1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A NEMZET SPORTOLÓJA: DR: KAMUTI JENŐ

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail



Kamuti Jenő 1956-ban robbant be a legjobbak közé. Mestere, Bay Béla doktor nem rejtette véka alá, hogy ha tanítványa továbbra is jó eredményeket produkál, a felnőttválogatott tagja lehet. Ígéret földje a májusban érettségizett fiúnak, akit néhány héttel később felvettek az orvosi egyetemre. Az októberi napokban ő is Tatán, a melbourne-i olimpiára készülő vívóválogatottal edzett, de a forradalom kitörésének napján már Budapesten volt, a Ráday utca 49.-ben. Itt tűzött kokárdát a kabátjára.

Idősebb Kamuti Jenő, az édesapa 1956-ban a MÁV vezérigazgató-helyettese volt, akit a vasút kebelén belül köztisztelet övezett. Ennek köszönhette, hogy október 24-én megválasztották a forradalmi bizottság elnökének. A gyakorlatban tehát ő volt az első ember, s ha belegondolunk a MÁV 1956-os szerepébe, megérezzük a súlyát a küldetésnek.

1.
A forradalom első napjaiban az elnök bentről irányított, értékeket védett, az emberi élet megóvását tekintette fő céljának. Nem volt híve a megtorlásnak, a pogromnak. Kamutiék Ráday utcai lakásában egy üzemi telefon kötötte össze őket az egész országgal. 1956 októberében ez a telefon arkhimédészi pont volt, legalábbis a tatai táborban rekedt sportolóknak. A Ráday utcai lakásban november 3-án már tudták, özönlenek be az oroszok. Ukrajnából és Csapról jöttek a telefonok. Az egyik vádpont idősebb Kamuti Jenő ellen az volt, hogy utasítást adott: robbantsák fel a záhonyi hidat. A vonatokat akarták ezzel az akcióval megállítani.

– Valóban kiadta az utasítást? – kérdezem a fiát, Kamuti Jenőt csaknem ötven évvel a történtek után.
– Igen – mondja –, de később valahogy sikerült ebből kimásznia.

2.
1957 nyarán Moszkvában rendezték a Világifjúsági Találkozót. Kamuti Jenő húszévesen már a felnőttválogatott tagja volt. Áprilisban kijelölték a csapatot, és a listát elküldték Moszkvába. De az utolsó pillanatban valaki kihúzta Kamuti nevét.

Bay Béla, aki mindig kiállt versenyzői mellett, a sporthivatal befolyásos emberénél, Kutas Istvánnál tiltakozott.
– Ha Kamuti Jenő nem mehet ki, az egész vívócsapat itthon marad – mondta. A gesztus nemcsak tanítványának szólt, hanem a MÁV akkor már letartóztatott forradalmi bizottsági elnökének is.
A legfelső sportvezetés visszakozott, és ifjabb Kamuti utazhatott. A történelmi naplemente után ment a különvonat a szovjet fővárosba, egyik részében a KISZ-esekkel, másik részében a sportolókkal. A küldöttség a politikai vezetők szándéka szerint azt akarta demonstrálni, hogy 1956-ban Magyarországon ellenforradalom dúlt.
Férfi tőrben nagyon erős mezőny gyűlt össze. A legjobb franciák, olaszok, angolok léptek pástra és természetesen a szovjetek. Kamuti Jenőnek ez volt az első nemzetközi felnőttversenye. A kilences döntőbe rajta kívül még három magyar verekedte be magát. Abban az időben körmérkőzéssel döntötték el a helyezések sorsát. S mivel a magyar táborban mindenki Kamutinak szurkolt, a három magyar leadta neki az asszót.

– Tudták, hogy apámért is vívok, akit 1957. március elsején, egy megalázó házkutatás után elhurcoltak a lakásunkról – emlékezett a későbbi ezüstember.

Az első hely sorsát holtverseny döntötte el Kamuti Jenő és a szovjet Mark Midler között. (Midler 1960-ban és 64-ben is tagja volt az olimpián győztes szovjet tőrcsapatnak, emellett hatszoros csapatvilágbajnok.) Rendkívüli izgalmak következtek, amelynek végén, 4:4-es állást követően, Kamuti vitte be a győztes találatot, s ezzel a magyar küldöttség első aranyérmét nyerte. Úgy ünnepelték, mint Napóleont az austerlitzi győzelem után, aki akkor az orosz–osztrák hadsereget kényszerítette térdre.

A győztes megismerte a repülés boldogságát. Édesanyja, a ma 92 éves asszony a forradalmat idéző naplójában így fogalmazott: „Nyert a fiam, de hogyan… Isten segítségével, mert az ellenfele a vívósisak alatt sziszegte felé – orosz vívó volt –: Fasiszta, fasiszta! Úgy gondolta a fiam, hogy ha győz, a börtönben lévő apját talán kiengedik. Egy találat kellett a győzelemhez, és a fiam akkori elmondása szerint kérte a jó Isten segítségét, és ő adta azt a győzelmi találatot.”

3.
A győztes megivott egy pohár pezsgőt, ami azonnal a fejébe ment. Ezzel magyarázható, hogy azt mondta mesterének: „Béla bácsi, tudom, te vagy az idősebb, de engedd meg, hogy tegezzelek!” Az öreg kihúzta magát, és foghegyről kibökte: „Ahogy gondolod, fiam…” Másnap reggel aztán a győztes már érezte, bocsánatot kell kérnie. „Örülök, hogy belátod, illetlenül viselkedtél. El fog jönni a tegezésnek is az ideje” – jegyezte meg Bay.
Soha nem jött el, pedig lett volna rá bőven alkalom. A tisztelet Kamuti Jenő részéről élete végéig kijárt a mesternek.

4.
A magyar delegáció vezetője Komócsin Zoltán, az MSZMP KB tagja, a KISZ KB első titkára volt, aki két nappal később fogadást adott az első magyar aranyérmes tiszteletére. A Lomonoszov Egyetem teraszán sütött a nap, mindenki mosolygott, csak az édes pezsgő volt ihatatlan. Legalábbis Kamuti Jenő szerint. Komócsin szónokolt: „A magyar delegáció büszke fiára…” Utána odament a győzteshez, és a következő szavakkal szorította meg a kezét: „Kamuti elvtárs, gratulálok a nagyszerű eredményéhez, és ha bármire szüksége van, csak szóljon, segítünk…”

A tőrverseny első helyezettje megragadta a pillanatot. Úgy érezte, nem hallgathatja el, ami a szívét nyomja. „Igen – mondta elhaló hangon –, szükségem volna…” „Mire?” – fordult vissza hozzá a pártkatona. „Az a helyzet – nyögte ki a bajnok –, hogy édesapámat, aki 1956-ban a MÁV forradalmi bizottságának elnöke volt, március elsején elvitték a lakásunkról, pedig én tudom, becsületes ember, nem csinált semmi olyat, amiért felelősségre vonható lenne, s ha most kérhetek valamit, tessék szíves lenni megtudni nekem: mi van vele? Él-e? S ha él, hol van?” Komócsinon látszott, hogy váratlanul érte a kérés. Nem is tudott vele mit kezdeni. A hosszú csend pezsgőgőzt lehelt. Bay Bélában s akik még körülötte álltak, meghűlt a vér. Aztán búcsúzkodás és kényszeredett mosolygás vetett véget a társalgásnak.

Történt ez júliusban. Szeptember elején váratlanul megszólalt Kamutiék lakásán a telefon, hogy másnap, egy keddi napon, délután három órára menjen a fiú a Royal szálló mögött lévő, egyik általuk megjelölt épületbe, ahol találkozhat az apjával.
Ment a fiú, mint az űzött vad, az édesapjához. Már egy órával a meghatározott idő előtt ott tiblábolt a szóban forgó épület előtt, amelynek bejárati ajtaját fából faragták, de nem volt rajta kilincs. A sok jövés-menés után egy öblös férfihang szólalt meg a magasföldszint egyik ablakából: „Jöjjön be, mindjárt nyílik az ajtó.” A torkában vert a szíve, de a lábai vitték. Bement a bérházba. Jobboldalt fel kellett menni néhány lépcsőn, ami a lépcsőházba torkollt. Lopva lepillantott az udvarra: a négyemeletes épület udvarán gépfegyveres emberek a gangot figyelték. Az volt a benyomása, hogy minden lakás egy börtön. Feljebb mentek, aztán bevitték egy lakásba. Azzal fogadták, hogy Komócsin elvtárs üdvözli. A szobában az asztal körül volt két szék. Tíz perc várakozás után megjelent az édesapja.
– Elbőgtem magam, amikor megláttam – mondja Kamuti doktor. – Nem volt bilincsbe verve, de nyúzott volt, egy teljesen kimerült ember benyomását keltette. Megöleltük egymást, s én visszaültem a helyemre. Legalább tízen voltak körülöttünk. Mint a héják a vadat, úgy néztek. Semleges dolgokról kezdtünk el beszélgetni. „Hogy vagy?” – kérdeztem. „Jól – válaszolta. – Tulajdonképpen semmi bajom.” Ezután jött a konfliktus. „Te vagy mostantól a családfő – mondta. – Nemsokára jön a tél, és be kellene szerezni a fát. De nem lesz könnyű.” Erre beüvöltöttek: „Hagyja abba, mit konspirálnak itt!” Azt hitték, hogy a téli tüzelő emlegetése valaminek a jele.

5.
Néhány nappal később, szeptember 16-án a felnőtt-világbajnokság következett Párizsban, a tőrvívás hazájában. Kamuti Jenő újfent nem kapott útlevelet. Bay megint szóvá tette, Komócsin megint odaszólt, és a fiatalember utazhatott. A bemutatkozás fényesen sikerült: a férfi tőrcsapat a mai napig első és egyetlen világbajnoki címét szerezte. Kamuti szenzációsan vívott, s nagyban hozzájárult a sikerhez. (Csak mellékesen: férfi tőr egyéniben Fülöp Mihály lett aranyérmes az orosz Midler előtt.)
Kamuti Jenő édesapját közben átszállították a Markóba, majd nyolc hónapra Kistarcsára került, ahol együtt ült a neves színésszel, Darvas Ivánnal. Nehéz hónapok voltak ezek a család számára. A feleség gyakran ment a Markóba, többször a bíróságra. S amikor a fiú megnyerte a versenyt Moszkvában, vitte az ügyésznek az újságot, s lobogtatta, hogy nyert a fia.
A sportsiker ismét megtette a hatását. A fiúnak sikerült elérnie, hogy édesapját átszállítsák a rabkórházba. 1957 novemberében szabadult, de két évig még házi őrizetben volt. A teljes felügyelet 1962 után szűnt meg. A vasútra azonban sosem került viszsza. Az élete kerékbe tört 1956-tal.
– Kértük, meséljen, hogyan bántak vele – mondja Kamuti doktor –, de mindentől elzárkózott. Elismerte viszont, hogy sokat köszönhettünk a sportnak.

6.
Még valamit a VIT tőrversenyéről. A moszkvai viadalon egy lett vívó, egy művelt, jóképű fiatalember volt a bemondó, aki kitűnően beszélt franciául. A híres leningrádi múzeum, az Ermitázs kutatója. Amikor Kamuti győzött, és bement ruhát váltani a ceremóniára az öltözőbe, berohant hozzá a lett fiú, és zokogva átölelte. Bajnokunk nem értette. Ketten voltak a Luzsnyiki Sportpalota öltözőjében, ezért a látogató elmondhatta: „Csodálatos dolgot hajtottál végre, megvertél egy oroszt! Holnap majd találkozunk.” Kamuti csak mosolygott, de másnap, egy eldugott helyen megdöbbent, amikor a fiatalember a magyar forradalom szamizdatirodalmát teregette ki elé. A nyomtatványt az észt, a lett és a litván fiatalok Szovjetunió-szerte terjesztették.
– Nekem drukkolt természetesen. De utána nem mert velem találkozni. Persze fogalma sem volt arról, hogy mi történt apámmal. Csak az örömét akarta velem megosztani. „Megverted Midlert, a királyt!” – mondta. – A nagy embert, az oroszt” – és megnyomta az utolsó szót.

7.
1966-ban Moszkvában rendezték a vívó-világbajnokságot. A helyszín újfent a Luzsnyiki Sportpalota volt. (Midler utoljára volt tagja az aranyérmet nyert szovjet csapatnak.) A magyar férfi tőrválogatott elcsípte az ezüstöt. A siker elsősorban Gyuricza és Kamuti Jenő kitűnő vívásának volt köszönhető.
– Észrevettem, hogy egy ember kerülget – emlékezett Kamuti Jenő. – Mindig arra sétál, amerre én. Az volt az érzésem, hogy meg akar szólítani. Másnap, harmadnap aztán odamerészkedett hozzám, rám köszönt, és bemutatkozott. Meglepetésemre az a fiú volt, aki 1957-ben a VIT-verseny alkalmával a bemondó volt. Aki annyira boldog volt, mert megvertem Midlert, az oroszt. Nem hittem a szememnek. 1957-ben én húszéves voltam, ő harminc lehetett. De 1966-ban egy szakállas, öreg ember, egy emberi roncs állt előttem, aki egy sör mellett elmesélte, hogy a Gulágra hurcolták, amiért annak idején találkozott velem. Megtalálták ugyanis nála a magyar forradalom szamizdatirodalmát, amiről feltételezték, hogy én vittem ki. Valójában a svédektől és a finnektől szerezték meg. Két hónappal a világbajnokság előtt szabadult.

(MNO, 2005. október 22., szombat 01:00)

Kamuti Jenő
Budapest, 1937. szeptember 17.




1950-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1957-től 1976-ig mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. Az 1957. évi párizsi világbajnokságon tagja volt a Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilli Endre összeállítású, világbajnoki címet nyert magyar tőrcsapatnak. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban elért két ezüstérme mellett még négy alkalommal ért el olimpiai pontszerző helyezést. Visszavonulása után, 1977-ben megkapta az UNESCO Fair Play-díját. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe. 2017. június 28-án választották a Nemzet Sportolójává Földi Imre helyére.[3]


1989 és 1998 között a Magyar Vívószövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőségi tagja. Közben 1992-től 1996-ig a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke. 1996-tól az Európai Vívószövetség elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának tagja. 2006-tól a MOB főtitkára. 2013 novemberétől a FIE örökös tiszteletbeli tagja lett.[4] 2014-ben, majd 2016-ban a Magyar Vívószövetség általános alelnökének választották.[5][6]


1963-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett. 1967-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. A Semmelweis Kórház orvosa, majd a MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa, 1996-tól 2001-ig kórházigazgató főorvosa volt.

Sporteredményei:

tőrvívás:
kétszeres olimpiai 2. helyezett (egyéni: 1968, 1972)
kétszeres olimpiai 4. helyezett (csapat: 1960, 1972)
kétszeres olimpiai 5. helyezett (egyéni: 1964; csapat: 1968)
világbajnok (csapat: 1957)
hatszoros világbajnoki 2. helyezett (egyéni: 1961, 1967; csapat: 1961, 1962, 1966, 1970)
világbajnoki 3. helyezett (egyéni: 1973; csapat: 1959)
ötszörös Universiade-győztes (egyéni: 1959, 1961, 1963, 1965; csapat: 1961)
kétszeres Universiade 2. helyezett (csapat: 1959, 1963)
hatszoros magyar bajnok

párbajtőrvívás:
Universiade 2. helyezett (csapat: 1963)
kétszeres magyar bajnok


Kitüntetései, elismerései:

UNESCO Fair Play-díj (1977)[7]
Budapestért díj (2014)[8]
A Nemzetközi Vívószövetség hírességek csarnokának tagja (2014)[9]
Csik Ferenc-díj (2015)[10]
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015)
A Nemzet Sportolója (2017)[1]

 

 

Magyar curling vegyescsapat a 2019-es téli EYOF mezőnyében

Először indulnak magyar fiatalok 2019. február 9-16. között a Téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) Szarajevóban, a curling-sportágban. A ...

Magyar curling vegyescsapat a 2019-es téli EYOF mezőnyében

Szilágyi Áron szerint nagy lehetőség, hogy egyre többen tapasztalhatják meg a mozgás örömét

A Városligeti Műjégpályán január 1-jén újévi korcsolyázással indul el hivatalosan a Budapest 2019 Európa Sportfővárosa egész éves programsorozat - jel...

Szilágyi Áron szerint nagy lehetőség, hogy egyre többen tapasztalhatják meg a mozgás örömét

Minsk2019 gyorstalpaló: közvetítés, jegyek, vízum, esport…

A tervek szerint 160 országban közvetítik majd a 2019-es minszki Európa Játékok versenyeit. A szervezőbizottság reméli, hogy az ekkora mértékű nyilván...

Minsk2019 gyorstalpaló: közvetítés, jegyek, vízum, esport…

Ferencvárosi bajnokait köszöntötte a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja

Három kerek évfordulós olimpiai bajnokot: a 75 éves Hesz Mihály kajakost és Szűcs Lajos labdarúgót, valamint a 65 esztendős Magyar Zoltán tornászt, a ...

Ferencvárosi bajnokait köszöntötte a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja

Elhunyt Vajna Rezső, a MOB korábbi munkatársa

Életének 80. esztendejében elhunyt Vajna Rezső (a képen balra), a Magyar Olimpiai Bizottság munkatársa, aki hosszú évtizedeken keresztül szolgálta az ...

Elhunyt Vajna Rezső, a MOB korábbi munkatársa

Bronz a négyzeten – Csatári József 75 éves

A focipályán kezdte, majd az atlétikain folytatta, hogy végül a kézilabdát is otthagyva a szőnyegen kössön ki, és legyen kétszeres bronzérmes szabadfo...

Bronz a négyzeten – Csatári József 75 éves

Honvédos időutazás, mexikói, Buenos Aires-i barangolás a MOA 71. vándorgyűlésén

71. vándorgyűlését tartotta december 15-én az 1985-ben alakult Magyar Olimpiai Akadémia. Az egész napos eseménynek a Budapesti Honvéd Sportegyesület a...

Honvédos időutazás, mexikói, Buenos Aires-i barangolás a MOA 71. vándorgyűlésén

Tóth Krisztián tovább növelte olimpiai kvalifikációs pontjait

A hétvégén a judós Tóth Krisztián a Mesterek Tornáján a második helyével szerzett értékes kvalifikációs pontokat az olimpiai részvételhez. Hosszú Kati...

Tóth Krisztián tovább növelte olimpiai kvalifikációs pontjait

Bemutatták a „sok szeren játszó” Kamuti Jenő életrajzi könyvét

Az Isten tenyerén címmel a Testnevelési Egyetemen szerdán bemutatták Kő András legújabb könyvét, mely az olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó, a N...

Bemutatták a „sok szeren játszó” Kamuti Jenő életrajzi könyvét

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Scitec Institute

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube