A megbeszélésen a sportági „oldalt” a tavasszal megválasztott Katona Kálmán, a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség elnöke – korábbi közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter – és Nagy Balázs főtitkár képviselte; az egyeztetésen részt vett dr. Téglásy György sportorvos, a Sportkórház (OSEI,a képen) főorvosa is.

A megbeszélésen a londoni olimpia, a szövetségi struktúra, az egészségügyi háttér és az antidopping-tevékenység valamint a jövőbeni tervek szerepeltek napirenden. Általánosságban elhangzott: a sportág fejlődik, sokan űzik, és a korábban kapott támogatáshoz képest jól teljesített a tekintetben, hogy Londonban két sportoló tudott rajthoz állni. A maratoni számokra jellemző, hogy az igazoltak és a szabadidősport hódolói együtt tudnak versenyezni, ez komoly bázist jelent; az olimpia és a szabadidősport is a MOB-hoz tartozik tagozatként, tehát a sportág többszörösen érintett a szervezetnél. Az előző vezetés megfelelő kapcsolatot alakított ki és tartott fent a MOB-bal, az új vezetők igyekeznek még szorosabbat kialakítani.

A megbeszélés annak tisztázásával kezdődött, hogy valójában most „melyik” kerékpáros vezetés van jelen, révén, múltkor is volt egy csapat, a miniszterelnök úrnál is járt egy „másik”, s, most újabb „arcok” képviselik az amúgy tradicionális olimpiai sportágat. Tisztázódott: a közelmúltban az országúti-pálya szakág járt az egyeztetésen a MOB-ban, ezúttal a hegyikerekesek tartották beszámolójukat, a miniszterelnök úrnál pedig az ernyőszervezet képviselői jártak a többi sportág vezetői között. Londonban képviselte Magyarországot országútis és mountain-bike-versenyző, Pekingben bmx-es is.

Katona Kálmán (a képen) tisztázta: a Magyar Kerékpársportok Szövetsége (MKSZ) az ernyőszervezet, mely a nemzetközi szövetséggel is kapcsolattartásban áll, a hazai szervezet egyik szakági szövetsége a mountain bike. A MOB-bal az operatív együttműködést a szakági szövetségek végzik. A MOB-nak a szakági szövetségek a tagjai, nem pedig az MKSZ. Dr. Bartha Csaba, a MOB jelenlévő sportszakmai főmunkatársa elmondta, véleménye szerint ez az ernyőszervezeti rendszer nem hatékony, ennek átgondolása, megváltoztatása szükséges. Katona Kálmán hozzátette, már rajta vannak az ügyön, a szakágak megállapodtak a közös irodában (a Jégszínház épületében, a 2. emeleten, a volt NSI helyén); az egységes licence-rendszerről, a közös „csatornáról” a közeljövő közgyűlésén dönthet a tagság.

Az olimpiai beszámolót a MOB írásban is megkapta. Ebből kiderül, a hegyikerékpáros olimpiai szakág 2009-ben célul tűzte ki, hogy egy női és egy férfi versenyzőt kvalifikáljon a londoni olimpiára. Ezt a tervet sikerült megvalósítani. Az olimpiai kvótafutásban 3 nő és 3 férfiversenyző vett részt: Benkó Barbara (Focus-MIG Team, német), Dósa Eszter (Vitalitás SE), Módos Gabriella (Merida Maraton Team-CST), Parti András és Juhász Zsolt (EuroOne-Waberers-Cube Pro MTB Team) és Buruczki Szilárd (Merida Kőbánya TC). A válogatott sportszakmai munkáját Valter Tibor szövetségi kapitány irányította Benkó László utánpótlás-vezető segítségével; a két szakember utazott Londonba is, ahova végül a válogatók után Parti – ő Pekingben is résztvevő volt – és első női hegyikerekesként Benkó jutott ki.

A még U23-as Barbara, súlyos bokasérülése után, technikai probléma mellett az olimpián a 27. helyen végzett. A szakmai célkitűzés a 20-25. hely megszerzése volt. Parti András Pekingben az előkelő 23. helyen zárt, az elmúlt években világversenyeken bizonyította felkészültségét. Londonban súlyos bukást szenvedett, jelenleg is rehabilitáción van, reméljük, pályafutását az elszenvedett sérülés nem fogja befolyásolni. Az olimpián a kapcsolattartás a kapitányra és segítőjére hárult, a szövetség nem engedhette meg magának, hogy egyéb vezetőket is a helyszínre utaztasson. Ezen a jövőben változtatni kell, hiszen az adminisztratív feladatok elvégzése és egyéb sportdiplomáciai tevékenység kifejtése a versenyeken is nagyon fontos feladat lenne.

Egészségügyi téren rendben zajlott a felkészülés, Benkó Barbara közvetlenül az olimpia előtt sérült meg, de a sportegészségügyi felkészültség és segítségnyújtás magas szintű volt. Tudományos téren van még fejlődnivalója a hazai sportágnak. Az olimpia ideje alatt kért orvosi segítség, masszázs megfelelő volt. A sportág, sportolók igyekeztek minden szabályt betartani és betartatni, amit a doppingellenes szervezetek kértek – mindenben megfeleltek az elvárásoknak. Bartha Csaba hozzátette: szorgalmazza, hogy a MOB kezdeményezze az egészségügyi felvilágosítás, rehabilitáció, regeneráció és egyéb társterületek állami pénzből való támogatását, mely a szakembereken keresztül segítsége lehet a sportágaknak.

A megbeszélésen a szponzoráció is szóba került. A szövetség még 2011-ben tudott 2 éves szerződést kötni a Waberer’s és a HumanSoft cégekkel. A szerződések megújítása vagy hasonlók kötése segítheti a szövetséget abban, hogy életben tartsa a sportágat.

A felkészülést főleg anyagi problémák nehezítették. Nincs a szövetségnek elég anyagi lehetősége támogatni a hazai versenyeket, csapatokat, akik így csak külföldön tudnak megfelelő körülmények között felkészülni. Olyan pályák építésére is szükség lenne, amik az olimpiákon találhatóak, sőt eredményre vezethetne legközelebb egy olimpia előtti pályabejárás. Az itthoni felkészülés csak kis részben oldható meg. Az utazások és versenyek költségeit a versenyzők vagy klubjaik állják, és a válogatott keret is sok esetben csak utólag jut hozzá a befektetett pénzéhez. Egy olyan sportág, amelyik ilyen kis költségvetés mellett is két olimpiai résztvevőt tud kiállítani, több anyagi ráfordítással, komolyabb utánpótlás-nevelési lehetőséggel fényesebb eredményeket tudna elérni a nemzetközi mezőnyben.

Gondot jelent, hogy a hegyikerekesek nem edzhetnek az erdőben, célként, legalább a licence-szel rendelkezők esetében el kellene érni, hogy ne essenek a tiltás hatálya alá.
Bartha Csaba (a képen) hangsúlyozta, hogy várhatóan a sportág is számíthat támogatásra abból az állami pénzből, mely nagyságrendileg 10-15 milliárd forint és a nem TAO-sportágak támogatására ígért Orbán Viktor miniszterelnök; ebből az összegből várhatóan komoly beruházás valósítható meg.
Katona Kálmán az utánpótlás-nevelés, a kerékpáros turizmus, a tömegsport mellett a létesítmények tekintetében a kijelölt nyomvonalú pályák, a bázisok kialakítását emelte ki a fejlesztések lehetőségeként. Szövetségi apparátusra, technikai igazgatóra, fizetett edzőkre, pénzügyi szakemberekre is szükség lenne – a szövetség egyelőre ezek hiányában van.

„ A szövetségnek olyan szakembergárdára is szüksége lenne, akik versenyt tudnak rendezni, és a bajnokságokat, Magyar Kupákat nem „külső” szervezőknek kellene kiadni, hanem egységes rendszert lehetne működtetni, így a szponzorszerzés is hatékonyabb lehetne” – tette hozzá Nagy Balázs főtitkár.