1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A NEMZET SPORTOLÓI: BALCZÓ ANDRÁS

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail



Balczó András: Az irigyek kellettek, akár egy falat kenyér!


Balczó Andrással nem könnyű kapcsolatba lépni. Különösen nem azóta, hogy a nyolcvanas évek közepén gyanútlanul belement egy tévéfelvételbe, amelyet azután drasztikusan megkurtítottak, mielőtt adásba került. Attól kezdve csak egyenesben vállal rádiós vagy tévés megszólalást. Az írásos változat még nehezebb. Természetesen előfeltétel volt, hogy az elkészült anyagot jóváhagyásra bemutassam neki.

 Megérkezve a budakeszi Balczó-birodalomba, mindjárt egy kis technikai gond adódott. A ház őrzője és családtagja, egy magyar vizsla és labrador keveréke, Csoki ugyanis keményen ellenezte az udvarra történő kilépésemet. Csak akkor törődött bele, amikor egy karéj száraz kenyeret adtam neki, amolyan belépődíjként. Ezután elfoglalhattuk helyünket a házigazdával a kellemesen hűvös pihenőhelyen.

 A háromszoros olimpiai- és tízszeres világbajnok egykori öttusázóval a sportról talán a legnehezebb beszélgetni. Ezért inkább egy, számára - tizenkét gyermekes családapáról van szó! - közel álló kérdéssel indítottam.

 - Mit tanácsol a fiataloknak, amikor párválasztásra adják a fejüket? 

 - Nagyon fontosnak tartom, hogy a feleknek legyen közös hitük és ennek az egybekelés előtt ki kell derülnie. A szerelem ugyanis olyan, mint nagy vizeknek sodra, ott már nincs különösebb elméleteknek helye. Az pedig tévedés, ha bárki azt gondolja a másikról, majd ha egybekelünk, megtérítem. Ez hiú ábránd. Sokkal könnyebb egy olyan házaspárnak terjeszteni az örömhírt, akik azonos, vagy nagyon hasonló viszonyban vannak az Istennel.  

 - Közbekérdeznék: miért tartja fontosnak az Istennel való kapcsolatot a fiatal házasok esetében?

 - Azért, mert kórságunk lepusztult szellemi állapota csak akkor fog megjavulni, ha az emberek egyenként belátják, hogy Isten nélkül nem megy. Ha jön egy 180 fokos fordulat, és ez a jelenlegi hívő-hitetlen arány megfordul, akkor történhetne valami Magyarországon. Ugyanis ez idő tájt az emberek kilencvenvalahány százaléka nem törődik azzal, hogy teremtény vagy nem teremtmény, hogy Isten létezik, vagy nem létezik. Ezért az egész ország Isten nélküli vergődésben szenved – tanácstalanok vagyunk. Akik elemzik az eseményeket, a háttérbeli erőkről soha nem tesznek említést. Pedig a legfontosabb megjelölendő erő a Sátán. Szépen lassan megzavarták az emberek agyát annyira, hogy már nem vállalják a felismert igazság kimondását. Jézus mondja: „nálam nélkül semmit nem cselekedhettek”. A rossz egyébként nem Kelet felől jön, mint annak idején a kommunizmusban, hanem Nyugat felől. A nagytőke a világ összes pénze egy kézben van, ők uralják a fizikai világot. Az embereket pedig megvették bagóért. A javulásnak egyetlen lehetősége lenne szerintem: kimondani azt, amit látunk. Ha az emberekben félelem van a felismert igazság kimondásával kapcsolatban, akkor maradunk ott, ahol vagyunk. Sok mindent kockára kell tennünk azért, hogy a hűségünk megmaradjon. Mindenkinek van egy olyan menekülési útvonala, amelyen a hűség megmarad. Jézusnak egyetlen menekülési útja volt, a Golgota. Az ébredés nem érződik az országban. Most egy reményszikra lehet a fiatalok csütörtöki találkozása a Millenárison. Ha Istentől való a gondolat, megmarad, ha nem, magától elmúlik. Gamaliel azt mondta, amikor a Jézust követőkről volt szó, hogy nem kell a keresztényektől félni, mert ha a kereszténység Istentől van, akkor a pokol kapui sem vesznek erőt rajta. Ellenkező esetben magától el fog múlni. Isten útjai kifürkészhetetlenek.

 - Mit tud ezekről az összejövetelekről?

 - Gyakorlatilag semmit. Ugandából indult, ahol nagyon sokan megtértek. Fontos, hogy a fiatalok nem új egyházat akarnak, éppen ellenkezőleg! Mindenki menjen vissza a saját közösségébe. Hogy miért éppen ott? Ez is az Isten titka. Egy lehetőség van: sokat imádkozni és az Istent emlékeztetni arra a sok ígéretre, amit megtett. Az országnak ez az egy lehetősége: minél többen imádkozzanak és kérjék az Isten bocsánatát és azt, hogy könyörüljön rajtunk.

 - Ön több mint kétezer meghívásnak tett eleget az évtizedek során, ott mi mindenről beszél?

 - Átlagosan 40-50 embernek mondom a személyes hitbéli tapasztalataimat.  Elmondom, hogy az alázatosság megelőzi a dicsőséget és ezt a témát járom körül. Van-e haszna ezeknek a beszélgetéseknek, konkrétan nem tudom, de a Bibliában az is le van írva, hogy „más vet és más arat”. Az a lényeg, hogy ha majd életem végén amaz Igaz Bíró előtt megjelenek, ne mondhassa, hogy nem éltem a lehetőséggel. Itt van a közelgő olimpia, amelynek idejére már három helyre is elígérkeztem. Először vissza akartam mondani a meghívásokat, ám később elrestelltem magamat: legfeljebb visszanézem a fontosabb eseményeket videóról.

- Az a bizonyos, nagy viharokat is kavart, 2004-es, Petőfi rádióbeli interjú több okból is emlékezetes maradt.

 - Ott többek között elhangzott az is, hogy első helyen a gyávák kerülnek a pokolba. Három héttel a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt azt is elmondtam, hogy az emberek becsapottak és hogy mekkora égés lesz a szavazás végeredménye. Isten írott igéi mellett vannak Istennek íratlan igéi is, amelyeket nagyon sokan azért kapnak meg, hogy ők mondják ki. Ebben a bizonyos rádiós beszélgetésben elmondtam egy nagyon szép, protestáns ének szövegét is, amely arról szól, hogy az Isten úgy akar elfogadni bennünket, ahogy vagyunk. (Amint vagyok…) Egy 81 éves hallgató, ezt hallva, végrendeletében rám hagyta a XII. kerületben lévő gyönyörű lakását. Három lányunk akkor ment férjhez, lakásgondjaikon így tudtunk segíteni. Hát ilyenkor ne arra gondoljak, hogy az Isten intézkedett?

 - Fentebb tett egy megjegyzést, hogy a baj mostanában nem Keletről jön?

 - Pontosan az ellenkező irányból. Az Istentől való elrugaszkodás egyre látványosabb jeleivel találkozhatunk. Néhány éve jártam Bázelben, ahol több templomot is mutattak nekem, amelyeket eladtak. Az egyikben leszbikusok kávézóját rendezték be. Az ilyen és hasonló dolgok leginkább Nyugatról zúdulnak ránk.

 - Menjünk talán vissza néhány évtizeddel korábbra, az Ön gyermekkoráig!

 - Vannak emberek, akik kora ifjúságukban megtudják, mi lesz a hivatásuk. A Kassán született Márai Sándor írta valahol, hogy bement a helyi újság szerkesztőségébe. Találkozott a főszerkesztővel, aki megkérte: írjon egy cikket a holnapi újságba. „Bementem a másik szobába, rágtam a ceruzám végét, megírtam tanulmányomat Kassa közigazgatásáról, ami másnap meg is jelent, vezércikk gyanánt. Ekkor 14 esztendős voltam” – írta. A főszerkesztő nyilván tudta, hogy ez a 14 éves fiatalember olyat tud írni, ami másnap vezércikk lehet a lapjában. „Másként léteznem, mint a kifejezés emberének, soha nem vetődött fel bennem” - írta többek között Márai. Az én esetem pedig az volt, hogy 15 éves koromra kicsit úszkáltam, ami hetente egy úszóedzés lehetőséget jelentett Debrecenben. Majd a lovak nagy barátja, nyíregyházi barátom, Hecker Valter révén nekem is közöm lett a lovakhoz. Egy osztály futóversenyen második lettem, ettől kezdve jártam a Nyíregyházi Lokomotív pályájára, ahol 800 és 1500 méteres távokra készültem és versenyeztem is. Tehát volt három sportág, amelyeket egymástól függetlenül gyakorolgattam. Tizenöt éves koromban hallottam a rádióban, hogy Chilében egy magyar öttusázó, akit Benedek Gábornak hívnak, világbajnokságot nyert. Arra gondoltam, hogy ha egy magyar öttusázó világbajnok lehet, én miért ne lehetnék az? Attól kezdve másként léteznem, mint öttusázónak, soha nem vetődött fel bennem. Mintha nem is én választottam volna pályát és tudom, hogy nem az én kizárólagos vágyódásom volt ez. Visszanézve az életemre, úgy érzem, mintha az Isten azt mondta volna: „Teleaggattam a nyakadat aranyérmekkel, te tudod, hogy ezek nem érnek semmit. De küldelek azokhoz, akik azt hiszik, hogy ez érték, és elmondod nekik, hogy ki vagyok én és mit tettem veled.” Én ezt az Isten által megkomponált útnak tartom a mai napig, és dicsérem az Istent, hogy minden szükségessel ellátott ahhoz, hogy sokszor nyerhessek. Az úgynevezett szerencsék és pechek szigorú sorba vannak állítva. A véletlenekben nem hiszek. Váratlan dolgok vannak, véletlenek nincsenek. Ezért gondolom azt, hogy az a helyes tevékenység, ha az ember valahol valakinek a jogos és égető szükségét látja az embernek és módja van azon enyhíteni vagy megszüntetni, akkor azt kell tennie. Ma Magyarország vergődik az Isten-nélküliség csapdájában. Erre megoldás Jézus kiiktatásával nincsen. Az Isten nélküli lét olyan, mint a lakodalom gyászzenével. Ezért én az Istennek hálával tartozom, hogy lehetőséget teremt számomra arra, hogy elmenjek és tőlem telhető módon elmondjam: hol találtam meg azt az állapotot, amely után mindannyian vágyódunk. Nem tudjuk, hogy az milyen, csak akkor, ha belekerülünk, és soha nem akkor kerülünk bele, amikor, és ahogyan elképzeltük. A vágyva vágyott állapot megtapasztalásának van egy elengedhetetlen feltétele. Ez a belátás: csalódtam magamban, kevesebb vagyok, mint gondoltam. Valahogy így alakulnak a dolgok, amikor az emberre az alázat rászakad. S amint az alázat megjelenik, akkor a büszkeség, ami szigetelőanyag, eltűnik az Isten és ember közül. És az Isten meg tudja érinteni az embert. Ez az érintés azt jelenti, hogy megérkezett. Tudja, hogy ezt az állapotot kereste egész életében. Nem a siker adja meg, ezt, hanem valami, amit az ember a lényegéből felad: a büszkeséget és a gőgöt, meg azt a felfogást, hogy nekem jár ez és ez a siker. És amikor megtörténik a vágyva vágyott célról való lemondás, a lemondás pillanata az, amikor a menny és a föld találkozik. Az ember belekerül egy olyan állapotba, amiről érzi, hogy ezt kereste. Ez az, megvan! Erről a pillanatról lehet azt mondani, hogy a lélek násza. Találkozás az Istennel. Ez a belátás az alkalmasság állapotába emeli az embert. Mi az, hogy belátás? Belátom, hogy kevesebb vagyok. Nem vagyok jó. Nem vagyok jogosult, nem az én jogos jussom egy aranyérem például az olimpián. Nem vidám belátás ez, de ettől kezdve az Isten átveszi az irányítást. Olyan, mint amikor egy révkalauz a Panama-csatorna bejáratánál átveszi a hajó irányítását, és a kapitány pedig elmehet kávézni vagy szundikálhat egy jót. Na, én így vagyok, úgy látom, hogy valami felelősséget átvett rólam a Teremtő és megadja azt, hogy mehetek és örömhírt mondhatok az embereknek: „Ne add fel a reményt, hisz van megoldás.” Nem a sikerre van az embernek szüksége, hanem erre az állapotra, amire Jézus azt mondja: „Elközelgetett a Mennyeknek Országa.” Erre az alkalmassági állapotra, minden ember eljuthat, és akkor, amit tud, azt hozza is a versenyben. De akkor már nem érdekli az embert például a vívásnál, hogy adja-e vagy kapja a találatot. A szeretetnek valami állapotszerű átélése lesz úrrá az emberen, ez valami öröm, valami addig elképzelhetetlen többletállapot. Egy gyönyörű ének szövege így hangzik: „Megtörve és üresen adom magam neki, hogy újjá ő teremtsen, az őt ő töltse ki. Minden gondom, keservem az Úrnak átadom, ő hordja minden terhem, eltörli bánatom. Eltörli bánatom.” Az ember ízelítőt kapott abból, amiben részünk lehet halálunk után, ha kötődünk ahhoz a Jézushoz, aki azt mondja: „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”.  

 - Miként valósult meg mindez az Ön életében?

 - Érettségi után öttusázás szándékával Csepelre mentem és az előbb említett Benedek Gábor fivére, Benedek Ferenc írt egy levelet a szüleimnek, hogy a fiukat engedjék el. Szerez neki állást, a munkásszálláson lakhatást, engedjék fel Csepelre. Fel is mentem 1956. július 2-án. Dolgoztam a gyárban nyolc órát, előtte-utána pedig edzésen vettem részt. Hamar bekerültem a válogatottba. 1957-ben már kivittek volna a világbajnokságra, de lebetegedtem. Egy évvel később részt is vehettem a Vb-n, ahol hatodik lettem. 1959-ben, 21 éves koromban pedig második lehettem a világbajnokságon. Rómában, 1960-ban olimpiai bajnokok lettünk csapatban. én egyéniben negyedik voltam. Így kerültem be az öttusázásba, amiről én otthon úgy gondoltam, ha egy világbajnokságot nyerek, akkor életem végéig olyan boldog leszek, hogy ezt soha senki nem fogja tőlem elvenni. 1969-ben már az egymást követő ötödik világbajnokságomat nyertem meg, eggyel többet, mint bárki más, és az a maradéktalan boldogság, amit egyetlen világbajnokság megnyerésétől reméltem, az ötödiknél sem volt meg bennem. Nem voltam ebben a vágyva vágyott állapotban. Akkor, ott a gúla tetején jöttem rá, hogy a sikerben nem nyerjük el a maradéktalan boldogságot. És akkor abban a nagy szorgalomban valami elállítódott. Ha a teljes boldogságot nem kapom meg, akkor miért eddzek sokkal többet, mint a többiek?

 - Azért az egyéni olimpiai győzelem elérése csak ott motoszkált az agyában?

 - Szerettem volna még azt az aranyérmet megszerezni. Már 34 éves voltam, kijutottam Münchenbe is, ahol a vívásban megcsillant az aranyérem megszerzésének a lehetősége. Kezdett minden feszültté válni bennem, a vívásban görcsösség vett erőt rajtam, nem tudtam találatot adni, miközben egyre attól féltem, hogy megszúrnak. Lényem legmélyén már feladtam az aranyérem megszerzésének lehetőségét, mert annyira rosszul ment, s nem láttam a kilábalás lehetőségét. És akkor megtörtént az a teljes belátás, kevesebb vagyok, ügyetlen vagyok, jobbnak gondoltam magamat. Ha valaki azért szeret engem, mert olimpiai bajnok vagyok, az a szeretet nem ér semmit. Engem kell szeretni, Bandit vagy Bandikát. Ez valahogy egy megszabadulást okozott. Hirtelen elkezdett menni minden, mint a karikacsapás. Ezt a fordulatot úgy fogom fel, hogy az Isten megszánt engem! Abba az állapotba hozott, amit kívánok minden küzdőnek, hogy ezt az állapotot nyerje el, mert megismeri az Isten közelségét.

 - Versenyzőként kik álltak Önhöz közel?

 - Első helyen Földi Lászlót, egykori csepeli klubtársamat említeném. Utána a sajnálatosan korán elment Villányi Zsigát, aki 1971-ben második volt a világbajnokságon, én pedig mögötte harmadik. De ott volt Kaiser Laci, Németh Feri, Maracskó Tibor, Pajor Gábor, Erdősi Laci, Pálvölgyi Miklós, Bakó Pali, Kelemen Péter, Dobi Lajos, Hajnal Béla vívómesterem, és még jó néhányan. És természetesen volt egy másik oldal is. Annak idején az erdőgazdaságokban a dolgozók kaptak járandósági tűzifát. A sikeres emberek pedig járandósági irigyeket kapnak. De bármily hihetetlennek is tűnik, jó, hogy voltak. Egyrészt inkább engem irigyeljenek, mint én másokat. Meg aztán ők inspiráltak arra, hogy inkább szakadtra fussam magamat, de nehogy már megelőzzenek! Nagy szükségem volt rájuk. Kellettek, mint egy falat kenyér.

 - Annak idején, a 2000-ben volt olimpiát megelőzően nyílt levélben üzent a magyar olimpiai csapat tagjainak. Ma mit kívánna a Rióban országunkat képviselő válogatottaknak?

 - Ugyanazt, mint abban a bizonyos levélben. Íme:   

A XXVII. Nyári Olimpiai Játékok magyar résztvevőihez

Üzenet Sydneybe

 

Mint sok embert, úgy engem is nagyon érdekel a sikeresség és sikertelenség kérdése, okai, következményei. Mennyi az, amit megtehetünk céljaink érdekében, mi az, ami nem a mi tenni-, aggódnivalónk az egészben? A nagy akarók mennyit köszönhetnek maguknak? Jut-e az érdemből másnak is, vagy senkinek semmi, minden az övék? Kizárt, hogy életünk eseményeinek nem csak okai vannak, hanem célja is? A pásztor a gyakran elcsatangoló kisbáránynak megcsavarja a lábát, hogy ne tudjon elkódorogni. Létezik valaki, aki megmentésünkre okoz károkat nekünk? Van rend a világban, vagy csak „akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ" (József Attila)?

E téren szerzett szerény tapasztalataimat és javaslataimat azoknak írom le, akiknek a vágyak, remények sarkantyút nyomtak az oldalukba, ahogy velem is történt. Szeptember 15-én kezdődnek az Olimpiai Játékok Sydneyben. A résztvevő magyar versenyzőknek írom a következőket.

Hőn óhajtott vágyak teljesülésétől nagyobb lehetőségeket és szabadságot remélünk. A cél elérése után hosszabb-rövidebb idő elteltével kezd valami derengeni arról, hogy a megnövekedett lehetőségeknek tartozéka van: a megnövekedett felelősség. Nem olyan ez, mint a rózsa és a tövise. Olyan inkább, mint a szerelem és a gyermekáldás. Jó és rossz döntések maradnak továbbra is, de már nagyobb hasznot hoznak, vagy nagyobb kárt tesznek, mint korábban. Tehát megfontoltabbnak kell lenni. Nagyobb a tét.

A sikeres olimpiai szereplés távolról olyan, mint a túl-töltött tejfölös köcsög. Ha birtokába jutottunk, kiderül, hogy a tejföl tetemes részét szétosztásra kaptuk, és minél többet osztunk, annál több jut nekünk is. Ez a „nagy tejfölszaporítás" csodája. Az Isten osztja az olimpián is a helyezéseket jó tetszése szerint. Mindenki azt kapja, amit a lelke épülésére a legjobban tud, vagy tudna hasznosítani. A jó vagy rossz szereplés nem jutalom vagy büntetés, hanem feladat. Tőke, amivel gazdálkodni kell. A siker veszélyesebb, mert benne az önteltség felé lejt a belső pálya, amelynek a nagy ünneplészuhatag csúszós talaja is árt. Nehéz megállni, tárgyilagosnak, vagyis szerénynek maradni. Rossz sáfárja egy győzelemnek az, aki „megbüszkül” tőle. Úgy tesz az aranyéremmel, mint majom a borotvával: csak összeszabdalja magát. Az állva maradáshoz nagy segítség Teremtőnk mondata: „A dicsőséget senkivel meg nem osztom." A sikertelenségben az alázat felé lejt a talaj, és önvizsgálatra szorít, de itt is el lehet esni: ha „mindenki hibás, csak én nem". A természeténél fogva gőgös ember verve jó.

Az Isten fizetőeszköze nem a siker, hanem az a lelkiállapot, amelyben már ő cselekszik a küzdőben, akit derűssé és elszánttá tesz. Ilyenkor szokták mondani, hogy „felülmúlta önmagát". Ennek az állapotnak a feltétele az, hogy bátran megtegyünk mindent a cél érdekében, ami tőlünk telik, és ezután a dolgok mintha maguktól megoldódnának.

A jövő titok. Megsejteni, reménykedni lehet, de befolyásolni csak a mindenkori jelenben tudjuk. Amint a súlylökő addig van hatással a lökés nagyságára, ameddig a súlygolyó és a keze között érintkezés van. Az embernek csak a múlt és a jövő közé szorult jelen idővel van érintkezése. Az élet szeretetének a helye és az ideje az Itt és a Most.

Jó lelkiismerettel javaslom nektek, hogy ne fogadkozzatok, ne ígérkezzetek el a teljesítménynek, mert az elkötelez, és csak a veszítenivaló marad, ami félelemmel tölt el. Örömötökből vagy bánatotokból csak annyit mutassatok, amennyit úgyse tudtok visszatartani. Minden más színlelés, zsákutca, elhalasztott élet. Legyen vitéz a lelketek! Erre vagytok kötelezve, méltósággal viseljétek sorsotok.

Sikerek után valószínűleg másban lesz részetek, mint amit elképzeltetek. Ha életetek nagy vitorlásversenyében az elvtelen megalkuvások evezőit nem használjátok, akkor a kormányos szerepét az a Jézus veszi át, aki tudja, hol vannak a zátonyok, Ő, aki életét adta a barátaiért, szabaddá tesz majd mindentől, ami nem ő maga. Ha nem éppen ma lenne a 25. házassági évfordulónk, akkor is azt mondanám, hogy nem úgy alakult az életem, ahogy elképzeltem, hanem máshogy - de sokkal jobban. Nem baj, ha vannak elképzeléseink a jövőnkről, csak ne váljunk rabjaivá.

Az járjon az eszetekben, hogy a küzdelem végeztével bármi rosszat elmondhassatok magatokról, csak azt ne, hogy „gyáva voltam", mert a félelem alkalmatlanná tesz arra is, amit egyébként tudtok. A félelem elvarázsol. Csak az elgyávultak szégyenkeznek ütközet után.  Az emelt fő feltétele nem a nyerés, hanem az elszántság. „Légy bátor, álljunk helyt férfiasan népünkért és Istenünk városaiért! Az Úr azt tegye, ami jónak látszik szemében" (Krónikák könyve).

Nagy felelősség sok ember füle hallatára megszólalni. Ha sor kerül rá, gondoljatok arra, hogy ha őszintén, nyitott szívvel beszéltek, jöhet belőletek fényes, ríkató mondat, amelytől sok millió magyarnak elszorul a torka, és még a pénzhitűvé züllöttek is megérzik, hogy összetartozunk.

Megfontolásra szeretettel:

Kelt Budakeszin, 2000. szeptember 6-án

BALCZÓ ANDRÁS

(Jocha Károly)


 

Balczó András

  Született: 1938. augusztus 16. Kondoros

   Klubjai: Nyíregyházi VSC, Nyíregyházi Törekvés, Csepel SC

   Legjobb eredményei:

      Háromszoros olimpiai bajnok (1960, 1968, 1972)

      Tízszeres világbajnok (1963x2, 1965x2, 1966x2, 1967x2, 1969, 1970)

Elismerései

  • Az év férfi sportolója (1966, 1969, 1972)
  • NOB emlékjelvény (1988)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
  • Magyar Örökség díj (1996)
  • Csik Ferenc-díj (2001)
  • MOB-érdemérem (2001)
  • A Nemzet Sportolója (2004)
  • Budapest díszpolgára (2011)
  • Magyar Nemzetért Ezüstérem (2013)

Hazaérkezett a maximális 10 olimpiai kvótát szerző rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott

Hétfő este hazaérkezett a phjongcshangi olimpiára maximális létszámban, 10 fővel kvalifikáló rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott az olimpiai kvalifi...

Hazaérkezett a maximális 10 olimpiai kvótát szerző rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott

November 28-án búcsúztatják Holop Miklóst

November 28-án 14 órától, a Kozma utcai Újköztemető 6-os ravatalozójában búcsúztatják az életének 92. esztendejében elhunyt olimpiai ezüstérmes vízila...

November 28-án búcsúztatják Holop Miklóst

Kulcsár Krisztián: a MOB legyen kompetenciacentrum a sportesemények szervezésében

A magyar sportba kerülő pénzek jobb hasznosulását, a sportesemények szervezésében kompetenciacentrummá válást, illetve a versenysportolók civil életre...

Kulcsár Krisztián: a MOB legyen kompetenciacentrum a sportesemények szervezésében

Bajai András a Magyar Sí Szövetség új elnöke

A Magyar Sí Szövetség hétfői tisztújító közgyűlésén Bajai Andrást szavazták meg a szervezet elnökének. Az új vezetőt azt követően választották meg, ...

Bajai András a Magyar Sí Szövetség új elnöke

Koordinációs bizottsági látogatás a 2019-es EYOF-ra készülő Szarajevóban

Az Európai Olimpiai Bizottság (EOB), 2019-es téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra alakult koordinációs bizottsága látogatást tett a közelmúltban...

Koordinációs bizottsági látogatás a 2019-es EYOF-ra készülő Szarajevóban

„Kati néni” 75 éves

Noveber 20-án ünnepli 75. születésnapját Fábiánné Rozsnyói Katalin, olimpiai ezüstérmes kajakozó, kajak-kenu mesteredző, számos olimpiai, világbajnoki...

„Kati néni” 75 éves

Fair play-díjat kapott Jacques Rogge, a NOB korábbi elnöke

A belga főváros adott otthont a Nemzetközi Fair Play Bizottság éves díjátadó gálájának. A dr. Kamuti Jenő vezette bizottság idén hét kategóriában 18 d...

Fair play-díjat kapott Jacques Rogge, a NOB korábbi elnöke

Baji Balázs a Budapesti Honvédnál folytatja pályafutását

Baji Balázs, világbajnoki bronzérmes atléta a Budapesti Honvéd SE színeiben folytatja pályafutását. Az olimpikon gátfutót a közelmúltban választották ...

Baji Balázs a Budapesti Honvédnál folytatja pályafutását

Schmitt Pál NOB-tag nem a kollektív büntetés híve

A NOB Végrehajtó Bizottságának, azaz a 206 tagú „ötkarikás” szervezet 16 fős operatív testületének alig több mint két hete van arra, hogy a WADA elmar...

Schmitt Pál NOB-tag nem a kollektív büntetés híve

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube