1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A NEMZET SPORTOLÓI: ALBERT FLÓRIÁN

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Albert Flórián:

A Ferencváros egy csodálatos közeg volt!

Az Aranycsapat tagjaira bizony csak egyre kevesebben emlékezhetnek személyes benyomásaik alapján. A következő időszak legnagyobbjaival kapcsolatban viszont már jóval többen elmondhatják, hogy ők még látták a jó magyar foci képviselőit. Elsősorban persze Albert Flóriánt, aki egészen speciális mozgásával, testcseleivel leginkább úgy szlalomozott át az ellenfelek védelmein – az őrület határára űzve ezzel őket - , ahogy éppen ő akarta.

 Jómagam is e szerencsések szépszámú táborába tartozom. Ott lehettem azon a magyar-svéd válogatott találkozón is - 1959.  június 28-án - a Népstadionban, amelyen 3-2-es, győztes meccsen mutatkozhatott be a nemzeti együttesben a már akkoriban is rendkívül népszerű Flóri. Különösen azért emlékszem élénken a történtekre, mert akkoriban csak elvétve vehettem diákjegyet, s leginkább a pénztárak lapos tetejéről beugrálva, majd vad vágtával értem fel a pótlelátókig, ahol segítőkész szimpatizánsok felhúztak és elrejtettek a tömegben. Azon a napon csak harmadik nekifutásra sikerült lefutnom a beugrálókat elfogdosni igyekvőket. Előbb kétszer is kivezettek, de a harmadik futás már eredményes volt.

 Természetesen nem csak ezért emlékszem jól Albert válogatottbeli premierjére. Azokban az években még érdemes volt ott lenni például a Népstadion kettős bajnoki programján is, ahol a nézők garantáltan jól szórakozhattak a kétszer 90 perc során.

 Abból a szempontból is kiváltságosnak érezhetem magamat, hogy az idő közben 1967-ben egyetlen magyar labdarúgóként az aranylabdát is elnyert labdazsonglőrrel életében többször is beszélgethettem. Utoljára a váratlan és százezreket sokkoló halála előtt néhány héttel. Volt időnk átbeszélgetni egy kivételes, sikerekben gazdag pályafutás legfontosabb állomásait is.

 „A szerb határhoz közeli Hercegszántón születtem, s mivel édesanyámat már két és féléves koromban elveszítettem, így eleve hátrányból indultam kortársaimmal szemben” – mesélte. „1952-ben költöztünk Budapestre, s az ezt követően években rendre határsáv belépőt kellett kérnem ahhoz, hogy a nagyszüleimet - akik engem felneveltek - meglátogathassam. Bevallom, nagyon szerettem a mezőgazdasági munkákat, így az aratást is, amelynek minden részfeladatát élvezettel végigcsináltam.”

 - Ezzel a Budapestre költözéssel egy egészen más világba érkezett.    

„Édesapámmal és két bátyámmal egy szobának csak jóindulattal nevezethető helyiségben laktunk, majd ismételten költöztünk. A legnagyobb sokk akkor ért, amikor kitelepítettek bennünket Őrszentmiklósra. Onnan vonatoztam be naponta Budapestre; néhány nap múlva már hiba nélkül soroltam a vonat megállóhelyeit a Nyugati pályaudvartól Rákosrendezőn, a Landler Jenő Járműjavítón át, egészen az Őrbottyánt követő Őrszentmiklósig. Egyébként a Madách Imre Gimnáziumba jártam, ahol különösebb sikerélmények nélkül 1959-ben le is érettségiztem.”

- De ekkor már válogatott szintű játékos volt, miközben a kezdetekről még nem is beszéltünk.

„Pedig a labdarúgó pályafutásom minden epizódjára szívesen emlékezem. Annál is inkább, mivel ilyenkor mindig szóba kerül a bátyám, Feri is. Ő akkor a katonaidejét töltötte Üllőn, amikor vele gyakran rugdostam a labdát, miközben egy „nagyszívű” fradista, Füles József felfigyelt rám. Ő vitt el 1952 szeptemberében a Ferencváros által meghirdetett toborzóra, ahol azután Száger Misi bácsi kiemelt a nagy tömegből. Akkor még ÉDOSZ volt a Fradi neve, majd Kinizsire változtatták, de a támogatói kör mindig az élelmiszeripar, illetve a minisztérium voltak. Csak az 1956-os forradalmat követően vehettük vissza a Ferencváros nevet.”

- Még javában küzdött a gimnáziumi tananyaggal, amikor már a Ferencváros felnőtt csapatának keretéhez tartozott.

„Természetesen nekem is meg kellett másznom a szamárlétra fokait, a kölyökcsapattól egészen a felnőttekig. Közben sokan egyengették a kibontakozóban lévő pályafutásomat. Mindenképpen kiemelném Tátrai Sándort, aki előbb az ifiben foglalkozott velem nagy szeretettel, majd a felnőttek edzőjeként 1958. november 10-én ő küldött pályára életem első, élvonalbeli találkozóján, a Diósgyőr ellen. Bizony nagy ugrásokkal lépdeltem felfelé, alig 17 évesen mát a felnőtt kerettel készülhettem. Egy öltözőben lenni például Dalnoki Jenővel vagy éppen Fenyvesi Mátéval – ez önmagában is nagy esemény, nagy megtiszteltetés volt számomra. Ezek után még a szóbeli érettségit megelőző napokban a válogatottban is bemutatkozhattam a Svédország elleni hazai erőpróbán, a Népstadionban, ráadásul győztes meccsen. (3-2)  

- Tizennyolc évnél fiatalabbként a legjobb felnőttek között szerepelni, ez valóban csak nagyon keveseknek adatik meg.

„Ez kétségtelen tény, hogy az ilyesmi nálunk nagyon ritkán fordul elő. Az is igaz viszont, hogy azok a hangok hamisak, amikor huszonéves játékosokról kezdenek cikkeket írni, amelyek egyik fő mondanivalója az, hogy ez vagy az a játékos milyen tehetséges.  Az ugyanis már sokkal korábban eldől, hogy valaki mennyire tehetséges. Ezt legtöbbször már a serdülőktől az ifikhez felkerülő fiataloknál látni lehet. Tehát nem huszonéves korban, hanem már 17-18 évesen komoly prognózis állítható ki az illetőkről.”

 

- Albert Flórián minden esetre igazolta ezt az állítást, hiszen tizenhét évesen felkerült az NB I-be, hogy ott a későbbi évek során, az 1974-es évaddal bezárólag 351 bajnoki meccsen 356 gólt szerezzen. Ahhoz, hogy egy ilyen pályát befuthasson, mi mindenre volt szüksége? Milyen érzés volt fradistának lenni, az akkori Fradiban játszani?

- A Ferencváros egy speciális világ volt, mondhatom csodálatos közeg. Miközben az ország jelentős hányada nekünk drukkolt, a szeretet ezernyi megnyilvánulásával is rendszeresen találkozhattunk. Erre csak egy konkrét példát említenék. Fodor Imre, a József Attila Színház akkori igazgatója menetrendszerűen meghívta az egész csapatot az új színdarabjaik bemutatójára. Az ilyen alkalmakkor természetesen a magyar színházi élet kiválóságainak sokaságával is megismerkedhettünk. Közülük csak a számomra legmaradandóbb egyéniségeket hoznám szóba. Így például Ruttkai Évát, Ladányi Ferencet, a hatalmas Fradi-szurkoló Sinkovics Imrét és a népszerű énekeseket - Aradszki Lászlót, Koós Jánost és Payer Andrást - említeném. De ide kívánkozik még a teljesség igénye nélkül Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Tompa „Pufi”, Bodrogi Gyula, Voith Ági, no és Horváth Gyula neve is.”

- Világversenyek során - közöttük két világbajnokságon is - ott lehetett, amelyeken Magyarország válogatottja a sportág mai eredményességéhez viszonyítva elképzelhetetlenül jól szerepelt.

„Igen, bár a küszöbig többször is eljutottunk, de az igazán nagy sikerek kapuján nem tudtunk átlépni. Így történt ez már 1957-ben, Luxemburgban is, ahol az ifjúsági Európa-bajnokságon csak harmadikok lettünk. 1962-ben, Chilében a szovjet bíró, Latisev elvette a csehszlovákok elleni gólunkat, ezért végeztünk csak az ötödik helyen a felnőttek világbajnokságán. 1966-ban, Angliában pedig hiába vertük meg a brazilokat valódi világszenzációt okozva, mert a négy közé jutásért vívott 90 perc során potyagólokkal kikaptunk a szovjetektől, így nem kerültünk a vb elődöntőjébe. Hasonlóan balszerencsésen szerepeltünk az 1960-as, római olimpián is, ahol simán nyerhettünk volna, de jött a dánok elleni rövidzárlat, így maradt a kisdöntő. Némi vigasz, hogy a világklasszisokkal megtűzdelt olaszokat hazai pályán, nyolcvanezer néző előtt sikerült legyőznünk és így legalább az olimpiai bronzérmeket hazahozhattuk.”

- A hatvanas évek közepén nagyon ment Önnek a játék, 1967-ben ki is érdemelte az Aranylabdát, hogy azután 1969-ben egy komoly sérülés megtorpanása kényszerítse.

„Pontosan emlékszem, 1969. június 15-én történt, amikor a dán kapus tönkretette a térdemet. Ennek ellenére még öt évig a pályán tudtam maradni, bár a napi két edzésről le kellett mondanom. csak 1974-ben vonultam vissza. Pályafutásom során hetvenötször szerepeltem a nemzeti tizenegyben. Többször behívták a világválogatottba, s részt vehettem a Ferencváros VVK-sikerének kiharcolásában is.  Négyszeres magyar bajnoknak és háromszoros gólkirálynak vallhatom magamat. Annak is örülök, hogy egyetlen klubban, a Ferencvárosban játszva érhettem el hazai és nemzetközi sikereimet. Engem tényleg minden szál a Ferencvároshoz köt.”

- Mi mindenre emlékszik vissza különösen szívesen a Ferencvárosban  játékosként eltöltött húsz esztendő történései közül?

„Erre a kérdésre csak az általánosságok szintjén tudok válaszolni. Ez az emlékezés itt, a klubházban történt meg legtöbbször, Rákosi Gyulával és Szűcs Lajossal még bőven van mire emlékeznünk, ezért is jöttünk össze igen gyakran itt, az Üllői út sarkán, egy kis, valóban emlékidéző szobában. Meghatározó élménye volt életemnek például az a tíz esztendő, amelynek során 1960 és 1970 között élvezhettem második apám, Hoffer József szerető gondoskodását az MTI Sportszerkesztőségében. Jóska bácsi minden áron újságírót akart belőlem nevelni és talán lett is volna tehetségem hozzá, de a szorgalmi tényező hiányzott belőlem. 1974-től - kis líbiai kitérőt leszámítva - előbb edző, majd különböző tisztségek betöltője voltam a Ferencvárosban. 2004-ben a Nemzet Sportolója büszke címmel tüntettek ki. Azt hiszem, elégedett lehetek.”

- Nem utoljára szerettem volna hagyni, de a gyermekeiről mindenképpen szót kell ejtenünk.

„Magdi lányom annak idején a Ferencvárosban kézilabdázott, neki van egy tizenkét éves fia. Flóri fiamnál hét és tizenkét éves fiúunokáim vannak. Amíg tehettem, mindig azon igyekeztem, hogy minél több időt töltsek velük.”

Az unokák mindig szeretnivalók. Sokunk nagy bánatára a „Császár” 2011 októberében, eléggé váratlanul itt hagyott bennünket. Gyermekei és unokái mellett a labdarúgás szerelmeseiben is pótolhatatlan űrt hagyva maga mögött. Albert Flórián az óbudai temetőben, nem sokkal 70. születésnapját követően került végső nyugvóhelyére. 

Jocha Károly


Albert Flórián

Született: Hercegszántó, 1941. szeptember 15.

Elhunyt: 2011. október 31. 

Sportága: labdarúgás

Sportegyesületei: ÉDOSZ, Budapesti Kinizsi. Ferencvárosi TC

Edzőként

  • 1974-ben a Ferencváros technikai vezetője volt.
  • 1979-től edzősködött Líbiában.
  • Az ifjúsági első csapat edzője volt.

Kitüntetései

  • 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát.
  • Magyarországon kétszer választották az év játékosának. (1966 és 1967)
  • Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972).
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1994)
  • Ferencvárosért emlékérem (1999)
  • A Nemzet Sportolója (2004)
  • Hercegszántó díszpolgára (2007)[12]
  • Budapest díszpolgára (2010)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)
  • A Ferencváros díszpolgára (2011)

Sikerei, díjai

Klubcsapatban

Ferencváros

  • Magyar bajnokság :
    • bajnok (4):1963, 1964, 1967, 1968
    • ezüstérmes (8): 1960, 1965, 1966, 1966, 1970 tavasz, 1971, 1973, 1974
    • bronzérmes (3): 1962, 1963 ősz, 1969
  • Magyar Népköztársasági-kupa:
    • győztes (1): 1972
    • döntős (1): 1966
  • Vásárvárosok Kupája:
    • győztes (1): 1964-1965
    • döntős (1): 1967-1968
    • elődöntős (1): 1962-1963
  • UEFA-kupa:
    • elődöntős (1): 1971-1972
  • BEK:
    • negyeddöntős (1): 1965-1966



Mátrai Sándor, Szűcs Lajos, Farkas János, Albert Flórián a világválogatott melegítőjében

Válogatottal
 

  • Magyarország:
    • Olimpiai bronzérmes (1): 1960
    • Európa-bajnoki bronzérmes (1): 1964
    • Európa-bajnoki negyedik (1): 1972
    • Világbajnokság-negyeddöntő (2): 1962, 1966
  • Világválogatott (2): 1968, 1973
  • Európa-válogatott (1): 1972
  • Aranylabda: 1967 
  • Világbajnokság gólkirálya: 1962 (4 góllal, megosztva)
  • Magyar bajnokság gólkirálya: 1960 (27),1961 (21), 1965 (27)
  • Az év magyar labdarúgója: 1966, 1967
  • BEK gólkirály: 1965–66 (7 góllal, megosztva)

     
    (Fotók: MTI Archivum) 

 

Bemutatták az olimpikonokkal, világbajnokokkal felálló magyar birkózó vb-keretet

Egy hónap múlva kezdődik a budapesti Papp László Arénában a birkózó világbajnokság. Első alkalommal rendeznek mindhárom fogásnemben 10-10 súlycsoportb...

 Bemutatták az olimpikonokkal, világbajnokokkal felálló magyar birkózó vb-keretet

Házigazdát keres a 2023-as Európa Játékok

Az Európai Olimpiai Bizottság elnöke megerősítette, elindult a jelentkezési folyamat a 2023-as, III. Európa Játékok megrendezésére. A szervezet még a ...

Házigazdát keres a 2023-as Európa Játékok

Olimpiai bajnokok látogattak el a szöuli játékok helyszínére

A Magyar Olimpiai Bizottság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Sportdiplomáciai Főosztálya valamint Magyarország Szöuli Nagykövetségének szervezésé...

Olimpiai bajnokok látogattak el a szöuli játékok helyszínére

Elhunyt Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója

Hosszan tartó betegség után, életének 78. évében, szeptember 19-én este elhunyt Kulcsár Győző négyszeres olimpiai, háromszoros világbajnok párbajtőrví...

Elhunyt Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója

Az olimpiai mozgalom top-partnere lesz az Allianz

Az olimpiai mozgalom szövetségre lép az Allianz-cal, a felek a sport erejét felhasználva kívánnak szélesebb közönséget megszólítani a digitális csator...

Az olimpiai mozgalom top-partnere lesz az Allianz

Fogadalmat tettek az ifjúsági olimpiára készülő magyar sportolók

Szerdán a MOM Kulturális Központban ünnepélyes keretek között fogadalmat tettek a 17 nap múlva, október 6-án kezdődő Buenos Aires-i, 3. Nyári Ifjúsági...

Fogadalmat tettek az ifjúsági olimpiára készülő magyar sportolók

NOB Edzői Életműdíjat kap Fábiánné Rozsnyói Katalin

A MOB javaslata alapján Edzői Életműdíjban részesíti a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredzőt. A mexikói olimp...

NOB Edzői Életműdíjat kap Fábiánné Rozsnyói Katalin

Együttműködési megállapodást kötött a MOB a Testnevelési Egyetemmel

Együttműködési megállapodást írt alá Kulcsár Krisztián MOB-elnök és Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem (TF) rektora kedden, a felsőo...

Együttműködési megállapodást kötött a MOB a Testnevelési Egyetemmel

Sportdiplomáciai siker evezésben: Szántó Éva a nemzetközi szövetség elnökségében!

Sportdiplomáciai, egyben sporttörténeti siker született a magyar evezős sportban: a Nemzetközi Evezős Szövetség (FISA) plovdivi kongresszusán Szántó É...

Sportdiplomáciai siker evezésben: Szántó Éva a nemzetközi szövetség elnökségében!

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174

Hírlevél feliratkozás



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube