1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A NEMZET SPORTOLÓI: FÖLDI IMRE

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail




Földi Imre: Pénz nélkül ma már súlyt sem lehet emelni

Ha valaki, hát Földi Imre méltán illethető az ideális sportember jelzővel. Akik végigkísérhették pályafutását ennek a mindössze 149 centiméter magasra nőtt kiválóságnak, azok tanúsíthatják: Imre bátyánknak soha nem voltak ügyei, semmiféle fegyelmi vétségnek akár még csak a gyanúja sem vetült rá. Ő egyszerűen csak erősnek született és súlyemelő pályafutása során mindent elkövetett azért, hogy mindig erősebb és még erősebb legyen.

Kizárólag ezzel a végtelen kitartással, monotónia tűréssel felvértezve történhetett meg, hogy csaknem negyedszázadon keresztül csak emelte, emelte és megint csak emelte a súlyos vastárcsákat. Ahogy az sokak esetében lenni szokott, Földi Imre is a véletlenek összejátszásának köszönhetően kötött ki végül a súlyemelésnél. Annak a sportágnak lett kivételesen nagy egyénisége, amelyben öt olimpiai részvétellel büszkélkedhet és három, félsikeres fellépést követően volt ereje ahhoz is, hogy negyedik nekirugaszkodásra az olimpiai dobogó legmagasabb fokára is felküzdhesse magát.

 A szerény, csendes kiválóság ma is Tatabányán él, ahol páratlan sikersorozatát megalapozta. A súlyemelés felé megtett első lépéseire így emlékezett vissza:

 „Kecskeméten születtem és ott is jártam az általános iskolába. Komolyan gondoltam, hogy vájár leszek, mert a hirdetésekben példamutató embereket állítottak elénk. Nekem ezért tetszett meg a vájár munka lehetősége, mert máig is emlékszem például Tajkov András nevére, aki vájárként Kossuth-díjat kapott. Ő éppen Tatabányán dolgozott, a XIV-es akna csapatvezetőjeként és én az ő példáján belelkesedve jelentkeztem vájártanulónak Tatabányára.

 - Ahol menetrendszerűen el is kezdte a szakma elsajátítását.    

 „Így történt, de egy év után kiemeltek, mivel egy birkózó, Franka Ferenc elvitt a súlyemelő terembe is. Nagyon tetszett nekem a mozgásuk dinamikája, hamar beálltam közéjük és nemsokára már tehetségesnek is mondtak. Keményen edzettem egy nálam nehezebb sráccal, Pajrovics Ferenccel, aki pehelysúlyú volt. Éppen jó volt nekem edzőpartnernek!”

 - Első nemzetközi versenye 1955-ben, Varsóban volt. Öt évvel később, mindössze 22 évesen már a római olimpiára is kijutott.

 „Gyorsan fejlődtem, lépkedtem egyre feljebb. Itthon mindössze egy, komolyabb riválisom volt, a Borsányi Árpi – szegény már régen meghalt. De természetesen mindig találtam magamnak ott, helyben is olyan példaképeket, akikre felnéztem, és akiket le akartam hagyni már az edzéseken is.”

 - Rómába nem csak kijutott, hanem mindjárt pontszerző helyen is végzett.   

 „Ott már 25 kilót rávertem Borsányira, aki 295 kilót ért el. Én pedig 320-nál álltam meg, ami egyben összetettben új magyar csúcsot ért, és   a 6. helyhez volt elég. Rettenetes boldogság uralkodott el rajtam és az akkori sportvezetés is elégedett volt. Én pedig kettőzött erővel folytattam, amit elkezdtem.”

 - Akkoriban Tatabányának volt az egyik legerősebb súlyemelő szakosztálya.

 „A válogatottak abban az időben az év tizenként hónapjából talán ha egy hónapot nem voltak Tatán, az edzőtáborban. Ez a közös munka számos előnnyel is járt, hiszen egymást ösztökéltük az edzéseken is. Nekem különösen tetszett a Huszka Misi, aki könnyűsúlyúként ugyancsak világszínvonalon emelt. Nagy örömömre, félévszázados távollét után végleg hazaköltözött Amerikából – visszatért oda, ahonnan indult: Oroszlányba. Így van lehetőségünk elbeszélgetni a régi, szép időkről.”

 - Klubtársa, Veres Győző is elment 1973-ban, ő viszont soha nem jött vissza Magyarországra.

 „Pedig Győző óriási egyénisége volt a magyar súlyemelésnek! Róla én csak szépet és jókat mondhatok. Már a hatvanas évek elején, amikor két, egymást követő évben (1962, 1963) összetettben világbajnok lett, gyakorlatilag ő irányította a magyar súlyemelést. A maga módján átvette a hatalmat és a fejlődés útjára állította a sportágat. Nekem egészen a Törökországba történt távozásáig mindig a segítségemre volt és ezért csak hálával és köszönettel tartozom neki!”

 - Közben három olimpián is szerepelt, ezekről még nem beszéltünk.  

 „Tokióban már 355 kilót teljesítettem a három fogás összesítéseként, Mexikóvárosban pedig 367,5 kiló került a nevem mellé a jegyzőkönyvbe. Különösen ez utóbbi második hely bosszantott, hiszen az eredményem világcsúcs beállítás is volt egyben, mégsem én lettem az első. Az iráni Nassziri ugyanis néhány dekával könnyebb volt, mint én és ez a különbség az ő javára döntött.” 

 - Münchenben már erre is vigyázott, hiszen Önnek volt a legkönnyebb a testsúlya a riválisok között.

 „Leereszkedtem egészen 55,70 kilóig, úgy is mondhatnám, alájuk mentem, hogy én legyek a legkönnyebb. Szerencsére erre ott nem volt szükség, mivel az általam elért 377,5 kilós, új összetett világcsúcsot ez alkalommal Nassziri meg sem tudta közelíteni. Ő 370 kilóval lett második, míg a szovjet színeket képviselő Csetyinnek 367,5 kilót kellett emelnie a harmadik hely megszerzéséért.”

 - Bár a negyedik olimpiáján, Münchenben már 35. évében járt, mégsem hagyta abba.

 „Mindig is szerettem sportágamat, ehhez értettem, miért ne csináltam volna tovább? Igaz, egy kicsit elvették a kedvemet, mert kedvenc fogásomat, a nyomást levették a műsorból és azután már csak a szakítás és a lökés összesített eredménye alapján hirdettek győztest. Azért így sem kell szégyenkeznem, hiszen Montrealban 38 évesen, a  nyomás törlését követően kedvezőtlenebb helyzetben versenyezve is kiharcoltam egy 5. helyet. S még ekkor sem hagytam abba, amíg 1977-ben el nem ért egy csúnya vállsérülés: leszakadt a helyéről egy csontdarab. Ekkor már kénytelen voltam bejelenteni a visszavonulásomat.”

  - Miután abbahagyta, milyen élete volt Tatabányán?

 „Egy szavam sem lehet, valóban megbecsültek. Egyébként az 1998-ban volt nyugdíjazásomig rendszeresen látogattam a súlyemelők termét, hiszen edzőként dolgoztam. Kellő tekintélyem volt, ki is kérték a véleményemet. Nyugdíjasként is be-benézek hozzájuk, de már régen nem töröm össze magamat. Edzőként egyébként Csilla lányommal foglalkoztam legtöbbet. 1990 és 1996 között hat Európa-bajnokságon összesen tizenhat érmet – közöttük kilenc aranyat – szerzett. Sajnos, akkor még nem szerepelt az olimpiák műsorán a női súlyemelés, Csilluka pedig nem tudott kétezerig várni. Ő 1990-től 1993-ig volt igazán jó formában. Ebben az időszakban szerezte mind a kilenc Európa-bajnoki aranyérmét.”

 - Tatabányán követték méltó utódok?

 „A súlyemelés Magyarországon immár évtizedek óta komoly gondban van, s ezen nem segít az sem, ha egy-egy emelő csak kikeveredik a nemzetközi porondra és ott is helytáll. Ilyen volt a szombathelyi Márkus Erzsike 2000-ben vagy a következő, az athéni olimpián Krutzler Eszter. De a férfiaknál sincs másként, hiszen azzal, hogy a súlyemelés nem tudott bekerülni a tizenhat, kiemelt sportág közé, gyakorlatilag el is dőlt a sportág sorsa. Pénz nélkül ugyanis ma már semmi nem megy. Az eredményes felkészüléshez pedig elég sok pénzre lenne szükség, a megfelelő étkezés biztosításától a támogatás legkülönfélébb formáin keresztül. Az adott keretek között legfeljebb csak emelgetni lehet, de emelni nem. Tatabányán is vannak lelkes amatőrök, miként az edző, Pócza Károly is nagyon rendes ember, de csodát senki nem tud csinálni.

 - Nézte a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit?

 „Már hogy ne néztem volna! A magyarok jobbak voltak, mint korábban, ez ennyire volt elég. A portugál-francia döntőről is megvan a magánvéleményem. A franciák elszórakozták a meccset, mintha várták volna a jó szerencsét. Azután kaptak egy nagy gólt…”

 - Öt olimpián vett részt. Bizonyára nézőként is érdekli, mi történik majd Brazíliában? Mit vár az augusztusban esedékes, riói nyári olimpia versenyeitől?

 „Lehetőleg mindent végignézek. Nálam az úszók vannak legelöl, ők hozhatják a legtöbb érmet Magyarországnak! Drukkolok is nekik természetesen. És van egy kedvencem is, aki tatabányai. A cselgáncsozó Csernoviczki Éváról van szó, akivel többször is beszélgettem erről-arról. Éva 2012-ben bronzérmes lett és most is nagyon komoly elhatározással készül. Remélem, bejönnek a tervei, megvalósulnak a dobogós reményei.”

 Ennyit lehetett megtudni Földi Imréről, a Nemzet Sportolójáról. A megbecsültségéről még csak annyit, hogy 2009-ben róla nevezték el a tatabányai sportcsarnokot.

(Jocha Károly)


 

Földi Imre

  Született: Kecskemét, 1938. 05. 08.

  Klubja: Tatabányai Bányász

 

Sporteredményei

  • olimpiai bajnok (1972)
  • olimpiai 2. helyezett (1964, 1968)
  • olimpiai 5. helyezett (1976)
  • olimpiai 6. helyezett (1960)
  • ötszörös világbajnok (összetett: 1965, 1969, 1972 ; lökés: 1972 ; nyomás: 1972)
  • ötszörös világbajnoki 2. helyezett (összetett: 1961, 1962, 1964, 1966, 1968)
  • kétszeres világbajnoki 3. helyezett (összetett: 1959, 1963)
  • tízszeres Európa-bajnok (összetett: 1962, 1963, 1968, 1970, 1971 ; nyomás: 1969, 1970, 1971 ; lökés: 1971 ; szakítás: 1973)
  • ötszörös Európa-bajnoki 2. helyezett (összetett: 1961, 1965, 1966 ; szakítás: 1969 ; lökés: 1970)
  • Európa-bajnoki 3. helyezett (összetett: 1959, 1964)
  • tizenháromszoros magyar bajnok (1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1974, 1975)
  • ötszörös csapatbajnok

 

Díjai, elismerései

  • A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)
  • Az év magyar súlyemelője (1964, 1965, 1968, 1970,1972)
  • Halhatatlanok Klubja tag (1991)
  • Ezüst Turul-díj (1992)
  • Súlyemelő Halhatatlanok Klubjának tagja (1993)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
  • MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
  • Tatabánya sportdíja (1995)
  • Magyar Örökség díj (1999)
  • Tatabánya díszpolgára (2003)
  • A Nemzet Sportolója (2007)
  • Köztársasági gyűrű (2009)
  • Olimpiai emlékérem (2009)
  • Nemzetközi Súlyemelő Szövetség Aranyérdemrendje (2009)

Svéd küldöttséggel emlékeztek az olimpiai ezüstérmes Rerrich Bélára

Az 1956-os melbournei-i olimpia ezüstérmes férfi párbajtőrcsapatának tagjára, a világbajnoki bronzérmes vívóra, a későbbi kiváló edzőre, Rerrich Bélár...

Svéd küldöttséggel emlékeztek az olimpiai ezüstérmes Rerrich Bélára

Baji Balázs: Sportdiplomataként új világ nyílik meg előttem!

"Sportvezetőként új világ nyílik meg előttem. Sportágamat, az atlétikát, hazámat, Magyarországot, és az egész kontinenst, Európát is képviselhetem" - ...

Baji Balázs: Sportdiplomataként új világ nyílik meg előttem!

Szabó Gabriella volt a Gedővári-kör vendége

A székesfehérvári Aranybulla Könyvtár Alapítvány és a Gedővári Imre Olimpiai Baráti Kör második közös rendezvényére került sor 2017. október 18-án. A ...

Szabó Gabriella volt a Gedővári-kör vendége

Érvénybe lépett kilenc IWF-tagország eltiltása

Péntektől érvénybe lépett a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) fegyelmi döntése, amellyel egy évre felfüggesztette kilenc tagországa versenyzési jog...

Érvénybe lépett kilenc IWF-tagország eltiltása

Kedden lobbantják fel a téli olimpia lángját

Dél-koreai részről a Bajnokok Ligája-győztes, már visszavonult labdarúgó, Pak Dzsi Szung viszi majd először a februári, pjongcsangi téli olimpia lángj...

Kedden lobbantják fel a téli olimpia lángját

„Az egész magyar sportot szolgálja a Testnevelési Egyetem új laboratóriuma"

Pénteken átadták a Testnevelési Egyetem (TE) Sport-táplálkozástudományi Központját, amely a megújuló felsőoktatási intézmény első befejezett rekonstru...

„Az egész magyar sportot szolgálja a Testnevelési Egyetem új laboratóriuma

Érmet remél Phjongcshangból a MOB elnöke

Magyarország utoljára 1980-ban, az egyesült államokbeli Lake Placidben szerzett érmet téli olimpián, ám Kulcsár Krisztián MOB-elnök az M4 Sportreggeli...

Érmet remél Phjongcshangból a MOB elnöke

Baji Balázst beválasztották az Európai Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságába

Az Európai Olimpiai Bizottság 9. sportolói fórumán, 5. közgyűlésén a legmagasabb szavazatszámmal választották a szervezet Sportolói Bizottságába a vil...

Baji Balázst beválasztották az Európai Olimpiai Bizottság Sportolói Bizottságába

Könyv jelent meg a MOB alapító elnökéről, Berzeviczy Albertről

A napokban jelent meg a Szépmíves Könyvek Kiadó gondozásában Gali Máté történész Berzeviczy Albert. A márványarcú miniszter című könyve. A politikus-s...

Könyv jelent meg a MOB alapító elnökéről, Berzeviczy Albertről

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube