A klub története

A sporttörténeti jelentőségű javaslat, az 1992. évi olimpia évének végén, a MOB tisztújító közgyűlésen hangzott el. Az örökifjú "Butykó mester", azaz Lemhényi Dezső indítványozta, hogy jöjjön létre az Olimpiai Bajnokok Klubja. A kedvező fogadtatás nyomán, dr. Móna István öttusázó olimpiai bajnok, jogi közreműködésével elkészült az alapszabály, és 1993 szeptemberében megalakult a világviszonylatban is szinte egyedülálló klub.

Schmitt Pált és Kárpáti Rudolfot - tiszteletbeli, az ötletgazda Lemhényi Dezsőt pedig tényleges elnökké választották. A klub érdekvédelmet, jogi tanácsadást, egészségügyi ellátást, népszerű programokat ígért, de legfontosabb feladataként a bajnokok szociális helyzetének javítását tűzte célul, hiszen a felmérések szerint az idős olimpiai bajnokok átlagos nyugdíja akkor a létminimum környékén mozgott

Balczó András, Lemhényi Dezső és Schmitt Pál

A MOB hagyományos karácsonyi összejövetelein egyre vastagabbak lettek a borítékok. Több sportembert láttak el jogi tanácsokkal. A sportkórház mellett a Központi Honvéd Kórház és a MÁV Kórház is megkülönböztetett figyelemmel gondozta az egykori bajnokokat, akik változatlanul élvezhették a Hélia Szálló uszodájának vendégszeretetét, illetve a Hunguest üdülőiben regenerálódhattak.

Az első rendkívül kedvező változást a Mező Közalapítvány létrehozása jelentette 1996 végén, száz milliós törzstőkével.

A kuratórium elnöki tisztével ugyancsak Lemhényi Dezsőt bízták meg, aki Tóthné Juhász Katalin, Gábor Tamás, Hidegkuti Nándor, Mizsér Attila, Németh Ferenc és Zsivótzky Gyula.

A kuratórium az első évben 1997-ben mintegy 15 millió forintot osztott szét az érintettek közt. Normatív alapon, a nyugdíjas olimpiai aranyérmeseket támogatták, özvegyeket, olimpiai bajnokok edzőit segítették és rendkívüli segélyeket szavaztak meg a rászorulóknak, a sajnálatosan elhunyt bajnokok temetési költségeihez járultak hozzá.

Az igazi áttörést Kónya Imre belügyminiszter törvényjavaslata hozta meg, és a parlamentben, annak jelenkori történelmében szinte páratlan módon, a kormánypárti és ellenzéki honatyák egyhangúan szavazták meg az olimpiai járadék bevezetését.

Így 1998 januárjától az aranyérmesek olimpiai járadékban részesülnek, amely az előző esztendő átlagbérének megfelelő összeg.

2000 januárja óta az ezüst- és a bronzérmesek is a kedvezményezettek közé tartoznak, de még az 1984-es olimpiáról moszkvai utasításra távol maradásra kényszerített, az akkori úgynevezett A-kategóriás nemzetközi versenyeken dobogós helyezést szerzett sportolók is élvezik a járadékot.

A klub életében kiemelt jelentősége van a hagyományok ápolásának. A világon egyedülállónak mondható az olimpiai emlékfal, amelyet a Farkasréti temetőben állítottak, és ahol rendszeresen elhelyezik halottak napján az emlékezés virágait.

Az alapitó, kettős tisztet betöltő Lemhényi Dezső 2003-ban bekövetkezett halála után a klub Dömötör Zoltánt választotta elnökévé, a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriuma elnöki tisztségének ellátásával pedig Zsivótzky Gyula olimpiai bajnokot, a Nemzet Sportolóját bízták meg. Az ő sajnálatos halála (2007) után elnökként dr. Bodnár András vízilabdázó olimpiai bajnok, sebész főorvos vette át a feladatait.

Az alapítvány a kormányrendelethez igazodva átalakult és 2011 elejétől a MOB keretein belül Mező Ferenc Sportbizottság néven folytatja munkáját. A bizottságot továbbra is dr. Bodnár András vezeti, a titkári teendőket pedig Nagy József látja el. A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja újabb, 2012 májusban tartott tisztújító közgyűlésén Dömötör Zoltán családi okokra hivatkozva lemondott. A tagság dr. Nébald György olimpiai bajnokot, a Szöulban győztes kardcsapat tagját választotta elnökké. Az egykori kitűnő vívót 2018-ban újra elnökké választotta a közgyűlés. A titkári teendőket addig ellátó Vad Dezsőtől ezt a feladatkört Dobor Dezső, MOB-díjas sportújságíró vette át, aki 2016 óta tölti be ezt a munkakört.

A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának 155 tagja van (2018. 05. 01)