A Magyar Olimpiai Bizottság és az olimpiai bajnokok célja, hogy egy esetleges olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés, tájékozódás és érdemi társadalmi vita után szülessen döntés.
Az olimpiai család egyetért Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével: megfelelő időben meg kell kérdezni a budapestieket egy esetleges olimpiarendezési szándékról, és biztosítani kell a népszavazás lehetőségét is. A NOB 2027 előtt nem fog új házigazdát kijelölni, így bőven van idő a tervek elkészítésére és kibeszélésére. A MOB olyan olimpiai tervet javasol, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását.
Elhamarkodottan és nem létező lehetőségről – ma lehetetlen pályázatot benyújtani az olimpia rendezési jogára – nem javasolt döntést hozni. Ezzel becsapnánk Magyarországot. Hogy ez ne történjen meg, a Magyar Olimpiai Bizottság, három olimpiai bajnok, Nagy Tímea, Kovács Kokó István és Vaskuti István, valamint Kemény Dénes, háromszoros olimpiai bajnok vízilabda szövetségi kapitány, élve alkotmányos jogukkal, az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A beadvány célja: egyetértve a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével, a magyar olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét. A pályázatot és a korábbi, költséges pályázási folyamatot teljes egészében eltörölték. Olimpia megrendezésére nem lehet pályázni, pályázatot benyújtani vagy jelentkezni. A NOB úgy választ helyszínt, hogy saját kizárólagos döntésével meghív egy lehetséges házigazdát: tárgyaljanak és állapodjanak meg az olimpiarendezésről. Tehát bármely ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap. Erre pedig nem lehet jelentkezni vagy pályázni. Ilyen felkérés a NOB-tól nem érkezett.
A Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest városa bekapcsolódtak a NOB tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat. A folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem vonatkozik semmilyen konkrét időpontra, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem is minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez és nem is ad jogot semmire.
A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen és városfejlesztéssel járjon. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést.