A KLUB TÖRTÉNETE

A klub alapításával kapcsolatos sporttörténeti jelentőségű javaslat az 1992. évi olimpia évének végén, a MOB tisztújító közgyűlésen hangzott el: legyen szervezett, nevesített közössége Magyarország olimpiai bajnokainak. A vízilabdázó „Butykó mester", azaz Lemhényi Dezső indítványozta, hogy jöjjön létre az Olimpiai Bajnokok Klubja. A kedvező fogadtatás nyomán, dr. Móna István öttusázó jogi közreműködésével elkészült az alapszabály, és 1993 szeptemberében megalakult a világviszonylatban is szinte egyedülálló klub.

Az ötletgazda Lemhényi Dezsőt elnökké, Schmitt Pált és Kárpáti Rudolfot (mindketten vívók) tiszteletbeli elnökké választották. A klub érdekvédelmet, jogi tanácsadást, egészségügyi ellátást, népszerű programokat ígért, de legfontosabb feladataként a bajnokok szociális helyzetének javítását tűzte célul, hiszen a felmérések szerint az idős olimpiai bajnokok átlagos nyugdíja akkor a létminimum környékén mozgott. Több sportembert láttak el jogi tanácsokkal. A Sportkórház mellett a Központi Honvéd Kórház és a MÁV Kórház is megkülönböztetett figyelemmel gondozta az egykori bajnokokat, akik változatlanul élvezhették a Hélia Szálloda uszodájának vendégszeretetét, illetve a Hunguest üdülőiben regenerálódhattak. A rászorulóknak rendszeresítették az anyagi segítséget is.

Jelentős változást hozott az atlantai olimpia évében, 1996 végén a Mező Ferenc Közalapítvány létrehozása, száz milliós törzstőkével. A kuratórium elnöki tisztével ugyancsak Lemhényi Dezsőt bízták meg, a grémium tagja volt Juhász Katalin és Gábor Tamás vívó, Hidegkuti Nándor labdarúgó, Mizsér Attila és Németh Ferenc öttusázó, valamint Zsivótzky Gyula atléta. A kuratórium az első évben mintegy 15 millió forintot osztott szét az érintettek közt. Normatív alapon a nyugdíjas olimpiai aranyérmeseket támogatták, özvegyeket, olimpiai bajnokok edzőit segítették, rendkívüli segélyeket szavaztak meg a rászorulóknak, hozzájárultak az elhunyt bajnokok temetési költségeihez.

Az igazi áttörést Kónya Imre belügyminiszter törvényjavaslata hozta meg: a parlamentben, annak jelenkori történelmében szinte páratlan módon, a kormánypárti és ellenzéki honatyák egyhangúan szavazták meg az olimpiai járadék bevezetését. Így 1998 januárjától az aranyérmesek olimpiai járadékban részesülnek, amely az előző esztendő bruttó átlagbérének megfelelő nettó összeg. 2000 januárja óta az ezüst- és a bronzérmesek is a kedvezményezettek közé tartoznak, továbbá az 1984-es olimpiáról politikai nyomásra távolmaradásra kényszerített, az akkori úgynevezett A-kategóriás nemzetközi versenyeken dobogós helyezést szerzett sportolók is élvezik a járadékot.

Lemhényi Dezső 2003-ban bekövetkezett halála után a klub a szintén vízilabdázó Dömötör Zoltánt választotta elnöknek. A Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriuma elnöki tisztségének ellátásával Zsivótzky Gyulát, a Nemzet Sportolóját bízták meg; a kalapácsvető halálát követően 2007-ben dr. Bodnár András vízilabdázó, sebészfőorvos vette át a feladatokat. Az alapítvány a kormányrendelethez igazodva átalakult, majd 2011 elejétől a MOB keretein belül Mező Ferenc Sportbizottság néven folytatja munkáját. A bizottságot azóta is dr. Bodnár András vezeti, a titkári teendőket pedig Nagy József látja el.

A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja újabb, 2012 májusban tartott tisztújító közgyűlésén Dömötör Zoltán családi okokra hivatkozva lemondott; a legendás pólós azóta 2019-ben elhunyt. A londoni olimpia évében a tagság dr. Nébald György kardvívót választotta első emberévé, aki az elit társaság élén 2018-ban újrázni tudott. A titkári teendőket korábban ellátó korábbi MOB-sajtófőnök Vad Dezsőtől ezt a feladatkört 2016-ban Dobor Dezső, MOB Médiadíjas sportújságíró vette át.

Nébald György két ciklus után elköszönt elnöki tisztségétől, a tagság 2021 júniusában, az elhalasztott tokiói olimpia előtt néhány héttel Fábián László öttusázót választotta elnöknek. Szöul bajnoka korábban a MOB sportigazgatója volt, több olimpiai multisporteseményen csapatvezetőként is dolgozott, majd az egykori kajakozó Gyulay Zsolt – miután 2022 januárjában MOB-elnöknek választották – a szervezet főtitkárának kérte fel. A titkári teendőket 2023-tól Vajda Krisztina, a MOB marketing-munkatársa látja el.

A klub 2023. november 3-án ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Az eseményt összekötötték a szöuli olimpia 35 éves évfordulójával is. A résztvevőket Schmitt Pál és Fábián László köszöntötte. A találkozón részt vett Kónya Imre korábbi belügyminiszter is.

A klub életében kiemelt jelentősége van a hagyományok ápolásának, a megemlékezéseknek, koszorúzásoknak. A Farkasréti temetőben található Olimpiai Bajnokok Emlékfalánál az olimpiai család 1994 óta szervez megemlékezést halottak napja alkalmából. Kedves sporttársi, baráti összejöveteleket jelentenek a kerek születésnaposok köszöntései, az ifjú bajnokok beiktatási ünnepsége, a közös színházlátogatások, más fizikai és kulturális feltöltődést eredményező programok.

A 2022-es pekingi téli olimpiával bezárólag Magyarország a téli és nyári olimpiák, valamint a szellemi versenyek történetében 184 aranyérmet számlál, ezeket összesen 308 magyar olimpiai bajnok nyerte.

A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának büszkesége, hogy tagjai sorában tudhatja a világ legidősebb ötkarikás aranyérmesét, az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes tornászt, aki 2023. január 9-én töltötte be 102. életévét.