Phjongcshang

A dél-koreaiak már 2010-ben és 2014-ben is pályáztak a téli olimpiára, és mindkét alkalommal szoros küzdelemben maradtak alul előbb Vancouverrel, majd pedig Szocsival szemben. A helyiek tehát 2003 óta aktívan dolgoznak azon, hogy Phjongcshangot síparadicsommá fejlesszék, de a világszintű létesítmények (mint az Alpensia vagy a Jongphjong [Yongpyong] téli üdülőközpont) eddig ismeretlenek maradtak a külföldiek számára. Ez bizonyosan meg fog változni az olimpia hatására: Dél-Koreának végre lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa a nemzetközi közönségnek a festői szépségű hegységei egyikét (az ország közel 70%-át hegységek borítják). A phjongcshangi olimpiai stadion ad helyet a nyitó és a záróünnepségnek, és e városban rendezik meg az összes snowboard és síszámot, valamint a szánkó-, a szkeleton- és a bobversenyeket.

Kangnüng

A tengerparti Kangnüngről nem a téli sportokra asszociálnak a helyiek. Amennyiben a második legnépesebb dél-koreai város, Puszan (Busan) felel meg Siófoknak a maga legendás, Heunde (Haeundae) névre hallgató tengerpartjával, akkor Kangnüng a koreai Balatonfüred, ahol a Kjongpho (Gyeongpo) strand számít klasszikusnak. Itt született a leghíresebb neokonfuciánus koreai tudós és államférfi, I I (Yi Yi; írói nevén Julgok [Yulgok]), aki az 5000 wonos koreai bankjegyen tűnik fel, és az ő édesanyja volt Sin Szaimdang (Shin Saimdang), a példának tekintett anyafigura, akinek az arcképe látható az 50 000 wonos bankón. Kangnüng saját olimpiai parkkal készült a téli olimpiára: itt kerül sor a jégkorongtornákra és a curlingversenyekre, valamint az összes korcsolyaszámra (műkorcsolya, gyorskorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya).

(MOB/Teszár Dávid, fotó: MOB/Szalmás Péter)