1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A NEMZET SPORTOLÓI: POLYÁK IMFRE

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Lajosmizséről indult világhódító útjára

Polyák Imrével szemben elfogult vagyok. Ennek oka egy „ősrégi” újságkivágás, amelyet sokadszor tartok a kezemben. Alatta a felírat: Pajtás, 1966. december 8. Természetesen a sportoldalról van szó, amelyen az egyik kép az asztaliteniszező Kóczián Évát mutatja, a másikon pedig Polyák Imre látható, amint éppen eldobja ellenfelét.

 Polyák akkor már olimpiai bajnok volt, hatalmas népszerűség övezte, hiszen akkoriban - ha lehet – még nagyobb volt az elnyúló ünneplés, mint mostanában. Amikor a későbbi évek során többszörösen is megköszöntem neki, hogy befutott emberként sem tért ki egy fiatal srác megkeresése elől, mindig azt válaszolta: „Pajtás, nekem mindenki egyforma ember. Mindenkivel szívesen elbeszélgetek, akit érdekel a véleményem!”

Az emlékek tárában bőven van mit felidézni ebben az ő valóban kivételesen eredményes és követésre méltó életútjával kapcsolatosan.

- Miért éppen a birkózást választotta – ez az első kérdés hozzá. 

   „Véletlenül lettem birkózó, hiszen a háború után végképp nem volt sok választásom. Nagy élményt jelentett számomra a rádión hallgatni az 1948-as, londoni olimpia közvetítéseit. Különösen Bóbis Gyula és Szilvásy Miklós menetelése ragadott meg, amelynek végén Bóbis aranyérmes lett, Szilvásy pedig ott még be kellett érje a második hellyel. Teljesen lekötötte a fantáziámat az eseménysorozat és végül abban maradtam önmagammal, hogy márpedig mindent megteszek azért, hogy egyszer én is eljussak egy olimpiára!”

 - Ehhez némi szerencsére is szüksége volt…

 „Feltehetően a londoni, magyar birkózó sikereknek is részük volt abban, hogy Lajosmizsén még 1948 őszén elhatározták a birkózó szakosztály megalakítását, amelynek foglalkozásain a bátyámmal kettesben, heti három alkalommal mi is rendszeresen részt vettünk. A szüleink egy jó ideig nem is tudták, hova járunk. 1949-ben azután döntő változtatásra határoztuk el magunkat, felköltöztünk Budapestre. Nappal Kőbányán kádárként dolgoztunk, közben pedig folyamatosan kerestük a lehetőséget, hol is tudnánk a birkózást folytatni? Végül Újpestre esett a választásunk, ahol éppen egy Londonban, a kötöttfogásúak pehelysúlyú súlycsoportjában bronzérmet szerzett versenyző, Tóth Feri bácsi csoportjában kötöttünk ki.. Már az első alkalommal jól éreztük magunkat ott. Jó volt a társaság, ráadásul Feri bácsi határozottan tehetségesnek is tartott, s bíztatott a folytatásra. Nagy, sportbeli élményeim között tartom számon az 1949-es országos ifjúsági bajnokságot, ahol először léphettem szőnyegre hivatalos versenyen. Annak rendje, s módja szerint ki is kaptam a Baranya Pistától! A következő szezonban, 1950-ben viszont már én lettem az első súlycsoportomban, az országos ifjúsági bajnokságon.”          

 - Az ifjúsági bajnoki cím csak a kezdetet jelentette, egy kivételesen sikeres karrier első állomását.

  „1951-ben már a felnőttek között is megmérettethettem magamat. Mivel ott sem adtam alább egy második helynél, ez egyben azt is jelentette, hogy szinte automatikusan behívtak a válogatott keretbe.

Még ez évben eljutottam Berlinbe, a Főiskolai Világbajnokságra, ahol úgy végeztem másodikként, hogy csak a szovjet riválisomtól kaptam ki.”

 

 - Az olimpiákat leszámítva tizenkét éves veretlenségi sorozatot ért el.         

 „Berlint követően egészen 1963-ig nem vert meg senki, pedig csak az olimpiákra és a világbajnokságokra fogyasztottam le, a többi alkalmakkor mindig egy súlycsoporttal feljebb indultam. 1963-ban is csak azért vesztettem egy meccset a világbajnokságon, mert ínszalagszakadást szenvedtem. Az olimpiákon azonban valami mindig közbejött. Rómában, az 1960-as olimpián például olyan kegyetlen sorsolást kaptam, amelynek révén szinte pihenő nélkül kellett háromszor, egymás után birkóznom. Ez az embertelen sorsolás egyben az aranyérem ismételt elvesztését jelentette.”

 - Róma mellett melyik olimpiát számítja a pechesek közé?          

 „Helsinkiben nem volt reális esélyem a végső győzelemre, a szovjet Punkin ellen nem volt győzelmi esélyem. 1956-ban, Melbourne-ben viszont normál esetben oda kellett volna érnem. Ám az ott megrendezett olimpia nekünk, magyaroknak abszolút speciális légkörben zajlott. Már a kiutazásunk körülményei is ezt az állításomat támasztják alá, ott pedig csak fokozódtak a gondjaink. A Budapestről szaggatottan érkező telefonhívások senkit nem nyugtattak meg. A kinti magyarok pedig elborítottak a szeretetük ezerféle megnyilvánulásával. Rendszeresen hívogattak minket a legkülönfélébb alkalmakra, miközben még javában tartottak a versenyeink. Állítom, nyugodt légkörben az a csapat túlszárnyalhatta volna a helsinki tizenhat aranyérmes csúcsot, de végül örülnünk kellett a kilenc első helynek is.”    

- Tehát akkor Róma mellett a Melbourne-i elszalasztott lehetőséget sajnálja?

 „Így igaz. Melbourne-ben ugyanis a finn Maekkinen ellen nyernem kellett volna. Elsősorban az adott körülmények miatt ez nem jött össze. Így nem volt mit tennem, Róma után úgy döntöttem: negyedszerre is nekiveselkedek. Versenyalkalom bőven volt, leginkább a keleti országok felé vehettük az irányt. Ezek a túrák bizony nagyon megkeményítették az embert. Nekünk már akkoriban rá kellett jönnünk, hogy az igazán nagy eredmény eléréshez egész éves, folyamatosan kemény munkára van szükség.”

 - Ez a folyamatosság akár 365 napot is jelenthetett?

 „Esetemben akár már egyetlen nap kihagyás is megbosszulhatta volna magát. Ami engem illet, elmondhatom magamról, be is tartottam ezt a receptet. Ha befejeződött egy verseny, a következő napon én már egészen biztosan a birkózóteremben voltam. Persze az elvégzett munkának nem csak a mennyiségről kellett szólnia, hanem a  szakmai igényességről is.”

 - Szerencsére akkor is kiváló szakemberek vezették a magyar birkózósport elitjét.

 „Ezen a téren is jól álltam, hiszen olyan mestereim voltak, mint Matura Miska bácsi, Papp László és Kárpáti Károly. Egész életemben hálás voltam nekik a velem végzett, sokoldalú foglalkozásokért.   Miska bácsinak különösen sokat köszönhetek, mivel ő szakmailag és pedagógiailag is kivételes egyéniség volt. Segítségük nélkül biztosan nem alkalmaztam volna oly sikeresen a kedvenc fogásaimat, a féljármot, a dupla jármot és az ezekből indított karfelszedéseket. De otthonosan mozogtam a földharcban is, ahol ugyancsak szívesen gyötörtem az ellenfeleimet.”

   - Mindez nem ment volna, ha nincs kifogástalan erőállapotban?                 

 „Így van. Ezért dolgoztam olykor erőn felül is, mert a kondíciómra mindig kényes voltam. Biztos vagyok abban, hogy azóta sincs senki, aki annyit edz, mint én annak idején. Ha nincs meg a tökéletes fizikai erőállapot, akkor fordul elő az, hogy a mérkőzések utolsó másodperceiben is el lehet veszteni egy, már megnyertnek tekinthető ütközetet!”

  - Időzzünk még egy kicsit a pályafutását megkoronázó, 1964-es olimpiánál. Mit kellett változtatnia ahhoz, hogy végre megszerezhesse az olyannyira áhított aranyérmet?

 „Tokió előtt pontosan tudtam, hogy ez az utolsó, reális lehetőségem. Erre gondolva építettem fel a legaprólékosabban a követendő taktikámat, s ezeket az elveket kínos precizitással be is tartottam a szőnyegen. Levontam a korábbi ötkarikás szerepléseim legfőbb tanulságait és igyekeztem okulni is azokból. Az előző alkalmakkor nem mindig jól osztottam be az erőmet. Olyankor is birkóztam, amikor már előbb befejezhettem volna egy-egy mérkőzést. Ezért a japán fővárosban az eső másodpercektől lehetőleg a tusgyőzelmekre törekedtem. El is értem, hogy három, kétvállas győzelmem révén jó erőben állhattam szőnyegre a szovjet Rurua elleni, mindent eldöntő, utolsó ütközetre. Mondhatom, kegyetlen iramú mérkőzés volt, ahol Rurua mindent megtett a győzelemért. Annyira elfáradt, hogy az eredményhirdetés után úgy kellett letámogatni a szőnyegről. Olyannyira jól birkóztam, hogy a döntő utolsó percében már az oroszoknak is legalább a nyolcvan százaléka nekem drukkolt!”

 - Mennyiben változott az élete a negyedik próbálkozásra végre megszerzett olimpiai aranyérmet követő időszakban?                      

 „Ami a legfontosabb: maradtam a sportágban, ugyanis felkértek, legyek a kötöttfogású válogatottak edzője. Továbbra is ugyanúgy birkóztam, mint a többiek, akik (Alker Imre, Varga János, Kiss Ferenc, Bajkó Károly, Csatári József, Kozma István) rendkívül jó társaságot is alkottak, öröm volt velük dolgozni. Ha Tokióban nem tudom kiharcolni az első helyet, úgy alighanem Mexikóvárosban is a siker reményében indulhattam volna, annyira jó állapotban voltam 36 éves koromban is.”

 - Mexikóváros után München következett.

 „Hatodik, egymást követő olimpiámra még eljutottam szaktanácsadói minőségben. Ezt követően már inkább a magánélet került előtérbe. Minden reggel négykor keltem. Utam előbb a borozómba vitt, majd onnan mentem a munkahelyemre, a Belügyminisztériumba. 1982-ben nyugdíjas lettem, a borozót még jó ideig vittem, majd azt is leadtam. Azután sem unatkoztam, hiszen a családi ügyintézés, ingázás a szentendrei nyaraló és a zuglói lakás között, a televíziózás és a baráti kapcsolatok ápolása mindig kitöltötte az időmet.”

  - Kevesek érték meg, hogy még életükben könyvet írjanak róla. Önnek ez is megadatott.

 „Nagy megtiszteltetés volt ez, örültem is neki. Nem túlzok, ha azt mondom: engem, már életemben nagyon sokan szerettek. Az esett a legjobban, amikor a könyvhöz készülő fényképfelvételekre az első, hívó szóra mindenki eljött.”

     A Nemzet Sportolója, Polyák Imre személyesen már 2010 novembere óta nem tudja fogadni a sok jó barátot, ismerőst. Akik emlékét ápolni akarják, földi maradványai előtt, a budapesti Szent István Bazilika altemplomában felkereshetik egy főhajtás erejéig.

  Megérdemli.  

(Jocha Károly) 


Polyák Imre

Született: 1932. 04. 16, Kecskemét            

Elhunyt: 2010. 11. 15. Budapest

Klubjai: Lajosmizse, Újpesti Dózsa

Első edzői: Fózer Béla, Tóth Ferenc

 

Legjobb eredményei:

     olimpiai bajnok (1964)

     olimpiai ezüstérmes (1952, 1956, 1960)       

     világbajnok (1955, 1958, 1962)

     világbajnoki II. hely (1961, 1963)

     Főiskolai világbajnok  (1954)

     Főiskolai VB II. hely (1951)

     Magyar bajnokság (11-szeres győztes)

     Magyar bajnokság II. hely (1 alkalommal)

     Magyar bajnokság III. hely (1 alkalommal)

 

Díjai, elismerései

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
  • Az év magyar sportolója (1958, 1962)
  • Az év magyar birkózója (1964)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
  • MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
  • A Köztársasági Elnök aranyérme (1996)
  • az évszázad birkózója (2000)
  • vitézzé avatták (2000)
  • A birkózó Hírességek Csarnokának tagja (2003)
  • A Nemzet Sportolója (2004)
  • MOB-érdemrend (2005)

Emlékezete

  • Borbély Pál: Erős akarattal című könyve (1966)
  • Szekeres István: Polyák az évszázad birkózója című könyve (2003)
  • Polyák Imre Sportcsarnok Lajosmizsén (2014) 

    (Fotók: MTI Archivum) 




Elhunyt René Roch, a Nemzetközi Vívó Szövetség korábbi elnöke

René Roch 1992-től 2008-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) elnöke volt. 2009-ben megkapta az olimpiai mozgalom legelismerőbb kitüntetését, az Olimpi...

Elhunyt René Roch, a Nemzetközi Vívó Szövetség korábbi elnöke

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át dr. Kamuti Jenő, dr. Kiss István és Bóbis Ildikó

Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából  átadták a fővárosi elismerő címeket.Tarlós István főpolgármester és Szalay-Bobrovniczky Alexandra ...

Papp László Budapest-Sportdíjat vett át dr. Kamuti Jenő, dr. Kiss István és Bóbis Ildikó

Az olimpiai közvetítések történetéről nyílt kiállítás Madridban

Olimpiai játékok a képernyő mögött címmel nyílt kiállítás Madridban az ötkarikás közvetítésekért felelős Olympic Broadcasting Services (OBS) és az Oly...

Az olimpiai közvetítések történetéről nyílt kiállítás Madridban

„Az MTK a magyar és az egyetemes sport, az olimpiai mozgalom meghatározó pillére!”

1888. november 16-án alapították a Magyar Testgyakorlók Körét. A 130. születésnap alkalmából Deutsch Tamás elnök vezetésével ünnepélyes gálát és fogad...

„Az MTK a magyar és az egyetemes sport, az olimpiai mozgalom meghatározó pillére!”

1984 után ismét emlékezetes sporteseményre készül Szarajevó

Csapatvezetői szemináriumot rendeztek Szarajevóban, a jövő februári téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) helyszínén. A résztvevő nemzetek k...

1984 után ismét emlékezetes sporteseményre készül Szarajevó

Megjelent a BOM és a MOB közös tanulmányi pályázatának kiírása

A „BOM a Magyar Sportért" Közhasznú Alapítvány a kiemelkedő sporttevékenységet folytató diákok részére, tanulmányaik eredményességének elősegítése cél...

Megjelent a BOM és a MOB közös tanulmányi pályázatának kiírása

A birkózás került a 2019-es nyári EYOF programjába

A 15. Nyári Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak jövőre Baku lesz a házigazdája. A fesztivál programja most vált teljessé.  Már korábban ismert volt, hogy 9...

A birkózás került a 2019-es nyári EYOF programjába

Az öttusázó Török Ferencet beválasztották a Hírességek Csarnokába

Az egyéniben és csapatban is olimpiai bajnok dr. Török Ferencet beválasztották az öttusázó nemzetközi Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai köz...

Az öttusázó Török Ferencet beválasztották a Hírességek Csarnokába

Késely Ajna Európa 2. legjobb ifjúsági sportolója!

Rangos elismerést kapott Késely Ajna (a képen jobbról a 3.) az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) 47. közgyűlését követő gálán, a spanyolországi Marbell...

Késely Ajna Európa 2. legjobb ifjúsági sportolója!

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube