Az extrémsportok világa lassan nem ismer határokat. Azt azért bizton állíthatjuk: a szkeleton sok mindenen túltesz. El tudjuk képzelni, milyen lehet hason fekve, fejjel előre, 120-130-as tempóval egy „csontváznyi” szerkezettel száguldani egy jégcsatornában, ahol a lassítószakasz kivételével lehetetlen megállni? A képek segíteni fognak, beindítják a fantáziát…
A szkeletont a svájci St. Moritzból eredeztetik, még az 1800-as évek végéről. Nevét a sporteszközről kapta, ami egy csontvázra (skeleton) hasonlított. A nemzetközi szövetség, ami szárnyai alá vette a szánkóval és a bobbal, 1923-ban alakult, majd három év múlva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is "befogadta". Az 1928-as és ’48-as téli olimpia műsorán már szerepelt, majd egy hosszabb időre levették onnan, több évtized kihagyás után 2002-től állandó szereplője a játékoknak; Pekingben nyolcadszor hirdettek bajnokot.
A szkeleton a szánkónál laposabb, a versenyző hason fekve, fejjel előre helyezkedik el rajta. Váza és a korcsolya acélból készül, a lemez, amin a sportoló fekszik, műanyagból. Fékrendszere nincs, irányítása a sportoló súlypontjának áthelyezésével történik. Méreteit hivatalos szabályok határozzák meg. A szkeletonos 110-120, akár 130 km/órás sebességgel halad a jégcsatornában.
A pekingi pálya aktualitásait aligha tudnám részletesebben leírni, mint az m4 szakkomentátora, Wéber Gábor azt megtette, így hadd idézzek tőle.
„A 2022-es pekingi téli olimpiai csúszószámait a kínai fővárostól észak-nyugatra fekvő Shaohaituo hegyen található Jencsingben rendezik, ami a világ leghosszabb mesterséges jégkatlanja a maga 1.975 méteres hosszával, amiből 1.615 méter a versenytáv, a többi lassító zóna. Az 1.019 méteres tengerszint feletti magasságból induló pálya 912 méteren ér véget és 16 kanyart tartalmaz, közülük egy teljes, 360°-os visszafordítót, ami még sosem szerepelt téli olimpián."
"A Repülő hósárkány becenévre hallgató pálya 2020-ban épült, és október végén, november elején mindhárom olimpiai szakág három héten keresztül tréningezett rajta, több mint 10.000 csúszással tesztelve a vadonatúj létesítményt."
"A Kínai Űrkutatási Akadémia ezen felül külön VR-programot (Virtual Reality) írt, amelyet szélcsatornával összekötve használnak a hazai versenyzők, ahol a teljes menethosszt szimulálni tudják nem csak a versenyzőket érő erőhatások, hanem a lehető legkisebb légellenállás szempontjából is."
"A három csúszószakágban – bob, szánkó, szkeleton – összesen 276 olimpikon versenyez, és szokás szerint négy futam alapján hirdetnek győztest, így minden program két napon át zajlik, és összesen 10 versenyszámban 57 érem talál gazdára."
Szkeletonban magyar színekben versenyző még nem állt rajthoz téli olimpián.
És ha már téli olimpia, Peking, lássuk az egyéni győzteseket. Férfiaknál Christopher Grotheer (Németország), Axel Jungk (Németország) és Jen Veng-ang (Kína), míg nőknél Hannah Neise (Németország), Jaclyn Narracot (Ausztrália) és Kimberly Bos (Hollandia) lett a három dobogós.
A sisak pedig... Kiemelt kelléke a sportágnak, nem csak biztonsági szempontból. Kreativitás az egyéni beazonosíthatóság jegyében.
(Fotó: MOB/Szalmás Péter, Vasvári Ferenc)