1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

125 éves a Magyar Olimpiai Bizottság

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Az olympiai játékok tárgyában a budapesti torna- és sportegyesületekből alakult bizottság december 19-én este hat órakor a Nemzeti Tornaegylet helyiségében ülést tart" – írta 1895. december 19-én, csütörtökön, 348. számában a Pesti Napló, majd 23-án arról számolt be, hogy „az olimpiai játékok magyar előkészítő bizottsága véglegesen megalakult". A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2020-ban ünnepli alapításának 125. évfordulóját.

Az alapító elnök 1895-ben Berzeviczy Albert – Tisza István első kormányának kultuszminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Nemzeti Tornaegylet első embere –, társelnök Gerenday György, titkár pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapításában is meghatározó szerepet játszó Kemény Ferenc volt.

A MOB az egyik legidősebb, ma is működő civil szervezet. Nemzetünk az újkori olimpiai mozgalom kezdetétől aktív tagja az olimpiai családnak. Kemény Ferenc révén – aki kiváló kapcsolatot ápolt a játékok újraélesztésének kezdeményezőjével, Pierre de Coubertin báróval – ott voltunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-es alapításánál, majd rá egy évre, a franciák, görögök, amerikaiak, németek és ausztrálok után hatodik nemzeti olimpiai bizottságként megalakult a magyar. Ma a NOB 206 tagországot számlál – beszédes szám, ami jól érzékelteti úttörő jellegű aktivitásunkat az olimpiai mozgalomban.

A 125 év alatt 502 érmet, köztük 177 bajnoki címet nyertünk. Minden olimpián, amelyen részt vettünk, avattak magyar bajnokot, szólt a Himnusz. Politikai okok miatt csupán kétszer nem utaztunk – három a világháborúk miatt elmaradt –, a télieken mind részt vettünk. A nemzetek közötti éremtáblán többször a legjobb hat között végeztünk, kétszer a dobogón, harmadikként. A nyáriak mellett jegyzünk téli sportágban és művészeti versenyben is több dobogós helyezést, köztük aranyérmet. Aktív részvételünk, jelentős eredményeink vannak a téli-nyári ifjúsági olimpiákon és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválokon (EYOF) is. Ez ideig tíz alkalommal jeleztünk olimpiarendezési szándékot. A NOB történetében kilenc magyar sportdiplomatát tartunk nyilván.

A Magyar Posta bélyegblokkot, a Nemzeti Bank emlékérmet adott ki az alkalomból. 

Mérföldkövek a magyar olimpiai mozgalom életében (1894–2020)

– 1894. június 23. Párizsban megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, elnöke Pierre de Coubertin, magyar tagja Kemény Ferenc.

– 1895. december 19. Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) Szentkirályi utcai tanácstermében megalakul a MOB, Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság néven. Elnöke Berzeviczy Albert (NTE-elnök, későbbi kultuszminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke), titkára Kemény Ferenc (NTE, egri reáliskolai tanár); az alakuló ülés mellettük még 14 tagot számlál.

– 1896. április 6–15., Athén, az első újkori olimpiai játékok. Magyarországot 6 sportágban 7 versenyző képviseli; 2 arany, 1 ezüst és 3 bronz a mérleg. Megszületik az első olimpiai bajnoki győzelem az úszó Hajós Alfréd révén – a győztes nem aranyból, hanem ezüstből készült érmet kap. Az első olimpia első rajthoz szólított versenyzője 1-es rajtszámmal a 100 méteres síkfutásban Szokoly Alajos, aki a 3. helyen zár. Már ekkor felvetődik az olimpia megrendezésére Budapest neve mint lehetséges házigazdáé.

– 1899 őszén elhatározzák az országos bizottsággá alakítást, az elnevezés Országos Olimpiai Nagybizottság.

– Az 1900-as párizsi olimpia után törekednek az állandó szervezetként való működésre. Addig – a neve is mutatja – az olimpiákat készítették elő.

– 1904. május 4-én a MOB 17 paragrafusból álló szervezeti szabályzatát a már kultuszminiszter Berzeviczy Albert adja ki rendeleteként (az elnök ekkor Széchényi Imre).

– 1907-ben Kemény Ferenc lemond NOB-tagságáról. Ennek oka a hazai atlétikai és tornamozgalom ellentétében gyökerezik, amely az országos sportvezetőségre is hatást gyakorol.

– 1911 májusában a NOB a 12. ülését Budapesten tartja. Ekkor újra felvetődik a budapesti olimpiarendezés, ezúttal 1916-ra.

– Az I. világháború miatt az 1916-ra tervezett olimpia (Berlin lett volna a házigazda) az első, amely elmarad, a MOB 1916 és 1918 között szünetelteti a működését. Magyarország a vereséget követően nem kap meghívást az 1920-as játékokra Antwerpenbe.

– 1924. január 25. – február 5., az első téli olimpia. Chamonix-ban 16 ország sportolói között 4 magyar is rajthoz áll. Az esemény – amelyet a Francia Olimpiai Bizottság szervez – 1925-ben kapja meg az I. téli olimpiai játékok elnevezést.

– 1924. május 4. – július 27., a trianoni békeszerződés után nemzetközi, külpolitikai és sportdiplomáciai jelentősége van a párizsi olimpiai részvételünknek, ahol 10 érmet nyerünk. Hajós Alfréd és Lauber Dezső elsőként érmes a szellemi versenyben, stadiontervük úgy ér ezüstöt, hogy első helyet nem hirdetnek.

– 1928. január 1-jétől a MOB önállóságát Klebelsberg Kuno kultuszminiszter strukturális átalakításként megszünteti, beolvasztja az Országos Testnevelési Tanács (OTT) szakapparátusává, s társadalmi jellegű egyesületként, az OTT egyik szervezeteként működik tovább.

– 1928, amszterdami olimpia. A szellemi versenyen, irodalom kategóriában Mező Ferenc Az olympiai játékok története című epikai művét aranyérmmel jutalmazzák. Összesen 10 érmet nyerünk.

– 1932. február 4–15., Lake Placidban megszületik az első magyar téli olimpiai érem: Rotter Emília és Szollás László műkorcsolyázásban bronzérmes (négy évvel később Garmisch-Partenkirchenben ismételnek).

– 1932. április 21-én az OTT székházában Szokoly Alajos közreműködésével, a magyar olimpiai mozgalom támogatására, az önálló MOB hiányát pótolva megalakul a Magyar Olimpiai Társaság. Elnöke Klebelsberg Kuno, ügyvezetője Hajós Alfréd, főtitkára Mező Ferenc, tagjai érmes olimpikonok.

– 1936. augusztus 1–16. A berlini olimpián 16 éremmel a nemzetek rangsorában a 3. helyen végzünk. Az olimpiai fáklyaváltófutás – első ízben – Magyarországot is érinti.

– 1938 márciusa, Kairó, NOB-ülés. Bejelentik Budapest 1944-es olimpiarendezési szándékát, illetve a németországi Nemzetközi Olimpiai Intézet megalakulását.

– 1940-ben Helsinkiben és 1944-ben Londonban nem rendeznek olimpiát, a II. világháború miatt mindkettő elmaradt. Ebben az időszakban az olimpiai mozgalmunk számos kiválóságát elveszítjük.

– 1945. április 28-án, a háború után Hajós Alfréd olimpiai bajnok, építész, sportvezető vezetésével újjáalakul a Magyar Olimpiai Társaság.

– 1946 márciusában minisztertanácsi rendeletben szerepel a MOB további működése, Keresztury Dezső kultuszminiszter elrendeli a szervezet újjáalakítását, a megelőző tárgyalásoknak megfelelően cél az autonómia.

– 1947. február 16-án, a Magyar Olimpiai Társaság megszűnése után megalakul a független Magyar Olimpiai Bizottság, elnöke Jámbor Alajos, társelnök Barcs Sándor, ügyvezető Mező Ferenc. Legfontosabb feladat a londoni olimpián való szereplés előkészítése. Ekkor alapítják meg tatán az edzőtábort – klímája hasonlít a londonihoz –, amelynek vezetője Kocsis Mihály.

– 1948 áprilisában az Országos Sporthivatal elnöke, Hegyi Gyula határozata alapján a MOB a hivatal keretin belül működik tovább, rövid önállóság után újra állami szervezet fennhatósága alá tartozik. Elnöke Sebes Gusztáv. A londoni olimpián 28 medáliával az éremtábla 4. helyén zárunk.

– 1950-ben a MOB elnöke Hegyi Gyula, az Országos Sporthivatal elnöke. Innentől kezdve 1989-ig a sporthivatal vezetője egyben a MOB elnöke is – tehát nem szabadon választott –, a nemzetközi ügyeket helyettesként a főtitkár viszi.

– 1951 januárjában az Elnöki Tanács az OSH helyébe létrehozza az Országos Testnevelési és Sportbizottságot (OTSB).

– 1952. július 19. – augusztus 3., olimpia Helsinkiben. Minden idők legjobb magyar szereplése 16-16 arannyal és bronzzal, 10 ezüsttel, az éremtáblán 3. hellyel.

– 1955. február 18., Budapest Főváros Tanácsa elküldi a NOB-nak az 1960-as budapesti olimpiarendezési javaslatot.

– 1956. november 22. – december 8., melbourne-i olimpia. A magyarországi politikai helyzet ellenére is szép eredmények: 26 éremmel 4. hely az éremtáblán. A lovasszámokat Stockholmban rendezik. A magyar csapatból többen nem térnek haza.

– 1958. május 6-án megújul a MOB. Az elnök továbbra is Hegyi Gyula, az egyik titkár Csanádi Árpád, a későbbi kiváló magyar sportvezető és sportdiplomata, 1964-től a NOB tagja.

– 1961. június 23., a görögországi Olümpiában megalakul a Nemzetközi Olimpiai Akadémia.

– 1964. január 16. Hegyi Gyula 14 év után lemond MOB-elnöki tisztéről, a labdarúgó-szövetség első embere lesz. Új elnök: Egri Gyula, a frissen szervezett Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) előző év decemberében kinevezett új vezére.

– 1968. október 12–27., a mexikóvárosi játékokon 32 éremmel 4. hely a nemzetek között.

– 1970 szeptemberében a MOB 75. jubileumára Budapestre érkezik Avery Brundage. A NOB elnöke felszólal az ünnepi ülésen. A MOB elnöke ekkor (1969-től) Beckl Sándor.

– 1972. augusztus 26. – szeptember 11. A müncheni játékokon 35 érmet nyerünk, ami Helsinki után a második legtöbb. A birkózó Hegedűs Csabáé a 100. magyar aranyérem. Az olimpiát beárnyékolja az izraeliek elleni terrortámadás. Avery Brundage ekkor mondja, hogy „The games must go on – A játékoknak folytatódniuk kell!”

– 1978, immár Országos Testnevelési és Sporthivatal. Elnöke Buda István, így változás történik ismét a honi ötkarikás szervezet élén. Az apparátust továbbra is Csanádi Árpád vezeti, aki közben a NOB-ban is szép karriert fut be, sportigazgatóként is elismert szakember.

– 1980, olimpia Moszkvában. A nemzetközi politikai helyzetben több nyugati ország bojkottálja a részvételt, így csonka olimpiaként kerül a sporttörténelembe. A magyarok 81 nemzet között a hatodikok 32 éremmel; a 263 sportolónkkal részvételi rekordot állítunk fel.

– 1984. május 16. A MOB közgyűlésén arról döntenek, hogy a magyar csapat nem utazik a Los Angeles-i olimpiára. Magyarország csatlakozik a keleti blokk bojkottjához, ez 1980 után talán nem meglepő. Az újkori olimpiatörténet során a második távolmaradás a játékoktól, amikor a politika közbeszól. Sportkarrierek törnek derékba.

– 1985. november 23-án a Testnevelési Főiskolán megalakul a Magyar Olimpiai Akadémia, első elnöke a kétszeres olimpiai bajnok vívó, Schmitt Pál, az OTSH elnökhelyettese, a MOB főtitkára, 1983-tól NOB-tag. Az eseményen részt vesz Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke.

– 1986. szeptember 22. Buda István felmentését kéri, az újabb átszervezés után július 1-jével létrehozott Állami Ifjúsági és Sporthivatal első embere, Deák Gábor államtitkári rangban az új MOB-elnök.

– 1986. december 18-19., Eger, a Magyar Olimpiai Akadémia első vándorgyűlése. Azóta több mint 70-et számlálnak, számtalan olimpikonnal országszerte.

– 1988. szeptember 17. – október 2., szöuli olimpia. A magyarok az aranyakat tekintve (11 elsőség) Helsinki után a második legjobbat hozzák, emellett 6-6 ezüst és bronz a termés. A rendszerváltás időszaka, ami a MOB életében is jelentős változást hoz.

– 1989. június 17-én a Budapest Kongresszusi Központban demokratikus, szabadon választott társadalmi szervezetként megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság, elnöke Schmitt Pál, főtitkára Aján Tamás. Mindketten tekintélyes sportvezetők, az elnöki győzelem egyetlen szavazaton múlik kettejük közt. A reformokban, az átalakulás megszervezésében Schmitt mellett jelentős szerepe van Kovács Pálnak. (Az elnökségnek azóta is tagja Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke.)

– 1990-ben Jacques Rogge NOB-elnök multisporteseményt kezdeményez az európai fiataloknak. Az első nyárinak Brüsszel ad otthont 1991-ben, majd 1993-ban Aosta a télinek. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválok mindegyikén részt vettek a magyarok, összesen 264 érmet számlálunk.

– 1992. július 25. – augusztus 9. között Barcelonában újra 11 aranyunk van, az összesen 30 érmet azóta sem közelítjük meg, az éremtábla akkori 8. helyénél sincs jobbunk. A 217 versenyző a második legnépesebb olimpiai csapatunk.

– 1993 szeptemberében Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó ötletére és elnökletével, Móna István olimpiai bajnok öttusázó jogi közreműködésével megalakul a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja. Tiszteletbeli elnök Schmitt Pál és Kárpáti Rudolf olimpiai bajnok vívók.

– 2005 októberében, a budapesti birkózó-világbajnokság küzdelmeit megtekinti Samaranch tiszteletbeli és Rogge regnáló NOB-elnök. A 110 éves MOB tiszteletére a NOB elismeréseket ad át.

– 2007 júliusában a NOB 119., guatemalavárosi közgyűlésén döntenek az I. nyári ifjúsági olimpiai játékok 2010-es megrendezéséről. Az esemény ötletadója 2001-ben Jacques Rogge, majd 2005-ben a NOB 117. ülése tárgyalja. A játékok megrendezésére 2007 októberében Debrecen is beadja pályázatát, a győztes végül Szingapúr.

– 2010. augusztus 14–26., az ázsiai városállamban megrendezik az első ifjúsági olimpiát, amelyen 19 sportágban 51 fiatalunk verseng; 7 magyar ifi olimpiai bajnokot avatnak, 17 érmet gyűjtünk.

– 2010. november 20-án új elnököt választ a MOB, miután Schmitt Pál köztársasági elnök augusztusban lemond. A tagság az olimpiai bajnok tornász Borkai Zsoltot megszavazza, a szervezetet az első szabad választás óta 21 évig vezető Schmitt Pál tiszteletbeli elnök lesz.

– 2012-től az új sporttörvénynek megfelelően MOB feladatai jelentősen bővülnek, tagozati rendszerben működik tovább, a teljes magyar sport irányításáért felelős.

– 2012. december 8-án az Európai Olimpiai Bizottság 41. közgyűlésén, Rómában eldől, hogy Győr lesz a XIV. nyári EYOF házigazdája. A magyarok mind a 13 korábbi nyári fesztiválon részt vesznek, addig összesen 180 érmet – 62 aranyat, 48 ezüstöt és 70 bronzot – nyernek.

– 2014 szeptemberében Borkai Zsolt bejelenti: a MOB támogatja, hogy Budapest pályázatot nyújtson be a 2024-es nyári olimpia megrendezésére.

– 2015. június 12. és 28. között Bakuban zajlanak az első Európai Játékok, amelyeken 20 érmet nyerünk. A magyarok 20 sportágban állnak rajthoz, az előkészületek szervezése, a részvétel a MOB égisze alatt zajlik. Következő helyszín négy év múlva Minszk. A riói rajt előtt egy évvel látványos adidas-történelemmel tisztelgünk a játékok előtt.

– 2015 decemberében a 120 éves MOB-ot ünnepeljük. Több sportdiplomata között Magyarországra érkezik Thomas Bach NOB-elnök, aki ellátogat a MOB-irodába, majd felszólal a szervezet december 15-i dísz(köz)gyűlésén, a Hotel Corinthiában, ahol beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök is.

– 2017. január elsejétől a MOB hatásköre szűkül, az olimpiai sportágakra, az olimpiai mozgalommal összefüggő feladatokra koncentrálódik. A sporttörvény módosítása után a nem olimpiai sportágak, a diák- és főiskolai-egyetemi sport, a fogyatékosok sportja, valamint a szabadidősport irányításáért felelős szakmai tagozatok önállóvá válnak, kikerülnek a MOB hatásköréből.

– 2017. február 22., bejelentik a 2024-es olimpiarendezési pályázattól való visszalépést, erről kormányhatározat születik. A NOB szeptemberben Limában dönt a párizsi helyszínről.

– 2017. május 2., a MOB tisztújító közgyűlésén a tagság az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok Kulcsár Krisztiánt választja elnöknek, aki a Nemzetközi Vívó Szövetség sportigazgatójaként Lausanne-ból érkezik a szervezet élére. Az EYOF idején Fábián László sportigazgató a megbízott, majd augusztustól Vékássy Bálint a főtitkár.

– 2017. július 23–29., Győrben – a MOB-bal közösen – először rendeznek Magyarországon olimpiai jellegű multisporteseményt. Az EYOF-on 10 sportágban 152 magyar fiatal vesz részt, 50 ország között az összesített éremtáblán 41 éremmel a 3. helyen végzünk. Az eseményre 50 országból több mint 2500 sportoló és mintegy 800 kísérő érkezik.

– 2017 júliusában a FINA vizes vb-re, majd szeptemberben a dzsúdó-vb-re is Budapestre érkezik Thomas Bach, a NOB első embere.

– 2018. február a férfi rövid pályás gyorskorcsolyaváltó tagjai – Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang – megszerzik Magyarország első téli olimpiai aranyérmét.

– 2018 októberében Thomas Bach részt vesz a budapesti birkózó-világbajnokságon. Ez idő alatt fogadja őt hivatalában Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke.

– 2019. május 9-én nagyszabású váltófutást rendez a MOB Budapest belvárosában a 2. Európai Játékok lángjával. Abban az évben 124 éves a MOB, így 124-en adják kézről kézre a „béke lángját”. A rendezvénynek kedvező a nemzetközi sajtóvisszhangja.

– 2019. május 24-én a MOB közgyűlése elfogadja a szervezet iránytűjeként aposztrofált, 2028-ig szóló startégiát Ötkarika frissen festve címmel.

– 2019 júliusában a kvalifikációs vívó-világbajnokságot Budapesten megtekinti Thomas Bach. A német sportdiplomata, rövid időn belül ötödször jár a magyar fővárosban NOB-elnökként. Hivatali idejében többször találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

– 2019 októberében bővül a multisportesemények palettája, Dohában strandvilágjátékokat rendeznek. A MOB koordinálásával utazik a magyar delegáció, 4 érmet nyerünk.

– 2020. március 30-án sporttörténeti lépésként bejelentik: a világméretű koronavírus-járvány miatt egy esztendővel elhalasztják a tokiói olimpiát és paralimpiát.

– 2020. június 20-án a MOB közgyűlése a következő olimpiászra újraválasztja elnöknek Kulcsár Krisztiánt. A főtitkár továbbra is Vékássy Bálint.

– 2020. július 24-én, az eredetileg tervezett olimpiai megnyitó napján a MOB bemutatja a magyar csapat új, hosszú távra tervezett kereskedelmi márkáját, a Magyarockot.

 

125 év a számok tükrében

Magyarország az újkori játékok történetében a téli, a nyári és a szellemi versenyeket is számolva 177 arany-, 151 ezüst- és 174 bronz-, összesen 502 érmet számlál; ezek 33 olimpiához köthetők. A 177 aranyérmet – köztük egyet a szellemi versenyben – 26 nyári és 1 téli olimpián gyűjtöttük.

A magyarok ez idáig 21 sportágban nyertek érmet. Az aranyak szerint rendezve rekorder a vívás 87 medáliával (37 arany, 23 ezüst és 27 bronz), a lista második helyezettje az úszás 73 éremmel (28, 25, 20), a tabella dobogójára még a kajak-kenu fért fel 80 éremmel (25, 29, 26). A rangsort a birkózás, a torna, az atlétika, az ökölvívás, az öttusa, a vízilabda, a sportlövészet, a labdarúgás, a súlyemelés, a cselgáncs, a művészeti versenyek, a rövid pályás gyorskorcsolya, a műkorcsolya, az evezés, a kézilabda, a lovaglás, a tenisz és a vitorlázás követi. Érdekességként a művészeti versenyeken 4 érmet jegyzünk (köztük 1 aranyat, 2 ezüstöt és 1 bronzot), az első téli aranyunkat – a játékok 1924-óta tartó történetében – 2018-ban a rövid pályás gyorskorcsolyázóink szerezték, labdarúgóink pedig a férfiak között még mindig vezetik a rangsort 5 éremmel, köztük 3 arannyal. 

A legtöbb bajnoki címet a vívó Gerevich Aladár nyerte, 7-et; a  szintén vívó Kovács Pál és Kárpáti Rudolf 6-6 elsőséget szerzett; míg Keleti Ágnes tornász, Egerszegi Krisztina úszó és Kozák Danuta kajakozó egyaránt 5 arannyal büszkélkedhet. Négyszeres bajnokok 3-an, háromszorosak 20-an, kétszeresek 52-en. Összesen 81 magyar olimpikon nyert egynél több bajnoki címet. Ha az egyéni versenyszámok elsőségeit számoljuk, Egerszegi 5 győzelemmel vezeti a tabellát.

A világ legidősebb olimpiai érmese, egyben ötkarikás bajnoka a magyar Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki 2021 január 9-én lesz 100 esztendős. A rangidős bajnok korábban (2019. április 13-ig) a finn sífutó, Lydia Wideman, a korelnök érmes az amerikai bronzérmes díjugrató, John Russell (2020. szeptember 30-ig) volt. Novemberi lapzártánkig 164 bajnokunk hunyt el, 138-an élnek.

Nyári és téli olimpiákon részt vett sportolók közül 640 nő (1924–2018) és 2104 férfi (1896–2018), számuk összesen 2744 (akik többször vettek részt, azokat egyszer számoltuk).

Az eddigi legeredményesebb olimpiánkat 1952-ben, Helsinkiben ünnepelhettük, amikor 16-16 aranyat és bronzot, valamint 10 ezüstöt nyertünk; a 42 medália az éremtábla 3. helyére pozicionálta nemzetünket. Ha az aranyakat nézzük, Szöulban és Barcelonában 11-et, Berlinben, Londonban (1948), Tokióban és Mexikóvárosban egyaránt 10-et nyertünk. Ha az érmeket számoljunk, Münchenben 35, Mexikóban és Moszkvában 32, Barcelonában 30 volt a termésünk. A nemzetek tabelláján Berlinben is a 3. helyen zártunk; 4-ek voltunk Londonban (1948), Melbourne-ben és Mexikóban. St. Louis-ban 5. helyet jegyzünk, 6.-ak voltunk Athénban (1896), Londonban (1908), Los Angelesben, Tokióban, Moszkvában és Szöulban.

Az újkori olimpiai mozgalom időszakában, a MOB 125 esztendős történetében a magyarországi olimpiarendezés ötlete, Budapest mint lehetséges házigazda, az olimpiai család vendéglátója tíz alkalommal vetődött fel (1896, 1916, 1920, 1936, 1940, 1944, 1960, 2012, 2020 és 2024).

Az eddigi hat ifjúsági olimpián, 2010 óta összesen 74 érmet, köztük 26 aranyat nyertünk; az EYOF-ok 1991 óta íródó történetében 264 érem, ezen belül 85 arany a mérleg.

Az eddigi 31 nyári olimpia közül az 1916-os, a ’40-es és a ’44-es elmaradt, az 1920-ason – az I. világháborúban vesztes nemzetként – és az 1984-esen politikai okok miatt nem vettünk részt. Olimpiahalasztásra ez idáig egyszer került sor, a 2020-as tokióit azonos elnevezéssel, 2021-ben rendezik…

A NOB ez idáig 9 magyar sportdiplomatát jegyez egykori vagy jelenlegi tagjai sorában. A MOB történetében 16 elnököt és 22 főtitkárt számlálunk (nem tartalmazza a társelnököket és titkárokat). 

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökei és főtitkárai, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagjai

A MOB elnökei: Berzeviczy Albert (1895–1904), Széchényi Imre (1904–1905), Teleky Sándor (1905–1908), Andrássy Géza (1908–1928), Muzsa Gyula (1928–1941), Prém Lóránd (1941–1944), Jámbor Alajos (1947–1948), Sebes Gusztáv (1948–1950), Hegyi Gyula (1950–1964), Egri Gyula (1964–1969), Beckl Sándor (1969–1978), Buda István (1978–1986), Deák Gábor (1986–1989), Schmitt Pál (1989–2010), Borkai Zsolt (2010–2017), Kulcsár Krisztián (2017-től).

A MOB főtitkárai: Kemény Ferenc (1895–1899), Krepelka Béla (1899–1904), Stankovits Szilárd (1904–1908), Lauber Dezső (1908–1914), Mártonffy Miklós (1914–1933), Misángyi Ottó (1934–1941), Verebes Jenő (1947–1948), Kemény Gábor (1948–1951), Kunsági Viktor (1951–1954), Sebes Gusztáv (1954–1958), Gyenes András (1958–1962), Csanádi Árpád (1962–1964), Kutas István (1964–1966), Terényi Imre (1966–1968), (Bíró Mihály 1968–1969 között más források szerint alelnök), Csanádi Árpád (1968–1983), Schmitt Pál (1983–1989), Aján Tamás (1989–2005), Kamuti Jenő (2005–2008), Molnár Zoltán (2009-2012), Szabó Bence (2012–2016), Bartha Csaba (2016–2017), Fábián László (megbízott főtitkár, 2017), Vékássy Bálint (2017-től).

A NOB magyar tagjai: Kemény Ferenc (1894–1907), Andrássy Géza (1908–1938), Muzsa Gyula (1909–1946), ifj. Horthy Miklós (1939–1948), Mező Ferenc (1948–1961), Csanádi Árpád (1964–1983), Schmitt Pál (1983-tól), Aján Tamás (2000–2010, tiszteletbeli tag 2010–2020), Gyurta Dániel (2016-tól).

(Források: MOB, olimpia.hu, Sport 2015, Sport 2020, Magyarország Olimpiai Mozgalmának Krónikája 1895–1995, Magyarok az olimpiai játékokon 1896–2016, A MOB története 1894–1970, Pesti Napló. Fotók: MOB, MTI, NOB, Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Szalmás Péter, archív. A személyeknél tudományos, doktori fokozatot nem tüntettünk fel.)

TOKIÓ 2020 HIVATALOS JEGYÉRTÉKESÍTÉS

100 nap Tokióig – kvótahelyzet

Száz nappal az olimpia nyitóünnepsége előtt az olimpiai csapat 121 kvótás helyet számlál (ebből 7 fő tartalék). A kvalifikációs versenyek több sportág...

100 nap Tokióig – kvótahelyzet

A tokiói előkészületeket és az oltási programot is tárgyalta a MOB elnöksége

A tokiói olimpiai részvétel előkészületeinek tájékoztatóját is napirendre tűzte a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége az április 14-ei ülésén. A nyári...

A tokiói előkészületeket és az oltási programot is tárgyalta a MOB elnöksége

Kulcsár Krisztián: már most kalapot emelek a japánok előtt

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a tokiói olimpia megnyitója előtt 100 nappal kijelentette: már most megemeli a kalapját az...

Kulcsár Krisztián: már most kalapot emelek a japánok előtt

Elhunyt a kétszeres olimpikon sportlövő, Simkó Imre

82 éves korában április 10-én elhunyt Simkó Imre kétszeres olimpikon sportlövő. Simkó Imre Békéscsabán született 1939. január 6-án. Kisgyermekként élt...

Elhunyt a kétszeres olimpikon sportlövő, Simkó Imre

A öttusázók közelebb kerültek a tokiói olimpiához Szófiában

Öttusázóink értékes helyezésekkel növelték olimpiai kvalifikációs pontjaik számát, így Marosi Ádám szinte már kvótásnak érezheti magát; Gulyás Michell...

A öttusázók közelebb kerültek a tokiói olimpiához Szófiában

Elhunyt Bérczi István olimpikon tornász, nemzetközi pontozóbíró

Április 10-én hajnalban elhunyt Bérczi István olimpikon tornász, nemzetközi pontozóbíró - tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot a Magyar Torna Sz...

Elhunyt Bérczi István olimpikon tornász, nemzetközi pontozóbíró

Elhunyt Igaly Diána, olimpiai bajnok sportlövő

Április 8-án, 56 esztendős korában elhunyt Igaly Diána olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportlövő – tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot a Magy...

Elhunyt Igaly Diána, olimpiai bajnok sportlövő

Pétervári-Molnár Bendegúz olimpiai kvótát szerzett evezésben

Az olaszországi Vareseben rendezték négy evezős olimpiai versenyszám, a férfi és női egypár illetve könnyűsúlyú kétpár európai olimpiai kvalifikációs ...

Pétervári-Molnár Bendegúz olimpiai kvótát szerzett evezésben

A magyar műkorcsolyapárosnak hivatalosan is megvan a kvótája Pekingre

Immár hivatalos: Scsetyinyina Julija és Magyar Márk stockholmi világbajnokságon nyújtott teljesítménye olimpiai kvótát ér, így 66 év után újra lesz ma...

A magyar műkorcsolyapárosnak hivatalosan is megvan a kvótája Pekingre

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Partnereink

NKM Toyota logó

      

Olympic worldwide partners

Alibaba group Bridgestone Panasonic P&G samsung ToyotaVisa

Facebook
Instagram
Rss
YouTube