„Olimpiai bajnokaink és pontszerzőink kétharmada egyetemista vagy diplomás”

„Olimpiai bajnokaink és pontszerzőink kétharmada egyetemista vagy diplomás”

2017. 02. 08.
Megosztás


Az almati téli Universiadén, február 3. és 4. között a Kazah Sport és Turisztikai Akadémia adott otthont „Innováció – Oktatás – Sport” címmel a Nemzetközi Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (FISU) és az Universiade kazah szervezőbizottsága által megrendezett hagyományos konferenciának, melyen előadott a magyar szervezet főtitkára, dr. Székely Mózes is, a MOB korábbi tagja. Az előadáson részt vett dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, a MOB elnökségi tagja is.

Megtiszteltetés a magyar egyetemi sport számára, hogy a MEFS-főtitkár, a FISU Oktatási Bizottságának külső tagja a meghívott előadók – Oleg Matyitsin professzor, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) elnöke, Jenny Mann, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportkapcsolatokért felelős vezetője, az ukrán Vladimir Platonov professzor, a “Science in the Olympic Sports” orosz nyelvű lap főszerkesztője, valamint a kanadai Erin Wedford, a WADA képviselője – között szerepelt.

A nagyszabású konferencia Brahms: Magyar táncok. c. zeneművével kezdődött, amely a magyar delegáció számára különösen kedves bevezető volt. Az első napon három részben hangzottak el plenáris előadások, melyek között egyértelműen dr. Székely Mózes előadása „dobta bele a követ az állóvízbe”.

A szekció az „Egyetemi sport – az egészségfejlesztés és az Universiade bajnokok útja” címet viselte. Milyen is lehet ezen a területen az új, innovatív megközelítés? Dr. Székely Mózes válaszát erre a kérdésre már az előadás címe alapján sejthettük: Az egyetemi sport és az egészségmegőrzés évszázados értékekre és az új trendekre épülő fejlesztése Magyarországon.

Előadásában kiemelte, hogy a múlt értékeit és eredményeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az idén 110 éves, Európában első egyetemi sportszövetség, a MEFS stratégiája szerint a sport lehet az alapja az egyetemi egészségfejlesztésnek. Olimpiai érmeinket tekintve a világ 9. legeredményesebb nemzete vagyunk, az egyetemi sport fejlesztésének és a kettős életpályamodellnek közös sikere, hogy olimpiai bajnokaink és pontot szerzett sportolóink kétharmada egyetemista vagy diplomás. A legújabb időkben az országos egyetemi sportiroda-hálózat kialakításával pedig megteremtettük a szervezeti hátterét az intézményi szabadidősport fejlesztésének.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha az egyetemek a „Kiváló elme – kiváló test” évezredes gondolatát nem teszik magukévá és nem alakítják ennek mentén stratégiáikat és programjaikat, akkor a jövő generációival szemben komoly tartozást halmoznak fel. A szellemi tudás fejlesztésével egyenrangúnak kell tekinteni a felsőoktatásban a sport és ezen keresztül az egészség fejlesztését.

Egyértelmű, hogy a fenntarthatóság részeként a sport és az egészségfejlesztés kiemelt szerepet kell hogy kapjon, egyik legfontosabb elem lesz a jövő generációi számára a megfelelő életminőség kialakításában. Az előadás üzenete, hogy egyrészt a 18-25 év közötti hallgatók esetében az egészségfejlesztés egyik legfontosabb eszköze a „Mindenki sportja” („Sport for All), vagyis a szabadidős sportolás megszervezése. Másrészt a nemzetközi tapasztalatok alapján a széles értelemben vett egészséget – vagyis a testi, lelki, szellemi és szociális jól-létet – egy új szervezési kultúraként kell integrálni a jövő felsőoktatásába. Reményét fejezte ki, hogy a világ legjobb egyetemihez csatlakozva mindenhol magukévá teszik ezeket a gondolatokat, és a jövő generációi büszkék lesznek azokra, akik egyetemi- és sportvezetőként, együtt hathatósan tettek az egészségesebb jövőért.

Az előadáson részt vett dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, a MOB elnökségi tagja, aki az olyan példaképek sorában is említésre került, akik Universiade-győztesként, később olimpiai érmesként lettek elismert sportvezetők: Kamuti Jenő (1959-1965), Kárpáti György (1963), Schmitt Pál (1965), Magyar Zoltán (1977), Szekeres Pál (1985), Borkai Zsolt (1987), Szabó Bence (1987, 1989), Ábrahám Attila (1987), Nagy Tímea (1989-1997), Steinmetz Ádám és Székely Bulcsú (2003), valamint Cseh László (2011).

(MEFS)