Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. Sportolói pályafutását 1955-ben kezdte. Legnagyobb sportsikereiként kétszeres olimpiai- és szintén kétszeres világbajnok párbajtőrvívásban. Az 1968-as mexikói és az 1972-es müncheni olimpia, illetve a '70-es ankarai és a '71-es bécsi világbajnokság győztes csapatának volt a tagja, emellett – szintén csapatban – győzőtt az 1965-ös budapesti Universiadén is.

Közgazdászként a szállodaiparban kapott megbízásokat, majd sportvezetői pályára lépett, 1981 és 1983 között a Népstadion és Intézményeinek a főigazgatója lett. 1983 és 1986 között az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. 1983-tól a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, 1989-től annak elnöke, 2010-től a szervezet tiszteletbeli elnöke.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagságába, melynek a mai napig is tagja. 1991-től 1995-ig a NOB végrehajtó bizottságának tagja, majd a NOB alelnöke, 1999-ben megválasztották a NOB protokollfőnökévé. 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte.

2004-től az Európai Parlamet tagja; 2010. május 14-től 2012. április 2-ig az Országgyűlés elnöke. 2014-től a Nemzet Sportolója.

2016. januárjától az Országgyűlés által a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke.

A 74 esztendős sportdiplomatának igen mozgalmasak a napjai; heti aktualitás többek közt, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknél tárgyalt, a kormányfő szerda reggel az Országházban fogadta José Perurena nemzetközi kajak-kenu-elnököt és Simon Toluson főtitkárt, valamint Baráth Etelét, a magyar sportági szakszövetség elnökét. A felek között megállapodás született arról, hogy a 2019-es olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak helyet adó Szegeden a magyar kormány felújítja és kibővíti a sportlétesítményeket a verseny színvonalas megrendezése érdekében.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)