A két rádiós szaktekintélyt a rádiós kollégák egy tortával és cd-vel köszöntötték. "A torta egy régi Pacsira rádiót ábrázol, a CD-n egy 1990-es műsor, amelyet a két szülinapossal készített Szilágyi János. És a vers, a Sportos öreg bikák, amelyet Molnár Dániel írt nekik 2000-ben a 60. születésnapjukra. Ezt az estén Hajdu B. István olvasta fel. A verset aktualizáltuk a 75. születésnapra. A CD-n Korbuly Péter hangján szól a költemény" - számolt be közösségi oldalán Lantos Gábor, a MOB Média Bizottságának tagja. (A vers a cikk alján olvasható.)

Novotny Zoltán életében a '68-as mexikóvárosi olimpia volt az első, amin közvetített, a londoni a 12. a sorban. 1985 óta a MOB tagja, 17 éven keresztül vezette a Magyar Sportújságírók Szövetségét, melynek ma örökös tiszteletbeli elnöke. Dolgozott a Magyar Rádió sportosztályának vezetőjeként, a Petőfi Rádió főszerkesztőjeként, a Magyar Televízió külsőseként. A Nemzetközi Sportújságíró-szövetség súlyemelő bizottságának 1980-ban lett a tagja.

Radnóti László újságíró-sportriporternek, a Magyar Rádió nyugalmazott vezető szerkesztőjének München volt az első olimpiája, amit még nyolc követett. Rádiós és televíziós riporterként a világ különböző országaiba eljutott. Volt főszerkesztő a rádióban és a Duna Televízióban. A MOB 2002-ben Médiadíjjal jutalmazta.

Az ünnepelteket szakmai munkájuk, a rádiózás, a számos olimpiai közvetítés mellett az is összeköti, hogy a MOB kiadásában és szerkesztésében megjelent Sport 2014 című kötetben mindketten szerzőként publikáltak.

Novotny Zoltánt 2014 márciusában a MOB Média Média Bizottsága Életműdíjjal ismerte el. A díjat Borkai Zsolt MOB- és Riskó Géza MOB médiabizottsági elnök adta át. Az eseményen az alábbi méltatás hangzott el.

Amikor 32 évesen, 1972-ben "Mr. Tusnak", azaz Hegedűs Csabának az olimpiai győzelmét közvetítette, ő volt a Novotny. Ma, amikor átveszi a Magyar Olimpiai Bizottság Életmű-díját, ő a "Mr. Rádió". És ebben semmilyen túlzás nincsen. 2012-ben a londoni volt élete tizenkettedik nyári olimpiája. Mexikótól Londonig egyetlen egy nyári játékokról sem hiányzott, s ha minden jól alakul, lassan, de biztosan közeleg a 13. fellépése Rióban.

Szinte hallom, ahogy mondja magában: ugyan már. Azt még meg kell élni. Igaza van. De Novotny Zoltánnal kapcsolatban van egy olyan érzése az embernek, hogy rajta nem fog az idő. S legyen az úszás, Gyurta Dániel aranyérme, legyen vízilabda, vagy kajak-kenu, az "Öreg" mindenben otthon van. Kifogni rajta nem lehet. A munkához való hozzáállása, alázata példaértékű, s a mai napig ugyanolyan lelkesedéssel indul el a Pápa-Diósgyőr NB I-es mérkőzésre, mint egy-egy világ, vagy Európa-bajnokságra. Ha pedig egy nemzetközi birkózó versenyen lefagynak a számítógépek, ő egy kockás papírlapon percek alatt számolja ki a viadal aktuális állását.

2012-ben Londonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy elegáns étteremben köszöntötte a világ azon szépkorú riportereit, akik legalább 10 olimpián megfordultak. A színpadon végignézve sok kedves idős bácsi, kevesebb idős néni hunyorgott a vakuk kereszttüzében. S ott állt közöttük Mr. Riporter, azaz Novotny Zoltán. Frissen, üdén, fiatalon.

Hogy a nagy írót, Molnár Ferencet idézzük: akárcsak a selmeci Sobri Ilonka, Novotny is kiragyogott a tömegből.

Sportos öreg bikák

Midőn az ajtót zörgeté, még majdnem serdülő diák
Maholnap százötven évesek, ne ingereld a két bikát.

Történelemtudós ez itt, amaz csak németül beszél,
Emennek száján gyöngy a szó, pörög a nyelve, mint a szél.

De hogyha szellő fújdogál, előkerül a nagykabát,
A bunda, a jéger és a sál, ne ingereld a két bikát.

Ez Turgenyevvel álmodik, kedvence Goethe és Csehov,
És füstölög ha füstölögsz, nyakadra sújt a bárd legott.

Kedvét a borban nem lelé és vétni nem szabad hibát,
De mindenek felett a rend, ne ingereld a két bikát.

Ennek kobakja százezer adattal, névvel van tele,
Akár a startnál adja fel, ki versenyezni mer vele.

Mert elfeledni nem szabad, mi volt a kezdet kezdetén,
Legyen a szív, az ész, a kéz mindig a sport ütőerén.

Világrekord a fej mellett, megeszlek súlyzó, jer hamar,
Parád riposzt a pástokon, a szurkoló sikert akar.

Jöhet a labda, penge, gól, palánk a léc fölött,
S a hős, a zengő hang nyomán aranyruhába öltözött.

De Szöul, München, Montreal után, hetvenötről szól a dal,
Lassabb a tempó, ám ha kell, még gőzerővel száll a dal.

És ma este majd újra zeng, most nékik szól hangos vivát,
Hát azt kívánom tiszta szívvel, szeresd a két öreg bikát.

Molnár Dániel (2000)

(MOB/Vasvári Ferenc, fotó: Facebook/Lantos Gábor, MOB/Kovács Anikó)