Kicsit fárasztó, de sokkal inkább lélekemelő és új elhatározásokra késztető hetek után egy hónap edzésmentes szabadság vár a 17 esztendős Szilágyi Liliánára, aki két aranyéremmel és egy korosztályos világcsúccsal érkezett haza Kínából, a nyári ifjúsági olimpiai játékokról, de egyetlen Budapesten eltöltött éjszaka után ismét útra kelt, ahová pénteken reggel tért haza
„Osztálytársaimmal, a II. kerületi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium diákjaival és tanárainkkal Assisiban zarándokúton jártunk, ami ugyanolyan maradandó élményekkel ajándékozott meg, mint a nanjingi olimpia. Lélek-, és az iskolai közösségünk számára kapcsolaterősítő volt ez a szép kirándulás, így az utolsó gimnáziumi évemnek is könnyebb szívvel indulhatok neki – nyilatkozta Szilágyi „Lilu” a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának, röviddel az után, hogy 12 órás autóbusz utat követően megérkezett a szülői házba.
Ugyanúgy duplázással, a 100 és a 200 méteres pillangón kiérdemelt aranyérmeivel tette hosszú időre emlékezetessé első és egyben utolsó ifjúsági olimpiai szereplését, mint négy évvel ezelőtt úszótársa, Kapás Boglárka, aki az óta már a felnőttek mezőnyében is letette a névjegyét. Érdekes párhuzamot jelent kettőjük pályafutásán, hogy amíg Kapás Pekingben, úgy Szilágyi Londonban volt az egész magyar küldöttség legfiatalabb olimpikonja.
„Bogit kiváló sportolónak tartom, és a barátnőjének is mondhatom magamat. Szeretnék a nyomdokaiba lépni. Ami viszont az azonosságokat illeti, szerintem azok csak a véletlen művei, hiszen nincs két egyforma életút.”
A nagymedencés versenyidőszak után azzal is büszkélkedhet, hogy - minden hazai válogatott úszót megelőzve - ő vezeti az 50, a 100 és a 200 méteres pillangón is a magyar ranglistát, mi több, a 200-on Nanjingban elért 2:06.59 perces kiemelkedő teljesítményével a világranglistán a harmadik helyet foglalja el, a spanyol Belmonte (2:04.79) és a japán Hoshi (2:05.98) mögött.
„Minden idei sikeremből csak erőt meríthetek. Köszönettel tartozok Turi Györgynek és a többi edzőmnek, a tanáraimnak, nem utolsó sorban pedig a családomnak. Nagyot léptem előre, és még nagyobbakat is szeretnék. A nankingi győzelmeimet annak is köszönhetem, hogy technikailag és taktikailag is rendben volt minden, és persze a fejemben is. A mentális belső rend nélkül a célkitűzések könnyen megvalósítatlanok maradnak.”
Elméletileg egy hónapig nem kell edzésekre járnia, de már most úgy érzi, hogy egyszer-egyszer biztos „belopózik” majd az uszodába. A szünet után a lehető legsikeresebben szeretne felkészülni a decemberi dohai rövid pályás világbajnokságra, amelyet egy újabb nagy kihívásnak tekint.
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)
Kapcsolódó cikkek:
Szilágyi Liliána sírni fog, ha hazaér - interjú
Így örültek nanjingi úszóhőseink - interjúk
Így élték meg győzelmüket nanjingi bajnokaink