A szép kort megélt Magda néni, sokaknak – férje családi nevéből asszociálva – „Gyuri néni” a magyar sport egészen különleges személyiségei közé tartozik, akinek csupán egy örömteli és rendkívüli esemény maradt ki az életéből: az olimpiai szereplés.
Önmagában már a különféle korosztályokban, illetve versenyszámokban kiérdemelt 123 bajnoki győzelme is rendkívüli összteljesítményként említhető, amelynek több mint a felét, egészen pontosan hatvannyolcat egyéni indulóként érdemelt ki. A dicsőséges sorozatból mindig is szívesen emelte ki azt a bajnokságot, amikor a puskások térdelő helyzetű versengésében a férfiak mezőnyében sorakozhatott fel, és az „erősebb nem” képviselőit megelőzve ő vehette át az aranyérmet.

Az első világháború kitörésének szomorú esztendejében jött a világra, 25 évesen fogadott örök hűséget az öttusázó Kisgyörgy Lajosnak. Magda néni először Szombathelyen - az Asbóth Józsefnek köszönhetően híressé vált klub tagjaként - a teniszsportban próbált szerencsét, de miután a férje rábeszélte, hogy a rakett helyett egyszer pisztolyt is vegyen a kezébe, új sportági szerelem született és megkezdődött az a nagyszerű pályafutás, amelyet egy világbajnoki ezüst és két bronzérem fémjelzett, emellett két Európa-bajnoki második, illetve hat harmadik helyezése is. Balszerencséjére a nyári olimpiai játékok műsora az évek során úgy formálódott, hogy az ötkarikás versenyeken egyszer sem bizonyíthatott, pedig ő aztán biztos tehetett volna azért, hogy a sportág magyar női olimpiai bajnokainak névsora ne Igaly Dianával kezdődjön és fejeződjön is be.

A Vas megyei Pinkaszentkirályon született sportolónő mindig is csodálta és egyik példaképeként emlegette egykori Honvédes klubtársát, a kétszeres olimpiai bajnok Takács Károlyt, akinek a szorgalmáról legendás történeteket meséltek. London és Helsinki aranyérmese egy fogadásra azért nem ment el, mert nem volt elégedett az edzésen bemutatott teljesítményével, ezért a szállodai szobájában 1000 célra tartással büntette meg magát. Akik a sportágat az átlagosnál jobban ismerik, tudják, hogy ez egy háromórás, rendkívül unalmas és kimerítő foglalatosságot jelentett…

Férje gyakran járt edzőtáborokba és utazott külföldre a sportlövőkkel. Ilyenkor Magda néni helyettesítette az öttusa válogatottnál és Kisgyörgy Lajos helyére beugorva ő vállalkozott a lövész edzések levezénylésére. Az „alkalmi tanítványok” között olyan sportági nagyságok szerepeltek, mint Balczó András, dr. Móna István és dr. Török Ferenc.

A sportolás fontossági sorrendjében az első helyre került sportlövészet és a kiegészítő sportágként megőrzött tenisz mellett a sízésnek is hódolt. Családtagjainak az elmondása szerint még kilencven esztendősen is olykor-olykor kiruccant velük Ausztriába, és a jól ismert semmeringi pályákon bátran és jó erőbeosztással le is csúszott. Lánya, Magda is igen jó teniszező lett, ahogy az unokája Kisgyörgy Gergely is, aki 2004-ben a párosok világranglistáján a 109. helyet foglalta el.

Alig egy hónappal életének nevezetes napja előtt az volt Magda néninek a mindenképpen elfogadható kívánsága, hogy interjú – kabalából – csak 2014.január 14-e után készüljön vele. Kérését a Telekom Sporthír Szolgálat így hát akkor fogja teljesíteni. Lesz még bőven mondanivalója, és ha netán elakadna, bizonyára kéznél lesz a még befejezetlen életregénye, amelynek első száz oldalát évekkel ezelőtt már papírra vetette.

(Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)