A programmal kapcsolatban fontos változás lesz, hogy két „hullámban" rendezik meg a versenyeket. Ennek megfelelően első körben az alpesi sí, a biatlon és a műkorcsolya viadalait, majd ezt követően a többi sportág megmérettetéseit bonyolítják le. Ez a felosztás lehetőséget ad arra, hogy 2012-es innsbrucki játékokhoz képest 70%-kal növekedhessen a résztvevő sportolók száma, akik így két turnusban érkeznek meg, majd két turnusban távoznak a svájci városból. A lausanne-i YOG-on emellett a tökéletes nemi egyenlőség is megvalósulhat a pályán: 940 fiú és ugyanennyi lány állhat majd rajthoz.

Az új versenyszámok közé tartozik majd a női kettes szánkó, a női északi összetett, vagy a vegyespáros curling is, valamint talán a legizgalmasabb újítás: a 3x3-as jégkorong. 2016-ban Lillehammerben már rendeztek ügyességi versenyeket a hokisoknak érmekért. Lausanne-ban ezek a selejtező szerepét töltik majd be, amit követően nemenként 8, vegyes nemzeti összetételű csapatba sorsolják a kvalifikáltakat, akik ezután egy csoportkörben mérkőzhetnek meg az elődöntőbe jutásért. Az ügyességi selejtezőre nemzeti kvalifikációs versenyekről lehet kijutni, a meccseket pedig a klasszikus hokipálya felére zsugorított játéktéren rendezik.

Az említettek mellett egy teljesen új sportág is bekerült a programba: a túrasízés. Ez leginkább a sífutás és az alpesi sí elemeit ötvözi: a versenyzőknek az útvonalban komoly emelkedőket kell megmászniuk, majd lesiklaniuk onnan. A sportolók nemenként 3 számban küzdhetnek meg egymással: egyéniben, sprintben és sprint csapatversenyben. A klasszikus versenyek hossza nagyjából egy óra, a sprintversenyeké nagyjából 3 perc. Utóbbi kieséses rendszerben zajlik: párban indulnak a versenyzők, a győztes továbbjut. A túrasízésnek komoly hagyománya van Romandiában (Svájc francia ajkú területén), így a szervezéssel nem merülhetnek fel problémák.

A YOG korábban is mutatott be olyan versenyszámokat, melyek aztán az olimpia programjába is bekerültek. Ezen mintát követve a 2022-es pekingi ötkarikás játékokon debütálhat a sífutó és a short track vegyesváltó, a vegyes csapatverseny síugrásban, a férfi és női big air snowboardverseny, valamint az egyéni bob (monobob).

Az új létesítmények közül a leglátványosabb a VORTEX épület a Lausanne-i Egyetemen. Ezt a sportolói falu használja majd, a játékok után pedig 1100 diáknak biztosíthat szállást. Szintén megújul az Espace Malley, amely a jégkorongmeccseknek adhat otthont, a jövőben pedig a hokisokon kívül az úszók, a vívók, sőt, az asztaliteniszezők is birtokukba vehetik. Emellett a 2020-as jégkorong-világbajnokságnak is fontos helyszíne lesz.

További érdekesség, hogy először rendezik majd a gyorskorcsolya-futamokat szabadtéren, konkrétan St. Moritz fagyott taván, 1800 méteres magasságban. Ez kiemelten fontos lépés lehet a természetközelibb és fenntarthatóbb játékok felé vezető úton.

„Amit teszünk, túlmutat egy kéthetes ünnepség és verseny szervezésén 1880 sportoló számára. Azért tesszük, hogy hozzájáruljunk Svájc és Romandia sportjának fejlődéséhez. Az örökség, amit magunk után hagyunk, nemcsak a modern épületeket, de az elsajátított képességeket is magába foglalja. Az emberek, akik a 2020-as lausanne-i téli játékokon dolgozni fognak, olyan képességeket sajátíthatnak el, amelyek korábban hiányoznak a régióból. Mi képezzük az új generációk sportmenedzsereit, szervezőit, technikai szakembereit, és azokat a személyeket, akik birtokában lesznek a készségeknek és a motivációnak a jövő, és a Lausanne után következő sportesemények formálásához" - mondta a reformokról Simone Righenzi, a helyi szervezőbizottság sportigazgatója.

(olympic.org, lausanne2020)