25 éve alakult újjá a MOB

25 éve alakult újjá a MOB

2014. 06. 17.
Megosztás

Jubileum előtt áll a Magyar Olimpiai Bizottság. Negyedszázada, 1989. június 17-én, a négy héttel korábban rendezett Olimpiai Fórum nagy többséggel hozott határozatának megfelelően a sportszövetségek és olimpiai bajnokok delegáltjai alakították újjá a testületet, a küldöttek titkos szavazással választhatták meg a tisztségviselőket.

A több, mint negyven évig csak papíron létező, operatív sportvezetői jogkörrel nem rendelkező Magyar Olimpiai Bizottság ezzel lényegében újjá született, visszanyerte önállóságát és függetlenségét.

Az elnöki tisztségre pályázó öt jelölt: Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára, Pongrácz Antal, a sportvezetés korábbi alelnöke, az OTP helyettes vezérigazgatója, Balogh György, a Vámőrség országos parancsnokhelyettese, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, Schmitt Pál korábbi főtitkár, a NOB tagja és Török Ferenc öttusázó olimpiai bajnok öt-öt percet kapott tervei ismertetésére. A titkos szavazás sportszerű, kemény küzdelem harmadik körében a lehető legkisebb különbséggel Schmitt Pált választották meg. A főtitkári tisztség ellátására Aján Tamás kapott bizalmat.

„Nagyon boldog és büszke vagyok. Minden erőmmel azon leszek, hogy munkámmal kiérdemeljem a tagság és az olimpiai mozgalom bizalmát” nyilatkozta akkor Schmitt Pál, aki első olimpiai bajnokként került a testület élére. "Az önállóság és függetlenség visszanyerésének euforikus hangulatában is éreztük a lehetőséget és az ezzel együtt járó felelősséget" - emlékezik a NOB tagja most, negyedszázad után.

Az újjáalakulás utáni első MOB elnök Schmitt Pál, és az őt 2010-ben követő Borkai Zsolt

Első lépésként igyekeztek az olimpikonok számára nagyobb lehetőségeket biztosítani. Így a MOB történetében első alkalommal megalakították a sportolói bizottságot, amelynek vezetőjévé Vaskuti István kenus olimpiai bajnokot, a nemzetközi szövetség mai első alelnökét választották meg. Tagjai között volt Borkai Zsolt, a MOB jelenlegi elnöke, Engi Klári, Gáspár Tamás, Mizsér Attila, Stefanek Gertrud és Zsivótzky Gyula…..

„Rendívül büszkék voltunk és készen álltunk arra, hogy a fiataloknak továbbra is példaképei maradjunk, segítsük a dopping ellenes küzdelmet” – emlékezik vissza a jubileum előtt Vaskuti István.

Az elnökség igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani az állami sportvezetéssel, így az alapszabályban is rögzítették, hogy az állami sportvezetés első embere hivatalból legyen a MOB alelnöke. A sportági szakszövetségekkel és az egyesületekkel partneri együttműködésre törekedtek.

„A megalakított társadalmi bizottságokban kezdtük a munkát" – emlékezett Schmitt Pál. "Az olimpiai felkészüléshez szükséges források megteremtésére, a magyar olimpiai sikerek ösztönzésére meghirdettük a mai jól működő „Magyar Csapat” alapítványt.

Kezdettől fogva nagy súlyt helyeztek a doppingellenes küzdelemre. „A becsületes játék az egyetlen út” jelszót a bajnokok magukévá tették és doppingmentes versenyzésre, s egyben tiszta felkészülésre biztatták és biztatják napjainkig utódaikat.

Az önállóságát és függetlenségét negyedszázada visszanyert Magyar Olimpiai Bizottság ezen az úton kezdte tevékenységét és negyedszázada ezt az utat járja az olimpiai sikerekkel örömet szerezve a sportkedvelőknek, az ország jó hírének, tekintélyének emeléséhez.

(MOB/VD)