Miután a kongresszusra érkezett sportújságírók elfoglalták szobáikat a Famulus Hotelben, a városházára vezetett az útjuk, ahol a helyi önkormányzat jóvoltából egy állófogadáson vehettek részt. Ezt követően a mindössze fél éve felújított első emeleti díszteremben folytatódott a program, ahol Pálfalvi Gábor, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) dunántúli alelnöke, a kétnapos esemény házigazdája köszöntötte a vendégeket, köztük a határon kívülről érkező sportújságírókat, majd megnyitotta a kongresszust. „Akik eljöttek, egy fantasztikus sportváros vendégei lesznek” – fogalmazott Pálfalvi, aki hozzátette: a kongresszus fővédnökségét elvállaló győri polgármester, Borkai Zsolt kiemelt jelentőséget tulajdonít a sportnak, s a város már az EYOF lázában ég.

Őri B. Péter főtitkár bejelentette, hogy a korábban jelzett programhoz képest a szervezők egy meglepetéssel is szolgálnak, ami Ambros Martin, az immár háromszoros Bajnokok Ligája győztes Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának vezetőedzőjének személyében érkezett.

A spanyol szakember arról kérdezték, minek köszönhető szerinte, hogy hároméves kihagyás után sikerült idén újra megnyerniük a BL-t. „Ha győztes vagy, senki nem kérdi, miért nyertél. Ha viszont elveszítettél egy döntőt, nagyon el kell gondolkodnod azon, hogy mi volt az oka, és mit kellene tenni annak érdekben, hogy legközelebb ne veszítsd el” – jelentette ki Ambros Martin, aki szerint egy csapat hiába legjobb az egész évben, hiába játszanak nála a világ legjobbjai, a Final Fourra nagyon felkészülten kell érkezni és végig oda kell figyelni.

A győriek spanyol vezetőedzője úgy látja, idén sokkal jobb körülmények között érkeztek a BL négyes döntőjébe, és sikerüket nemcsak annak köszönhetik, hogy világbajnokok játszanak a csapatban, hanem hogy játékosai ki voltak éhezve a sikerre, és mentálisan minden eshetőségre előre alaposan felkészültek. Például arra is, hogy mit tegyenek, ha hátrányba kerülnek, vagy ha esetleg játékvezetői tévedések sújtják őket.

Szabó Tamás, a győriek kommunikációs és nemzetközi igazgatója azt emelte ki, hogy a Győri Audi ETO KC három 12 bajnoki győzelmével, 12 Magyar Kupa elsőségével és három BL-sikerével a legsikeresebb csapat ma Magyarországon. „Fontosnak tartjuk, hogy példaképek legyünk, és meg tudjuk mutatni azt, hogy a sport értéket teremt” – hangsúlyozta.

Az Erdélyből érkezett kollégák Martint arról is faggatták, miként tudja összeegyeztetni román szövetségi kapitányi megbízatását a győri edzősködésével. Erre azt felelte: játékosként nem tudott válogatott lenni, de mindig vágyott arra, hogy szövetségi kapitányként is komoly sikereket érjen el. Ugyanakkor hangsúlyozta: fő tevékenységének a győri munkáját tartja. „A legnagyobb problémám az, hogy kevés szabadidőm marad, s ezt a családom sínyli meg” – hangoztatta a kézilabda szakember.

Csurka Gergely, a Nemzetközi Úszó Szövetség, a FINA médiabizottságának tagja a nyári budapesti és balatonfüredi vizes világbajnokságról előkészületeiről számolt be. Kijelentette, hogy az esemény fő helyszínének számító Duna Aréna funkcionálisan ma a világ legmodernebb uszodája, amelyben 12 ezer fős lesz a nézőtér, de ebből csak 9300 jegyet fognak értékesíteni, a médialelátón pedig 500 újságíró elhelyezésére lesz lehetőség. Kihangsúlyozta, hogy az óriástoronyugrásnak otthont adó Batthyány téren nem a Dunába, hanem egy 15 méter átmérőjű, 6 méter mély medencébe érkeznek majd a versenyzők, s a Parlament parádés hátteret ad majd az eseménynek. A másik ikonikus helyszín a Városliget lesz, ahol a Vajdahunyad várának szomszédságában kerül sor a szinkronúszó versenyekre, s itt két ideiglenes medencét állítanak fel. Kitért arra is, hogy ezeket a szervező bizottság nem bérli, hanem megvásárolta, s azok elemeit vidéki, végleges uszodákba fogják beépíteni. Megemlítette azt is, hogy a nyíltvízi úszószámoknak otthont adó Balatonfüreden új extrákkal, többek között egy plázzsal látják el a hagyományos helyszínt, a sűrűbben elhelyezett bójáknak köszönhetően újításként 500 méterenként lehet majd nyomon követni a versenyek állását.

Beszélt arról is, hogy a vb idején három élményparkot fognak működtetni, egyet a Duna Arénánál, egy másikat a Margitsziget, a harmadikat pedig Balatonfüreden. Elmondta továbbá, hogy a vizes világbajnokság megnyitóját a Lánchíd mellett, a Dunára felállítandó színpadon, a záróünnepséget pedig a Papp László Arénában tartják meg. Felhívta az újságírók figyelmét arra is, hogy a vb-re június 10-ig lehet akkreditálni, de a jelentkezőknek ehhez előtte az útlevélről készített digitális fényképpel, valamint egy fotóval egy profilt is kell elkészíteniük.

Bodnár Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) főtitkára büszkén számolt be arról, hogy a sportág új, felfelé ívelő pályára került, s ennek köszönhetően 47 év után sikerült a magyar férfi és női válogatottnak egyszerre kvalifikálnia magát az Európa-bajnokságra. Emlékeztetett arra, hogy mindez nem a véletlen műve, hiszen 2010-ben indították el a szövetség stratégiai programját, amelynek egyik eleme a Dobd a kosárba! utánpótlásprogram volt, de véleménye szerint az infrastruktúra-fejlesztést segítő társaságiadó-kedvezmény, a TAO nélkül lehetetlen lett volna idáig eljutniuk. Elmondta, hogy az utánpótlás-válogatottak 2013 óta egyre szebb eredményeket, érmes helyezéseket értek el a korosztályos világversenyeken, s mindez odáig vezetett, hogy a magyar női válogatott 2016-ban aranyérmet nyert a romániai FIBA 3x3 Európa-bajnokságon.

Pókász Endre, az MKOSZ februárban kinevezett sajtófőnöke arról beszélt, hogy a szövetség új irányokat kíván követni a sportág kommunikációjában, így többek között nyit a bulvár média felé, önálló ruhamárkát hoz létre, valamint naptár kiadását is tervezi.

Ismertette, hogy a női válogatott június 16. és 25. között a csehországi Hradec Kralovéban, egy átalakított jégcsarnokban, a férfi pedig szeptember 1. és 9. között Kolozsváron játssza Európa-bajnoki csoportmérkőzéseit. Hozzátette: mindkét eseményen csak akkreditált újságírók vehetnek részt. Bejelentette azt is, hogy a férfi Eb idején Budapesten és Kolozsvárott is szurkolói zónát alakítanak majd ki, valamint hogy a szövetség 3 millióval támogatja az MSÚSZ Csillag Imre Ösztöndíj Programját, amely a magyar vonatkozású versenyekről tudósítani kívánó sportújságírók utazási és szállásköltségeihez való hozzájárulást kívánja elősegíteni. Utóbbit abból a célból teszik, hogy minél több sportújságíró tudósíthasson a válogatottak Eb-szerepléséről, illetve hogy a kosárlabda egy kellemes sajtótermékké váljon.

A győri kongresszust megtisztelte jelenlétével Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közelmúltban megválasztott elnöke is, aki azzal kezdte mondandóját, hogy szívből gratulál dr. Csisztu Zsuzsának, a szövetség alelnökének ahhoz, hogy a közelmúltban beválasztották a sportújságírók világszövetsége, az AIPS végrehajtó bizottságába, Szöllősi György elnöknek pedig ahhoz, hogy az Európai Sportújságíró Szövetség (AIPS Europe) végrehajtó bizottságának tagja lett.

Kulcsár Krisztián beszédében kifejtette: a MOB elnöke és a sportújságírók ugyanazért a célért dolgoznak, mégpedig azért, hogy minél több kommunikálható magyar sportsiker legyen. „Minden erőmmel azon leszek, hogy a szövetségeken keresztül a sportolóknak és az edzőknek a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a felkészülésekre. Ehhez a szakmai hátteret kell biztosítanunk. Mint új elnök, egyelőre a terveimet tudom vázolni, a programom sarkköveit. Ami a legfontosabb, a partnerség, a nyitott ajtó. Nemcsak a sportolóknak, MOB-tagoknak, de nektek is. Partnerséget ajánlottam az edzőknek és a sportolóknak, az állami sportirányításnak, a nemzetközi sportszervezeteknek. Partnerséget ajánlottam a hazai üzleti életnek, a hazai sporttudománynak és a sportegészségügynek is. És most partnerséget ajánlok nektek, a sajtó képviselőinek is” – hangsúlyozta az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok sportvezető. Kulcsár Krisztián hozzátette: meggyőződése, hogy a korrekt tájékoztatás elengedhetetlen. „Nemcsak a sport népszerűsítéséhez, hanem ahhoz a közös munkához is, ami bizalmon alapul. Én ezt tehetem a sikeres közös munka érdekében.”

Arról is beszélt, hogy új alapokra helyezi a MOB kommunikációját. „Nyíltabb, a modern kornak megfelelőbb kommunikációs stratégián dolgozunk. Van egy nagyon határozott elképzelésem a megfelelő kommunikációról, a social media aktívabb és naprakészebb használatával. Mindig készséggel állok majd rendelkezésetekre, de a kommunikáció kétirányú. Ahhoz, hogy megfelelően hiteles tájékoztatást tudjunk adni közösen, fontos, hogy beszéljünk egymással. Ami nekünk a legfontosabb, a közelgő téli olimpia, amit 2018. február 9. és február 25. között rendeznek a dél-koreai Pjongcsangban. Teljes erőnkkel a felkészülésre koncentrálunk, és mindenben a partneretek leszünk. Azt mondják, ami nem jelenik meg az újságban, az nem is létezik. Szóval számítok rátok!” – fogalmazott Kulcsár Krisztián.

Az elnök egyben bejelentette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság – a labdarúgó- és a kosárlabda szövetség után – harmadikként csatlakozik a Csillag Imre Ösztöndíj Program támogatóihoz.

Szöllősi György presztizsértékűnek nevezte, hogy a legjelentősebb sportszervezet is a program mellé állt, s egyben teljes nyitottságot és maximális együttműködést ígért a MOB elnökének az MSÚSZ részéről.

Dr. Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke a közelgő budapesti egyéni és csapat cselgáncs világbajnokságról beszélt, amelynek elnyerését a magyar judo eddigi legnagyobb sportdiplomáciai sikerének nevezte. Emlékeztetett arra, hogy az augusztus 28-án a Papp László Budapest Sportarénában kezdődő viadal Budapest olimpiai kandidációjának egyik stratégiai eseménye volt. Kitért arra is, hogy a csapatverseny lebonyolítási formája még nem dőlt el, mert a cselgáncsozók szeretnék elérni, hogy a tokiói olimpián a csapatverseny is bekerüljön a programba, mégpedig férfi és női versenyzők alkotta vegyes csapatokkal. A Nemzetközi Cselgáncs Szövetség most a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyására vár, s ez határozhatja meg a budapesti világbajnokság csapatversenyének lebonyolítási formáját is. Az elnök világpremierként a magyar sportújságíróknak mutatta be elsőként a vb reklámfilmjét, amely a judo etikai kódexére hívja fel a figyelmet. Végezetül tájékoztatást adott arról, hogy a világbajnokságon 500 médiarésztvevő lesz, valamint hogy az esemény alkalmából Budapestre várják a nemzetközi szövetség tiszteletbeli elnökét, Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.

Domanyik Eszter, a győri önkormányzat főosztályvezetője a július 23-án kezdődő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválról (EYOF) tartott előadást. Elmondta, hogy Magyarország első „kisolimpiájára” 3500 résztvevőt várnak, akik közül a 2500-2700 akkreditált versenyző, hat nap alatt tíz sportágban méri össze képességét. Az olimpiai mozgalom harmadik legnagyobb eseményére a 14-18 esztendős fiatalok Európa mind az 50 országokból jelezték érkezésüket. A magyar sikersportágban, kajak-kenuban is rendeznek versenyeket.

A főosztályvezető tájékoztatása szerint a kormány több mint 20 milliárd forintot biztosított a rendezéshez szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez, s Győr megyei jogú város hasonló mértékben járult hozzá a költségekhez. Az egyik legnagyobb beruházás a 2014 decemberében átadott, 5500 férőhelyes Audi Aréna volt, amely egymagában ötmiliárd forintba került. Emellett elkészült az 50 méteres verseny- és egy 33 méteres bemelegítő medencéből álló Aqua Sportközpont, amelynek köszönhetően Győrben olyan sportágak is fejlődésnek indulhatnak, mint a vízilabda és a szinkronúszás, amelyek számára eddig nem voltak adottak a feltételek.

Az EYOF központi helyszíne az Olimpiai Sportpark, s a győri rendezvény különlegességének az számít, hogy csak minimális távolságok lesznek az egyes versenyhelyszínek között. A résztvevők elhelyezésére két olimpiai falu épült, az egyik a Széchenyi István Egyetem területén a kollégium kibővítésével, a másik a volt olajgyári terület rehabilitációjával magánberuházásban. Domanyik Eszter megemlítette azt is, hogy a lebonyolításban 2700 önkéntes fog segédkezni, akik közül 1200 győri lakos, de Európa minden országából jönnek segítségek, így az esemény a kultúrák találkozása is lesz egyben.

A főosztályvezető bejelentette, hogy az EYOF eseményeit ingyen lehet megtekinteni, de a részvétel regisztrációhoz között, míg a sajtó számára a regisztráció május 9-én nyílt meg és június 30-ig tart. Végül elmondta, hogy a magyar csapat maximális létszámmal, 152 fővel vesz részt az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon, akik közül sokan érem-, sőt aranyérem-esélyesek.

Szabó László, az M4 Sport – az Év Sportolója Gála kreatív producere a nagyszabású rendezvény koncepciójának kialakításáról beszélt. Kiemelte, hogy a gála kapcsán leginkább a teljesség, a nemzetköziség és a minőség vezérelte a szervezőket. Arra is törekedtek, hogy a szurkolók is méltó körülmények között találkozhassanak a sztársportolókkal, s hogy a gálát olyan színvonalra emeljék, amelyet a magyar sport megérdemel. Céljuk volt, hogy világsztárok is feltűnjenek a színpadon, valamint, hogy a díjátadók és a díjak is a minőséget képviseljék. Kitért arra is, hogy egyúttal szerették volna bemutatni a magyar sport teljességét, ezért első ízben a magyar sport legnagyobb utánpótláskorú tehetségei is felvonultak a színpadra.

A jövő évi gálával kapcsolatban megjegyezte, hogy mivel az lesz sorrendben a 60., ezért már most rengeteg elképzelésük van arról, miként lehet látványban, tartalomban és kommunikációban is méltó kereteket biztosítani ehhez.

Szöllősi György ezután Lakatos Lóránt, a Duna Events vezetőjének társaságában egy olyan Herendi porcelánnal köszönte meg az általa az év kreatív producerének nevezett Szabó László munkáját, amelyet a januári gála díjazottjai is kaptak.

Mravik Gusztáv alelnök pedig az AIPS és az AIPS Europe magyar tagjai közül dr. Csisztu Zsuzsát egy hatalmas virágcsokorral, Szöllősi Györgyöt egy üveg minőségi borral köszöntötte abból az alkalomból, hogy beválasztották őket a szervezetek végrehajtó bizottságába. Őri B. Péter főtitkár megjegyezte: mindössze nyolc országnak van tagja mindkét szervezetben, és ezt is kiemelte, hogy Csisztu Zsuzsa az első magyar női újságíró, aki nemzetközi pozícióba került.

A dél-koreai AIPS-kongresszuson járt Csisztu Zsuzsa rövid tájékoztatást adott a közelgő pjongcsangi 23. téli olimpiai játékokról, amelyet 2018. február 9. és 25. között fognak megrendezni. Kiemelte, hogy a dél-koreaiak 95 országból 6300 résztvevőt – sportolót, edzőt és sportszakembert – várnak az eseményre, amelynek műszaki különlegessége a 4K felbontású HD-közvetítés és az 5G-s vezeték nélküli hálózaton történő adattovábbítás lesz. Beszámolt arról is, hogy a szervezők az AIPS tagjainak térítésmentes egészségügyi ellátást ígérnek az olimpia ideje alatt.

Az évi rendes közgyűlés előtt Szöllősi György az MSÚSZ nevében együttműködési megállapodást írt alá Dunda Györggyel, a Kárpátaljai Magyar Újságírók Szervezetének, valamint Tóth Líviával, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének képviselőjével. Ezután tíz vajdasági és öt kárpátaljai magyar sportújságíró vehette MSÚSZ-igazolványát, így szövetségünk taglétszáma 665 főre emelkedett.

A közgyűlés egy ellenszavazat mellett elfogadta az elnökség 2016. évi tevékenységéről készített beszámolóját, majd egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett a 2017. évi költségvetési tervet.

Szöllősi György az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésben hangsúlyozta, hogy a szövetség éves bevételét 2016-ban 61 millióra sikerült emelni, az idei évben az MSÚSZ életében először meg fogja haladni a százmillió forintot, még pedig azért, mert 2017 rendkívüli év - a szokásosnál nagyobb szabású Év Sportolója Gálát és a budapesti Sportújságírócsúcs megrendezését az akkor még ígéretes budapesti olimpiai pályázat indokolta. Bejelentette azt is, hogy a szövetség újabb két évre megállapodott arról, hogy az M4 Sport lesz az Év Sportolója Gála közvetítője és névadó szponzora.

A közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a különböző bizottságok – ellenőrző, etikai, tagfelvételi, szolidaritási ad hoc – éves jelentését. A tagok ugyancsak egyhangúlag döntöttek arról, hogy a Lantos Gábor lemondása után megüresedett helyre Vámos Tamást, a Sport Plusz szerkesztőségvezetője kerüljön be az elnökségbe. A pozícióra eredetileg Kecskés István és Nyilas László is pályázott, ám a szavazás előtt mindketten visszaléptek.

Mivel Vámos Tamás korábban az etikai bizottságban dolgozott, így az ő helyére Béres L. Attilát, a Sportfogadás korábbi újságíróját választotta be a közgyűlés, ugyancsak egyhangú szavazati aránnyal.

A hagyományoknak megfelelően a kongresszus keretében adták át az MSÚSZ idei díjait, amelyben összesen 18 kolléga volt érintett.

Elsőként Mohay Bence, az M4 Sport kommentátor-műsorvezetője vehette át a Németh Gyula-díjat. A harminc éven aluli sportújságíróknak járó elismerést idén immár 23. alkalommal adták át, de most első alkalommal fordult elő, hogy ez a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) kongresszusán történt. A díjat a Németh Gyula-díj Alapítvány alapítója, a névadó fia, Németh Gábor nyújtotta át Szöllősi György társaságában.

Gyulai István-díj kitüntetést kapott Molnár Mátyás, az M4 Sport műsorvezetője; a Körkapcsolás című rádióműsor szerkesztőségének képviseletében Virányi Zsolt és Szabó Szilárd; Kun Zoltán, a Nemzeti Sport szerkesztője; Papp Győző, a Kisalföld sportrovatvezetője; Süli Róbert, a Dél-Magyarország sportrovatvezetője; Zádor Péter sportfotós és Zsoldos Barna, a Nemzeti Sport újságírója.

Feleki László-díjat kapott Bálint Mátyás, a Nemzeti Sport főmunkatársa és Gazdag József felvidéki sportújságíró. Életmű-díjat ítéltek oda Kiss Lászlónak, a Magyar Hírlap sportrovatvezető-szerkesztőjének és Oroszhegyi Károlynak, a Nemzeti Sport nyugdíjas olvasószerkesztőjének.

Nívódíjat kapott Martí Zoltán, az M4 Sport szerkesztő-riportere; Csillag Péter, a Nemzeti Sport főmunkatársa; Lakat T. Károly sportújságíró; Szabó Gábor, a Nemzeti Sport olvasószerkesztője; Szaniszló Róbert sportfotós; valamint Tóth Anita, a Nemzeti Sport rovatvezetője

Az elismeréseket Szöllősi György, Novotny Zoltán, az MÚSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Mravik Gusztáv alelnök nyújtották át.

A közgyűlés után a kongresszus résztvevői megtekintették a győri EYOF átadás előtt álló versenyhelyszíneit, ahol Simon Csaba, a Győrprojekt ügyvezetője vezette körbe őket. Kiemelte, hogy város költségvetésnek mintegy két százalékát fordítja a sportra.

A hétfői nap zárásaként a sportújságírók Gyirmótra látogattak el, ahol előbb körbejárták a teljes mértékben magántulajdonban lévő, az idény végén az NB I-től búcsúzó labdarúgócsapat stadionját, az Alcufer Arénát, majd egy finom vacsorát fogyasztottak el a klubtulajdonos Horváth fivérek meghívására az Aranyhal étteremben.

Horváth Ernő köszöntőjében hangsúlyozta, hogy 1993-ban hozták létre a Gyirmót SE-t, amely akkor a városi B osztályból indulva jutott el mostanára az élvonalbeli tagságig. A sportvezető-tulajdonos hozzátette: jövőre ünneplik a 460 gyereknek sportolási lehetőséget biztosító klub fennállásának 25. évfordulóját, s határozott céljuk, hogy vissza akarnak jutni az első osztályba.

(MSÚSZ, fotó: MSÚSZ/Róth Tamás)