A napokban szárnyra kapott a hír, mely szerint már a hat év múlva sorra kerülő egyetemi és főiskolai játékokra benyújtja pályázatát a MOB és a MEFS. Ennek kapcsán beszélgettünk a MOB alelnökével, dr. Tóth Miklóssal.

- Mióta dolgoznak a pályázaton?

- Pár hónapja született meg a gondolat, hogy a MEFS, a MOB és a főváros összefog, s megpróbálunk pályázni a 2019-es Universiade házigazdaságára. Március vége felé jár le a határidő, úgyhogy gőzerővel munkálkodunk, reméljük kész lesz a kandidálás. Úgy gondoltuk, érdemes minél hamarabb megpróbálkozni vele. Persze egyáltalán nem biztos, hogy már az első nekifutásra sikeresek leszünk, akkor következhet a 2021-es esemény. De bízunk benne, hogy a kitartó munka már most is eredményre vezet.

- Egy ekkora sporteseménynek a legsarkalatosabb pontja nyilván a létesítményhelyzet. Hogy állunk ezen a téren?

- Tanulmányoztuk az előző és az idei játékok pályázatait, így nagyon jó adataink vannak a feltételekről. Ebben a percben természetesen nem állunk jól, de ez a téma nagyon szépen összekapcsolható a Hajós Alfréd Tervben is említett szándékunkkal, mely szerint fejleszteni szeretnénk a létesítményeket. Ott van még ugyebár a sportolói falu is, amely nagyon komoly vidékfejlesztési és rehabilitációs lehetőséget biztosítana. Ráadásul ezt a falut később lakónegyeddé lehetne alakítani, amely különösen hasznos lehetne most, amikor ilyen kevés lakás épül az országban.

- A Hajós Alfréd Tervben az is szerepel, hogy a parasportot is beemelnék az Universiadéba, amire még nem volt példa a játékok történetében.

- Tartjuk is magunkat ehhez az elképzelésünkhöz, hiszen ha egy társadalom nem foglalkozik kellőképpen a parasporttal, akkor nem ad magára. Láthattuk, hogy a londoni olimpia volt az első, ahol teljesen együtt kezelték a két eseményt a logóban, a helyszínekben és a propagandában egyaránt. Milyen szép is lenne, ha ez itthon is megtörténhetne, és ráadásul ezzel kiemelkednénk az Universiade-rendezők sorából.

- Mekkora anyagi forrás szükséges a pályázathoz és az esemény megrendezéséhez?

- Előbbi összeállítása tízmillió forintos nagyságrendű, ez előteremthető. A versenysorozat maga már sokmilliárdos tétel, melyhez természetesen kormányzati döntés szükséges. Nagy vállalkozásról van szó, de ez nem szokatlan. Ha Győr alkalmas arra, hogy 2017-ben megrendezze 4000 sportoló számára az EYOF-ot, akkor az sem ördögtől való gondolat, hogy Budapest egy két és félszer akkora eseménynek legyen a házigazdája. Vannak szkeptikusok, de nekem reálisnak tűnik a célkitűzés.

- Egy sikeres pályázatnak milyen hatásai lehetnek az egyetemi sportéletre?

- Az elmúlt 1-2 évben lendületbe jött a felsőoktatásban a sportélet, ezt szeretnénk most ezzel megfejelni. A létesítményfejlesztés folyamatának felgyorsulásáról már beszéltünk. Ezen kívül visszatérhetünk abba a korba, amikor ismét patinás klubok működnek az egyetemeken, főiskolákon. Ezek után remélhetőleg ismét sikk lesz sportolni a fiatalok körében, mint régen, amikor szinte mindenki csinált valamit. Tartozunk annyival a jövő nemzedékének, hogy megteszünk ezért mindent.

- Baku és Brazíliaváros komoly vetélytársnak ígérkezik?

- Persze, aki ebbe beleszáll, biztos komolyan gondolja, nem szabad lebecsülni. Nemes versengésben szeretnénk őket legyőzni. A pályázatukról nem tudunk semmit, mindenki titokként kezeli, így mi is csak saját magunkra koncentrálunk.

- Van már arra terv, hogy a 12 kötelező mellett mely sportágak szerepelnének a programban?

- Ez majd később dől el, hosszú tárgyalások, viták és közgyűlések után. De akármelyek lesznek ezek, mi készen állunk a megrendezésükre!

- Említette a győri EYOF-ot, ezután következhet egy Universiade. Valóságtól elrugaszkodott gondolat az, hogy két ilyen sportesemény sikeres megrendezése után akár már egy olimpiára is nagyobb eséllyel pályázhatnánk?

- Tetten érhető ez a szándék a sportvezetés részéről. Az elmúlt években több világbajnokságot rendeztünk, s ezek sora folytatódik idén is. Nem jelentéktelen kis eseményekről van szó és az EYOF, valamint az Universiade még ezeknél is sokkal nagyobb. Borzasztó nagy vállalkozás lenne, de ha sikerrel haladunk előre, lépésről lépésre, miért ne jöhetne össze?

(Nagy-Pál Tamás/utanpotlassport.hu, Fotó: Kovács Anikó/MOB)