1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A meg nem tartott olimpiák története

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A 2020-as tokiói olimpia kényszerű elhalasztása nem az első eset, amikor egy ötkarikás játékokat nem terv szerint rendeztek. „Egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani” – foglalt állást Pierre de Coubertin, amikor a mostanihoz hasonló döntéseket kellett meghozni a huszadik században, egészen más helyzetekben. Összeszedtük, melyek voltak ezek az olimpiák.

Berlin, 1916

1912. július 4-én, Stockholmban döntöttek a NOB képviselői arról, hogy ki lesz a VI. nyári játékok házigazdája. Berlin – az akkor angol befolyás alatt álló – Alexandriával szemben tűnt optimálisabb választásnak, melyről Pierre de Coubertin táviratban értesítette II. Vilmos császárt. A németek hamar nekiálltak az előkészületeknek: Grünewaldban, Berlin nyugati városrészében, harmincezer fős stadiont építettek; az olimpiatörténész Volker Kluge szavai szerint: „a német sportszellemiség központját”, melyet 1913. június 8-án, II. Vilmos császár ezüst-jubileumának alkalmából, ünnepélyes keretek között adtak át.

A játékok programját három különálló versenyidőszakra osztották: május végén tartották volna meg a „Játékok Hetét”, amit júliusban a „Stadion Hete”, majd a nyár végén a „Vitorlázás és Evezősportok Hete” követett volna. 

Az előkészületeket a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet és az első világháború kitörése szakította meg 1914 nyarán, így a kialakult helyzet miatt nem tarthatták meg a berlini játékokat. A háború alatt Coubertin átköltöztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központját a svájci Lausanne-ba, valamint e vészterhes idők alatt is fenntartotta a játékok rendjét – ezért számoljuk bele az olimpiák sorszámozásába az elmaradt játékokat is.

A grünewaldi sportkomplexumot végül elbontották, hogy az 1936-os berlini játékok  létesítményeit fel tudják építeni a helyén, amelyek a mai napig állnak.

 

Tokió és Szapporo, 1940

Ugyanúgy, ahogy a 2011-es szökőár után, 2013-ban Tokió nyerte el a 2020-as játékok rendezési jogát, úgy az 1940-es kandidálás is lehetőséget adott Japánnak arra, hogy a fővárost súlytó nagy kantói földrengés okozta károkat az olimpia megrendezésével orvosolni tudják, lehetőséget teremtve így az újjáépítésre. A szigetország delegációját az ázsiai sporttörténelem legendás alakja, a judo megalkotója, Japán első NOB-tagja, Kano Jigoro vezette.

A játékok szimbolikus jelentőséggel bírtak: Japán első császárának, Jimmu trónra lépésének kettőezer-hatszázadik évfordulóján kerültek volna megrendezésre. Azonban a világpolitika újra felülírta a sportszellemiséget: 1937-ben kirobbant az egész távol-keleti térséget sújtó második kínai-japán háború. Egy évre rá, Togukawa Soyesima Japán NOB-tagja írt az akkori elnöknek, Henri de Baillet-Latour-nak, miszerint a kialakult helyzet miatt, vissza kell vonniuk rendezési szándékukat. Ez, az 1940 februárjára tervezett szapporói téli játékokra is vonatkozott – ekkoriban a nyári és a téli játékokat még ugyanabban az évben tartották.

Az 1940-es  meg nem rendezett  tokiói olimpia történetét bemutató riport:

A NOB Tokió visszalépése után Helsinkit kérte fel házigazdának, a téli olimpiát pedig előbb St. Moritznak, majd a bajor Garmisch-Partenkirchennek adta. Végül, a második világháború 1939-es kirobbanása miatt egyik eseményt sem tartották meg. Később Tokió – első ázsiai házigazdaként – 1964-ben adott otthont nyári olimpiának, 1972-ben Szapporo pedig a téli játékoknak.

London és Cortina D'Ampezzo, 1944

A második világháború küszöbén, 1939 júniusában választották ki a ’44-es olimpia helyszínéül az angol fővárost, Róma, Detroit és Lausanne ellenében. Az olimpiai álmok dédelgetésére nem jutott sok idő, hiszen a döntés után mindössze három hónappal később, Németország lerohanta Lengyelországot. Hamarosan pedig Nagy-Britannia és Franciaország is hadba lépett a tengelyhatalmak ellen, így a világszintű sportesemények lekerültek a napirendről. Az 1944-es téli olimpia Cortina d’Ampezzoban (Olaszország) is erre a sorsra jutott.

A háború befejezése után három évvel pótolták be az ötkarikás játékokat a szigetországban, az 1908-as első londoni olimpia negyvenedik évfordulóján. Az 1948-as játkékokra, a sikeres szervezés ellenére, a háború okozta sebek és a nehéz gazdasági körülmények rányomták a bélyeget, innen kapta a „mértékletes játékok” elnevezést. A küzdelmek Japán és Németország részvétele nélkül zajlottak, ám még így reménysugár volt az önmagát újjáépítő világban.  A téli ötkarikás küzdelmek St. Moritzban tértek vissza, szintén ugyanebben az évben.

München, 1972

Eddig egy alkalommal történt meg, hogy a játékokat nem elhalasztották, hanem felfüggesztették: miután 1972. szeptember 5-én egy palesztin terroristacsoport, a Fekete szeptember tagjai betörtek az olimpiai faluba az izraeliek szállására, és túszul ejtették a csapat 11 tagját. Az egész világot megrázta, hogy a 34 óráig tartó túszdráma tizenegy izraeli sportoló, edző, játékvezető és bíró, illetve egy nyugat-német rendőr életébe került.



Másnap az Olimpiai Stadionban nyolcvanezer ember vett búcsút az ártatlan áldozatoktól. Ekkor hangzott el Avery Brundage, akkori NOB-elnök, emlékezetes felszólalása: „The Games must go on”. A nemzetközi sportmozgalom nem adta meg magát a terrorizmusnak, az olimpiai szellem, élén a békével, közösséggel és egységével, győzedelmeskedett felette. München óta fordítanak kifejezetten nagy figyelmet a világversenyek és a sportolók biztonságára.

(Forrás és képek: olympic.org, israel21c.org)

TOKIÓ 2020 HIVATALOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS

“Légy türelmes és gondolkodj pozítivan” – üzeni Eliud Kipchoge, a maratonfutás olimpiai bajnoka

Eliud Kipchoge, Kenya maratonfutó olimpiai bajnoka részt vett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által első ízben május 12-én megrendezett exkluzív spo...

“Légy türelmes és gondolkodj pozítivan” – üzeni Eliud Kipchoge, a maratonfutás olimpiai bajnoka

Megemlékeztek Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok úszóról

A szombathelyi Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület minden évben megemlékezik névadójáról, a kétszeres úszó olimpiai bajnokról. Ebben az évb...

Megemlékeztek Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok úszóról

A Nemzetközi Sportlövő Szövetség frissítette a tokiói kvalifikációs rendszerét

A Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) javaslata alapján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bizottsága elfogadta a sportág frissített kvalifi...

A Nemzetközi Sportlövő Szövetség frissítette a tokiói kvalifikációs rendszerét

Tisztújító közgyűlésről is döntött a MOB elnöksége

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdai elnökségi ülésének napirendjén többek közt alapszabály-módosítás és tisztújító közgyűlés összehívása is szer...

Tisztújító közgyűlésről is döntött a MOB elnöksége

Macska a páston – 75 éves lett Marót Péter

„Rendkívül könnyed, színes egyéniség” írta róla a Népsport 1972-ben. Versenyzőként és szakemberként is letette névjegyét a magyar vívósport asztalár...

Macska a páston – 75 éves lett Marót Péter

Cserhátszentivánról Mexikóvárosba – Noskó Ernő 75 éves

Május 26-án ünnepli 75. születésnapját a mexikói olimpia aranyérmes labdarúgója, az újpesti futball kiemelkedő egyénisége, Noskó Ernő.  Noskó Ernő 1...

Cserhátszentivánról Mexikóvárosba – Noskó Ernő 75 éves

A NOB szolidaritást vállal minden sportolóval és sportággal

Lana Haddad, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság operatív vezetője véleménycikkében fejtette ki az ötkarikás szervezet nemzetközi porondon betöltött sze...

A NOB szolidaritást vállal minden sportolóval és sportággal

Jesse Owens és a sportvilág páratlan 45 perce

Jesse Owens valószínűleg az 1936-os berlini olimpián szerzett 4 aranyérme miatt vált legendává, azt azonban kevesen tudják, hogy picivel több mint e...

Jesse Owens és a sportvilág páratlan 45 perce

Elfeledett olimpiai sportágak

Az első újkori olimpiától csaknem 125 év választ el minket. Ma már nem is gondolnánk, hogy ez idő alatt mennyi sport megfordult azóta kisebb-nagyobb s...

Elfeledett olimpiai sportágak

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Születésnapok ma

Partnereink

NKM Toyota logó

Scitec      Scitec Institute

Olympic worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube