3. 78.  Hammerl László (sportlövészet, kisöbű puska fekvő)
  4. 79.  női tőrcsapat (Földessyné Marosi Paula, Juhász Katalin, Mendelényiné Ágoston Judit, Sákovicsné Dömölky Lidia, Ujlakyné Rejtő Ildikó)
  5. 80.  férfi vízilabda-válogatott csapat (Ambrus Miklós, Bodnár András, Boros Ottó, Dömötör Zoltán, Felkai László, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Konrád János, Mayer Mihály, Pócsik Dénes, Rusorán Péter)
  6. 81.  Polyák Imre (birkózás, 63 kg)
  7. 82.  Kozma István (birkózás, +97 kg)
  8. 83.  Pézsa Tibor (vívás, kard)
  9. 84.  férfi párbajtőrcsapat (Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán)
  10. 85.  férfi labdarúgó-válogatott (Bene Ferenc, Csernai Tibor, Farkas János, Gelei József, Ihász Kálmán, Katona Sándor, Komora Imre, Nógrádi Ferenc, Novák Dezső, Orbán Árpád, Palotai Károly, Szentmihályi Antal, Szepesi Gusztáv, Varga Zoltán)          

Négy esztendő múlva, Mexikóvárosban ismét 10 aranyérmet nyert a magyar csapat, megmutatva ezzel a világnak a magyar sport erejét. Ráadásul 10 ezüst és 12 bronz is született, ez azt jelentette, hogy a magyar csapat szerezte a harmadik legtöbb érmet.

1968,  Mexikóváros                 

  1. 86.  Németh Angéla (atlétika, gerelyhajítás)
  2. 87.  férfi öttusacsapat (Balczó András, Móna István, Török Ferenc)
  3. 88.  Zsivótzky Gyula (atlétika, kalapácsvetés)
  4. 89.  Kulcsár Győző (vívás, párbajtőr),
  5. 90.  Hesz Mihály (kajak-kenu, K1 1000 m)
  6. 91.  Tatai Tibor (kajak-kenu, C1 1000 m)
  7. 92.  férfi párbajtőrcsapat (Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, B. Nagy Pál, Nemere Zoltán, Schmitt Pál)
  8. 93.  Kozma István (birkózás, +97 kg)
  9. 94.  férfi labdarúgó-válogatott (Básti István, Dunai II. Antal, Dunai Lajos, Fatér Károly, Fazekas László, Juhász István, Keglovich László, Kocsis Lajos, Menczel Iván, Nagy László, Noskó Ernő, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Sárközi István, Szarka Zoltán, Szalay Miklós, Szűcs Lajos)
  10. 95.  Varga János (birkózás, kötöttfogás, 57 kg)         

1969 decemberében Egri visszatért a Baranya megyei pártbizottság élére, helyét Beckl Sándor vette át. Ő is két olimpiai ciklust elnökölt végig, de ezt az időszakot már a csökkenő eredményesség jellemezte – igaz, Münchenben még csak az érmek színeit érhette kritika, hiszen sportolóink 6 arany-, 13 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek.

1972, München 

  1. 96.  Földi Imre (súlyemelés, légsúly, 56 kg)
  2. 97.  Balczó András (öttusa)
  3. 98.  Fenyvesi Csaba (vívás, párbajtőr)
  4. 99.  férfi párbajtőrcsapat (Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál),
  5. 100. Hegedűs Csaba (birkózás, kötöttfogás, 82 kg)
  6. 101. Gedó György (ökölvívás, papírsúly, 48 kg)                                                  

Viszont négy évvel később minden értelemben romlott a termés: sportolóink Montréalban már csupán 4 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. Aranyérmek tekintetében 1924 óta a leggyengébb eredményt hozta.

1976, Montréal

  1. 102. Magyar Zoltán (torna, lólengés)
  2. 103. Tordasi (Schwarzenberger) Ildikó (vívás, tőr)
  3. 104. Németh Miklós (atlétika, gerelyhajítás)
  4. 105. férfi vízilabda-válogatott (Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Konrád III. Ferenc, Molnár Endre, Sárosi László, Sudár Attila, Szívós István)                        

A sikertelenség törvényszerűen meghozta az újabb váltást. 1978 őszén Buda Istvánt nevezték ki az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének, így a MOB elnöki székben is ő váltotta Beckl Sándort.

Buda István elnöksége idejére estek a bojkottolimpiák, 1980-ban Moszkvában a nagy ellenfelek egy részének távollétében nem sikerült elérni a régi dicső szereplést, rossz nyelvek szerint ez részben a bíráskodásnak volt köszönhető. De így is született 7 magyar arany-, valamint 10 ezüst- és 15 bronzérem. A megszerzett 32 éremmel negyedikek voltunk az olimpiai nemzetek sorában. Előtte a téli olimpián egy ezüstnek örülhettünk.

1980, Moszkva

  1. 106. Varga Károly (sportlövészet, kisöbű puska fekvő)
  2. 107. Növényi Norbert (birkózás, 90 kg)
  3. 108. Kocsis Ferenc (birkózás, kötöttfogás 74 kg)
  4. 109. Magyar Zoltán (torna, lólengés)
  5. 110. Wladár Sándor (úszás, 200 m hát)
  6. 111. Baczakó Péter (súlyemelés, félnehézsúly, 90 kg)
  7. 112. Foltán László-Vaskuti István (kajak-kenu, C2 500 m)

Buda István legnagyobb sportvezetői feladata az 1984-es Los Angeles-i olimpiai részvétel volt. A moszkvai bojkott ma már természetesnek látszó következménye volt az 1984-es válasz. Ez azonban akkor nem mindenkinek volt természetes. Buda István is ezek közé tartozott. Vezetőként mindent megtett itthon és Moszkvában is azért, hogy a politika ne foszthassa meg a sportolókat a versenyzés és a győzelem lehetőségétől. Az utolsó pillanatig nyitva tartotta a lehetőséget, hogy a magyar csapat a szovjet nyomás ellenére indulhasson Los Angelesben, a végső döntést maga Kádár János hozta meg. Nem véletlen, hogy a személyes kudarca ellenére az olimpiai mozgalomért végzett munkája elismeréseként Samaranch elnök 1985-ben Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki.

1986 nyarán jött a magyar sport újabb átszervezése, megalakítva az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt, melynek élére Deák Gábort nevezték ki, így ő követte Budát a MOB elnöki posztján. Deáknak alig három év jutott a MOB élén a rendszerváltásig, de egy igen sikeres olimpiával „büszkélkedhet”. Szöulban ugyanis a magyar olimpiatörténet addigi második legsikeresebb szereplésére került sor. 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérem volt a csapatmérleg, Helsinki után a második legjobb.

1988, Szöul

  1. 113. Darnyi Tamás (úszás, 200 m vegyes)
  2. 114. Martinek János (öttusa)
  3. 115. férfi öttusacsapat (Fábián László, Martinek János, Mizsér Attila)
  4. 116. Sike András (birkózás, kötöttfogás 57 kg)
  5. 117. Szabó József (úszás, 200 m mell)
  6. 118. Borkai Zsolt (torna, lólengés)
  7. 119. Darnyi Tamás (úszás, 400 m vegyes)
  8. 120. Egerszegi Krisztina (úszás, 200 m hát)
  9. 121. férfi kardcsapat (Bújdosó Imre, Csongrádi László, Gedővári Imre, Nébald György, Szabó Bence)
  10. 122. Gyulay Zsolt (kajak-kenu, K1 500 m)
  11. 123. férfi kajak négyes, 1000 m (Csipes Ferenc, Gyulay Zsolt, Hódosi Sándor, Ábrahám Attila)

Az olimpiát követően az egyre jobban érződő politikai enyhülés gyökeres változást hozott a MOB jogállásában. A MOB irodája már a szöuli olimpia előtt, 1986-ban kiköltözött az OTSH-ból, de ezzel még nem lett független társadalmi testület. Az olimpiát követően Kovács Pál és Schmitt Pál szervező munkája eredményeként 1989-ben a Magyar Olimpiai Bizottság már mint független társadalmi testület alakult újjá, példát mutatva ezzel a magyar közélet számára. Az elnökségért páratlanul szoros verseny alakult ki Schmitt Pál és Aján Tamás között, melyet végül egyetlen szavazat döntött el Schmitt Pál javára, így ő lett a MOB elnöke, Aján Tamás pedig főtitkárként dolgozott tovább.

A rendszerváltás felbolygatta és elbizonytalanította a sportéletet, az addigi biztos állami források részben eltűntek, részben bizonytalanná váltak, egyéb szponzorok pedig még nem nagyon pótolták a hiányt. A barcelonai olimpiát megelőzően mindenki aggodalommal és mértéktartással várta, hogy az új helyzetben mire lesz képes a magyar csapat. Óriási örömet és megkönnyebbülést jelentett a kevesek által remélt siker, mely az érmeket tekintve Szöult is felülmúlta, a 11 aranyérem mellé kerülő 12 ezüst- és 7 bronzérem is a magyarok töretlen dicsőségét mutatta.

1992, Barcelona

  1. 124. Egerszegi Krisztina (úszás, 400 m vegyes)
  2. 125. Darnyi Tamás (úszás, 400 m vegyes)
  3. 126. Egerszegi Krisztina (úszás, 100 hát)
  4. 127. Repka Attila (birkózás, kötöttfogás, 68 kg)
  5. 128. Kovács Antal (cselgáncs, 95 kg)
  6. 129. Farkas Péter (birkózás, kötöttfogás 82 kg),
  7. 130. Darnyi Tamás (úszás, 200 vegyes)
  8. 131. Egerszegi Krisztina (úszás, 200m hát)
  9. 132. Ónodi Henrietta (torna, ugrás)
  10. 133. Szabó Bence (vívás, kard)
  11. 134. női kajak négyes 500 m (Dónusz Éva, Czigány, Mészáros Erika, Kőbán Rita)                  

Schmitt Pál a MOB elnöki pozíciója és az 1983 óta meglévő NOB-tagsága mellett 1993-tól diplomáciai munkát is ellátott, előbb Madridban, majd Bernben volt nagykövet. Schmitt Pál elnöksége idején a független MOB először tölthette be maradéktalanul a feladatát, kialakult és folyamatosan működött a bizottsági struktúra és 1985-ben megalakult a Magyar Olimpiai Akadémia.

Schmitt Pál 1942-ben, Budapesten született. Sportolói karrierjét párbajtőrvívóként futotta be. A magyar párbajtőrcsapat tagjaként kétszer nyert olimpiai bajnoki (1968, 1972) és kétszer világbajnoki címet (1970, 1971). 1971-ben megnyerte az egyéni világkupa-sorozatot. 1977-ben fejezte be aktív sportolói pályáját. 1965-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a szállodaiparban dolgozott, 1976-tól az Astoria Szálló igazgatóhelyetteseként. 1981 és 1983 között a Népstadion és Intézményei főigazgatója. 1983-ban ő lép az elhunyt Csanádi Árpád örökébe mint az OTSH elnökhelyettese és a MOB főtitkára, ugyanebben az évben megválasztják a NOB tagjának is.

1987-ben önálló MOB iroda alakul, 1989-ben teljesen független társadalmi szervezetté válik a MOB, elnökévé Schmitt Pált választják, aki ezt a tisztségét 2010-ig, köztársasági elnökké választásáig megőrzi. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban számos tisztséget betölt, ezek közül az alelnöki és a protokollfőnöki a legmagasabb. 1999 és 2007 között ő az Olimpikonok Világszövetségének elnöke. 2014-ben megválasztják a Nemzet Sportolójának.

Ez idő alatt a megtartott négy nyári olimpia közül három (Atlanta, Sydney és Athén) hozta az elvárt sikereket. 1996-ban 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzérmet nyert Magyarország.

1996, Atlanta

  1. 135. Rózsa Norbert (úszás, 200 m mell)
  2. 136. Egerszegi Krisztina (úszás, 200 m hát)
  3. 137. Czene Attila (úszás, 200m vegyes
  4. 138. Kiss Balázs (atlétika, kalapácsvetés)
  5. 139. Kovács István (ökölvívás, harmatsúly, 54 kg)
  6. 140. Kőbán Rita (kajak-kenu, K1 500 m)
  7. 141. Horváth Csaba, Kolonics György (kajak-kenu, K2 500 m)

Ausztráliában is kitettek magukért a magyar sportolók, hiszen 8 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzéremmel zártak.

2000, Sydney

  1. 142. Nagy Tímea (vívás, párbajtőr)
  2. 143. Kovács Ágnes (úszás, 200 m mell)
  3. 144. Csollány Szilveszter (torna, gyűrű)
  4. 145. férfi K4 1000 m (Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor)
  5. 146. Kolonics György (kajak-kenu, C1 500 m)
  6. 147. Kammerer Zoltán-Storcz Botond (kajak-kenu, K2 500 m)
  7. 148. Pulai Imre-Novák Ferenc (kajak-kenu, C2 500 m)
  8. 149. férfi vízilabda-válogatott (Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Székely Búlcsú, Varga Zsolt, Vári Attila)                      

Négy évvel később, Athénban megismétlődött a sydneyi szereplés.

2004, Athén

  1. 150. Nagy Tímea (vívás, párbajtőr)
  2. 151. Igaly Diána (sportlövészet, skeet)
  3. 152. Majoros István (birkózás, kötöttfogás 55 kg)
  4. 153. férfi K4 1000 m (Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor)
  5. 154. Vörös Zsuzsanna (öttusa)
  6. 155. Janics Natasa (kajak-kenu, K1 500 m),
  7. 156. Kovács Katalin-Janics Natasa(kajak-kenu, K2 500 m)
  8. 157. férfi vízilabda-válogatott (Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Gergely István, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Steinmetz Ádám, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Varga Tamás, Vári Attila)                 

Aztán jött Peking. Az olimpia, amely 3 arany-, 5 ezüst-, és 2 bronzrémet hozott nekünk. A nagyközönség kudarcként könyvelte el a szereplést, talán azért is, mert az 1924-es párizsi olimpia óta nem szerepelt ilyen gyengén a magyar csapat.

2008, Peking

  1. 158. Vajda Attila (kajak-kenu, C1 1000 m)
  2. 159. Kovács Katalin-Janics Natasa (kajak-kenu, K2 500 m
  3. 160. férfi vízilabda-válogatott (Benedek Tibor, Biros Péter, Gergely István, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kis Gábor, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, Varga Dénes, Varga Dániel, Varga Tamás)                           

2010-ben Schmitt Pált köztársasági elnökké választották, ezért lemondott MOB-elnöki megbízatásáról, helyére Borkai Zsolt, a szöuli olimpia bajnoka került. Borkai Zsolt elnöksége idejére esik a MOB eddigi legjelentősebb átalakulása. Az addig csak az olimpiai sportágak elitjére kiterjedő hatásköre a magyar sport átszervezése nyomán kiterjedt a magyar sportélet egészére, így a magyar meghatározó irányító szervezetévé vált.

Borkai Zsolt sportolói karrierje Győrben indult az ETO színeiben, legnagyobb sikereit már a Budapesti Honvéd színeiben érte e, amikor 1988-ban lólengés gyakorlata után az olimpiai dobogó tetejére állhatott. Az ezt megelőző évben ugyanezen a szeren világbajnokságot nyert. Főiskolai, majd egyetemi testnevelőtanári diplomát szerzett és 1992-től a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium tanára, majd – alezredesi rangban – igazgatója 2006-ig, amikor megválasztják Győr polgármesterének. 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő is.

Sportvezetőként 1989-től tölt be különböző tisztségeket, a MOB, a tornaszövetség valamint helyi testületek tagjaként, vezetőjeként. 2009-ben megválasztják a MOB egyik alelnökének, 2010-ben pedig Schmitt Pál lemondásakor – ellenjelölt nélkül – a MOB elnökének. Borkai Zsolt elnöksége alatt válik a MOB a teljes magyar sportélet meghatározó irányító szervezetévé.

A londoni szereplés a régi sikereket idézte fel, 8 arany-, 4 ezüst- és 6 bronzéremmel örvendeztetve meg a szurkolókat.

2012, London

  1. 161. Szilágyi Áron (vívás, kard)
  2. 162. Gyurta Dániel (úszás, 200 m mell)
  3. 163. Berki Krisztián (torna, lólengés)
  4. 164. Pars Krisztián (atlétika, kalapácsvetés)
  5. 165. Dombi Rudolf-Kökény Roland (kajak-kenu, K2 1000 m)
  6. 166. női K4 500 m (Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin, Fazekas-Zur Krisztina)
  7. 167. Kozák Danuta (kajak-kenu, K1 500 m)
  8. 168. Risztov Éva (úszás, 10 km nyílt vízi)           

Rióra készülve a lelkes szurkolók és az óvatos szakemberek aggódva latolgatják, hogy kisiklás volt-e Peking, szerencsés sikerek születtek-e Londonban. Vajon melyik eredmény születik Rióban és hosszú távra melyik lesz a trend?

Mi az újabb sikerekért szurkolunk. Hajrá, magyarok!

(Sport 2015/dr. Szabó Lajos, Gali Máté, fotó: MOB/Szalmás Péter)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Október elsején búcsúztatják Kulcsár Győzőt

A Farkasréti temetőben október elsején (hétfőn), délután fél négykor kezdődő gyásszertartás keretében búcsúztatják Kulcsár Győző négyszeres olimpiai b...

Október elsején búcsúztatják Kulcsár Győzőt

A judósok ünnepén díjazott a Nemzetközi Fair Play Bizottság

Bakuban, az olimpiai kvalifikációs judo világbajnoksággal egy időben és helyszínen rendezte díjátadó gáláját a Nemzetközi Fair Play Bizottság. Elismer...

A judósok ünnepén díjazott a Nemzetközi Fair Play Bizottság

Magyar küldöttség az európai olimpiai akadémiák konferenciáján

Wiesbaden, majd Baku és Albena után, idén szeptemberben a csodálatos szlovén főváros, Ljubljana adott otthont az európai olimpiai akadémiák konferenci...

Magyar küldöttség az európai olimpiai akadémiák konferenciáján

Világkupaérmek tornában, vb-medálok birkózásban, kvalifikációs pont karatéban - hétvégi összefoglaló

Nem csak eredményekben, szervezésben is kiváló teljesítményt nyújtott a magyar tornasport és Szombathely. A magyar birkózók ezúttal a junior korosztál...

Világkupaérmek tornában, vb-medálok birkózásban, kvalifikációs pont karatéban - hétvégi összefoglaló

Negyed évszázados a Szlovák Olimpiai Bizottság

Alapításának 25. évfordulóját ünnepelte hétvégén Pozsonyban a Szlovák Olimpiai Bizottság.Az eseményen több sportdiplomata részt vett, köztük az Európa...

Negyed évszázados a Szlovák Olimpiai Bizottság

50 éves az atlantai bronzérmes Feri Attila

Hétfőn ünnepli 50. születésnapját az atlantai olimpia súlyemelőversenyének magyar bronzérmese, a háromszoros olimpikon Feri Attila.Feri Attila Marosvá...

50 éves az atlantai bronzérmes Feri Attila

Fogadalmat tettek az ifjúsági olimpiára készülő magyar sportolók

Szerdán a MOM Kulturális Központban ünnepélyes keretek között fogadalmat tettek a 17 nap múlva, október 6-án kezdődő Buenos Aires-i, 3. Nyári Ifjúsági...

Fogadalmat tettek az ifjúsági olimpiára készülő magyar sportolók

Olimpiai bajnokok látogattak el a szöuli játékok helyszínére

A Magyar Olimpiai Bizottság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Sportdiplomáciai Főosztálya valamint Magyarország Szöuli Nagykövetségének szervezésé...

Olimpiai bajnokok látogattak el a szöuli játékok helyszínére

NOB Edzői Életműdíjat kap Fábiánné Rozsnyói Katalin

A MOB javaslata alapján Edzői Életműdíjban részesíti a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredzőt. A mexikói olimp...

NOB Edzői Életműdíjat kap Fábiánné Rozsnyói Katalin

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174

Hírlevél feliratkozás



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube