Lovassporttal és ritmikus gimnasztikával folytattuk sportági konzultációink sorát.
Szokták mondani, hogy lovas nemzet a magyar – igaz, legutóbb az 1996-os atlantai olimpián képviselték a sportágat honfitársaink. A Magyar Lovassport Szövetség hosszas előkészítő folyamat után 2021-ben útjára indította a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztést Fejlesztő Programot, mellyel nemcsak a lehetséges párizsi kvótaszerzést kívánják segíteni, hanem hosszabb távon gondolkodva, a jövő generációi olimpiai esélyeinek megteremtésén is munkálkodnak. A program keretében a díjlovaglás, díjugratás és a lovastusa (valamint para-díjlovaglás) versenyszámaiban gondolkodnak kvótában. Az első két szakágban főként csapatban szeretnék az olimpián való indulási jogot megszerezni, lovastusában egy egyéni kvótára aspirálnak – erről beszélt Stróbl Dorottya főtitkár és Szotyori Nagy Kristóf szakmai alelnök. A szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy 2024-ben ismét legyen magyar lovas az ötkarikás játékokon, és ha minden jól megy, akár hazai versenyen szerezhetik meg lovasaink a párizsi kvalifikációt.
A ritmikus gimnasztika amilyen szép, olyan nehéz. Ha valaki már kijut az olimpiára, az önmagában egy nagyon nagy eredmény, főleg, ha azt egy olyan kis nemzetből éri el, mint a magyar. A tokiói játékokon szereplő Pigniczki Fanni nagyon elhivatott és alázatos, igazi példaképe a hazai ritmikus gimansztikának. Neki minden esélye megvan arra, hogy Párizsban is ott legyen az indulók között, ezt a kvótát pedig akár a jövő évi világbajnokságon már meg is szerezheti. Amennyiben az egyéni kvótát nem sikerül a vb-n abszolválni, úgy a 2024-es hazai rendezésű Európa-bajnokságon van még rá esély. Sajnos csapatversenyben nem ilyen rózsás a helyzet, gyakorlatilag másfél évente kell elölről kezdeni az építkezést a lemorzsolódások miatt. Nemcsak monoton és nagy mennyiségű edzésmunkát kell a sportolóknak elvégezni, de emellett nem ez az a sportág, amiből meg lehet élni – főleg idehaza. Ám mindenképpen üdítő fejlemény, hogy az új szabálykönyv tiltja az egészségre káros elemeket, valamint van arra is törekvés, hogy a junior éveket kitolva jobban figyelembe vegyék a sportolók életkori sajátosságait – erről tájékoztatott a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség Technikai Bizottságának elnöke, Deutsch-Lazsányi Erika.
(Képek: MOB, MTI)