A Magyar Olimpiai Bizottság a napokban partnerségi javaslattal fordult Budapesthez. A magyar olimpiai család felkérésének lényege, hogy mielőtt az olimpiarendezés komolyan szóba kerülhetne, a budapesti önkormányzat kapcsolódjon be a NOB által az érdeklődők (nem pályázók, nem jelentkezők!) számára felkínált, semmire nem kötelező tájékozódási szakaszba. A döntés tehát nem olimpiarendezésről, nem olimpiára való jelentkezésről szól.

A budapestiek véleményéről friss közvéleménykutatás készült: a felmérést a Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából a ZRI Závecz Research végezte október 20 és 24. között telefonos adatfelvételi módszerrel. A kutatás a budapesti felnőtt népességet reprezentáló 500 fős mintán, valamint az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős mintán készült. A kutatás azt vizsgálta, hogy egy olimpiarendezés kapcsán az alábbi lehetőségek közül mit támogatnak a megkérdezettek: 1. Az olimpiával kapcsolatban először alaposan tájékozódni kell és fel kell mérni, hogy mit jelentene ez Magyarország és Budapest számára. Csak ezután lehet felelősen dönteni. 2. Az ország egyértelmű érdeke az olimpia megrendezése, ez nem is kérdés. 3. Az olimpiával foglalkozni sem érdemes, mindenképpen el kell utasítani. 4. Nem tudja.

A Závecz-kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a budapestiek háromnegyede támogatja a tájékozódás megindítását. Ahogy a Závecz Research fogalmaz saját szakmai elemzésében: „A fővárosiak 61 százaléka tehát azt szeretné, hogy legyen az olimpiai elköteleződésről szóló döntést megelőzően alapos tájékozódás és felmérés. További 12 százalék ennél erősebb álláspontot képvisel, feltétlenül az ország érdekében állónak tartja az olimpia megrendezését. Ugyanakkor az utóbbiak szándéka is csak akkor valósulhat meg, ha Budapest rész vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előzetes tájékozódási folyamatában. Így összességében a fővárosiak 73 százalékáról, közel háromnegyedéről jelenthetjük ki, hogy támogatják azt, hogy egy budapesti olimpiával kapcsolatban elinduljon a közös gondolkodás és sokrétű információkra és szempontokra támaszkodó tájékozódási folyamat. Az ország egészében e csoport aránya 64 százalék, a tájékozódás országos támogatása szinte kétharmados.”

Háttér: Mint ismert, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság teljesen átalakította az olimpiai helyszínkiválasztást. Pályázat nincs többé, helyette kétszakaszos szakmai párbeszéd alapján választanak új helyszíneket. Az első szakasz egy tájékozódási folyamat. Ez puszta ismeretszerzés, felmérés, a megvalósíthatóság vizsgálata. Semmire nem kötelez, nem minősül olimpiára való jelentkezésnek. Célja azt felmérni, hogy az érdeklődő ország-város rendezhetne-e olimpiát úgy, hogy az számára egyértelműen előnyös és igazodik az olimpiától független fejlesztési terveihez és szükségleteihez. A tájékozódási folyamatból az érdeklődő fél bármikor kiszállhat. Ha végig csinálja, egy megvalósíthatósági-jelentést kap a NOB-tól, semmi többet. A folyamat hossza 2-3 év. 2027-29 előtt nem lesz új házigazda választás.

A Závecz Research saját ábráit szerkeszthető formátumban csatoltuk, az intézet részletes szakmai elemzése alább olvasható.

A fővárosi és a magyar lakosság véleménye egy esetleges magyarországi olimpia megrendezésével kapcsolatban – Závecz Research

A fővárosiak többsége (61%-a) úgy gondolja, hogy egy esetleges budapesti olimpia megrendezésével kapcsolatos döntést alapos előkészítésnek kell megelőznie, előtte tájékozódni kell és felmérni, hogy mit jelentene ez az ország és a főváros számára. A budapesti emberek 12%-a feltételek nélkül olimpiapárti, az ország egyértelmű érdekének tartja, hogy megvalósuljon nálunk is ez a sportesemény. A fővárosi lakosság kevesebb mint egynegyede (23%-a) képvisel olimpiaellenes álláspontot képvisel, nem tartja fontosnak, hogy ezzel foglalkozzanak a döntéshozók. A teljes magyar társadalom körében is az átlagot meghaladó, 53%-os arányban támogatják a pályázat alapos előkészítését magában foglaló eljárások szükségességét. Az emberek 29%-a olimpiaellenes, 11%-a feltételek nélküli olimpiapárti.

A fővárosi lakosságon belül az érettségizettek és a diplomások körében az átlagosnál nagyobb a sokoldalú előkészítés szükségességét megfogalmazók aránya (67, illetve 64%), az alapfokú végzettségű budapestiek körében viszont az átlagosnál kevesebben támogatják az előzetes hatások felmérését követő döntéseket, de közöttük is ez a legelterjedtebb vélemény (47%). Ugyanakkor az alapfokú végzettségűek körében vannak a legnagyobb arányban olyanok, akik feltételek nélkül támogatják az olimpiai rendezést (21%) s az elutasítók aránya is valamivel magasabb az átlagosnál (28%).

A fővárosban az életkori csoportok közül a fiatalok és az idősek valamivel az átlag feletti, a középkorúak némileg átlag alatti arányban támogatják az olimpiai pályázatokat megelőző tájékozódásokat és felméréseket (63%, 64%, 56%). A 40 év felettiek körében a budapesti átlagot meghaladó arányban vannak az olimpia feltételek nélküli megrendezésének hívei (15%).

A fővárosiak 61 százaléka tehát azt szeretné, hogy legyen az olimpiai elköteleződésről szóló döntést megelőzően alapos tájékozódás és felmérés. További 12 százalék ennél erősebb álláspontot képvisel, feltétlenül az ország érdekében állónak tartja az olimpia megrendezését. Ugyanakkor az utóbbiak szándéka is csak akkor valósulhat meg, ha Budapest rész vesz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előzetes tájékozódási folyamatában. Így összességében a fővárosiak 73 százalékáról, közel háromnegyedéről jelenthetjük ki, hogy támogatják azt, hogy egy budapesti olimpiával kapcsolatban elinduljon a közös gondolkodás és sokrétű információkra és szempontokra támaszkodó tájékozódási folyamat. Az ország egészében e csoport aránya 64 százalék, az alapos tájékozódás országos támogatása szinte kétharmados.

A dokumentum ide kattintva olvasható.