1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A súlyemelés csillagai

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Akakiosz Kahiaszvilisz

Süleymanogluhoz hasonlóan a keleti blokkot otthagyva ő is máshol keresett boldogulást, részben a származása miatt. Görög édesanya szülte, de rosszkor, rossz helyen: 1969-ben a Szovjetunióban. Egészen pontosan Grúziában, ahol a barcelonai olimpiára a világ legkiválóbb 90 kilós súlyemelőjévé fejlődött. De akkor már csak maradványai voltak a Szovjetuniónak, az aranyérmet a Független Államok Közösségének versenyzőjeként nyerte.

Amikor Grúzia tényleg független állam lett, Kahiaszvilisz a kivándorlás mellett döntött, és 1994 őszén hivatalosan is görög lett. Atlantában a kilencvenkilenc kilósok között, vagyis a korábbinál egy kategóriával feljebb lett olimpiai bajnok, Sydneyre viszont megváltoztatták a súlyhatárokat, ekkor kilencvennégy kilóban indult, s begyűjtötte harmadik aranyát. A harmadik súlycsoportjában.

Nagyon akart negyedik aranyérmet is, az első négyszeres bajnokává válhatott volna a sportágnak, de talán ennél is fontosabb volt a számára, hogy Athénban saját közönségének nyerjen egyet.

A 2004-es játékokon egészen felemelő hangulat uralkodott Niké-csarnokban, midőn Kahiaszvilisz megjelent a közönség előtt, és földöntúli csend, mialatt a mázsákkal megküzdött. Ekkor kezdett el jó hangosan a mobiltelefonján beszélni egy újságíró, őt ezért majdnem meglincselték a teremben.

De ezen az estén a hellén zászlóba öltözött szurkolók minden erőfeszítése kevés volt, hogy elegendő energiát adjanak át Akakiosz Kahiaszvilisznek, vagy talán éppen a túlzott várakozás súlyát nem bírta el, és üres kézzel maradt a nap végére.

A szintén háromszoros bajnok Pirrosz Dimasz két nappal korábbi szerényebb mutatványa, és a doppingbotrányok után az újabb görög tragédiát már nem tudta feldolgozni a közönség, és az ajtót maga mögött bezárva síri csendet hagyott az arénában.

Kahiaszvilisz az újságírók elé állt, s azzal igyekezett vigasztalni az övéit, hogy Pekingben megint örömet akar majd szerezni nekik.

2008-ban viszont harminckilencedik születésnapját ünnepli már.

Naim Süleymanoglu

A XX. század második fele ráébresztette a törököket, hogy a legjobb, ha Kelet-Európa szocialista országaiból visszatérnek oda, ahonnan jöttek a középkorban: Anatóliába. Naim Süleymanoglu tizenkilenc évesen döntött úgy, hogy Bulgária helyett jobb neki eggyel keletebbre.

Elősegítette e döntést, hogy a saját nevét sem használhatta a bolgár zászló alatt, előbb a Süleymanoglu szlávosított változataként, Szulejmanov néven emelgette a súlyokat, majd lett belőle Salamanov, a török kisebbségre ráerőltetett névhasználati törvény miatt.

Törökország tárt karokkal várta saját fiát, a nyolcvanas évek legtehetségesebb fiatalját, aki már tizenhat évesen felnőtt világrekordot tudott dönteni.

Húszon innen világbajnoki címet és három Eb-aranyat nyert Bulgáriának, de egy melbourne-i túrán nyoma veszett. A kinti török nagykövetségen jelentkezett, és hamarosan Ankarában találta magát, egy őt köszöntő tömeg közepén. Népe bizalmát és szeretetét három olimpiai győzelemmel viszonozta, miután igazi hazája egymillió dollárért megvásárolta a bolgároktól a versenyzési jogát.

Szöul az első olimpia aranyának helyszíne, a következő években viszont igen mély gödörben találta magát, mielőtt Barcelonában ismét a csúcsra jutott. Gerincsérülése következtében abba akarta hagyni a súlyemelést, a budapesti vb-re például csak szakvezetői minőségben érkezett, mégis ezután várt rá az igazi aranykor. 1991 és 1996 között zsinórban hat összetett vb-címet nyert, és két újabb olimpiai aranyat. Atlantában a görög Leonidisz lökésben világcsúcsot javított a 64 kilósok között, hogy Süleymanoglut letaszítsa a trónjáról, de Nagy Szulejmán összetett világrekorddal válaszolt. A testsúlya közel háromszorosát, 187,5 kilót lökött a feje fölé, a fogásnemben ez is új csúcsot jelentett.

Sydneybe is elutazott, hogy negyedik olimpiai aranyát is begyűjtse, de semmi eredményt nem ért el: érvényes kísérlet nélkül kiesett a szakításban 145 kilón.

Az egyébként nem túl sportszerű életet élő Süleymanoglu (káros szenvedélyek, házasságon kívüli gyerek) az új évezredre gazdag és elegáns sportdiplomata lett, 2000-ben a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség alelnökévé választották.

Pirrosz Dimasz

Kilencvenkettőben nyolcvannyolc év után nyert újra súlyemelő aranyérmet Görögországnak, aztán kétszer is megvédte a címét, majd Athénban bronzéremmel búcsúzott a közönségtől.

A nyolcvankét kilósok között tündöklő Dimasz éppúgy határon túli görögnek született, mint a tíz kilóval nehezebb Kahiaszvilisz, együtt nyerték az aranyakat, és ugyanakkor áldoztak le a napjaik.

Dimasz albán állampolgárként élt és versenyzett 1991-ig, húszéves koráig, vagyis egy évvel Barcelona előtt költözött Görögországba.

Szerencsés ember, hiszen három olimpiai aranya közül kettőt is úgy nyert, hogy egy fél kilóval sem emelt fel több súlyt, mint a második vagy a harmadik helyezett, ellenben egy picit kevesebbet nyomott náluk – legalábbis a többségüknél.

1992-ben a lengyel Siemionhoz és a FÁK-at képviselő Szamadovhoz hasonlóan 370 kilóval fejezte be a versenyt, utóbbi a legnagyobb testsúlya miatt a harmadik helyre sorolódott. Siemion és Dimasz viszont pontosan ugyanolyan súlyosan versenyzett, köztük így egy új szabály döntött, amelynek értelmében holtverseny esetén az az első, aki előbb eléri az összetett eredményét. Dimasz volt a nyerő.

Négy évvel később sokkal tisztábban derült ki, hogy ő a legjobb. Világrekorderként érkezett Atlantába, s mind a szakításban, mind a lökésben újabb csúcsot állított fel, így kilenc kilót vert a német Marc Husterre.

Sydneyben viszont újra a régi izgalmak vártak rá, vagy még annál is nagyobbak. A szakításban első két kísérletét elrontotta, a harmadikkal végül negyedik helyen csak túlélte valahogy a fogásnemet. A lökésben a grúz Aszanidze meg szegény Huster előnyét is lefaragta, és ő is 390 kilóval zárta a viadalt. Előbbinél 64 grammal, utóbbinál 16-tal volt könnyebb, így kapta meg ő az aranyérmet, harmadszor is.

Utána éveken át nem kísérletezett a tárcsákkal versenyszerűen, de az athéni olimpiának természetesen nem tudott ellenállni, még ha az aranyra ekkor már kevés is volt az esélye. A szurkolóktól és a pódiumtól a bronzérem megnyerésével köszönt el, felállva ünnepelték a görögök, ő pedig otthagyta előttük emlékbe a cipőit.

Bánhidi Ákos: Az olimpián történelmet szeretnénk írni a teljesítményünkkel!

Magyar szempontból sikeresen fejeződött be a négy állomásból álló rövidpályás gyorskorcsolya olimpiai kvalifikációs világkupasorozat. A szakvezetés a ...

Bánhidi Ákos: Az olimpián történelmet szeretnénk írni a teljesítményünkkel!

A sportlövők már a kvótákban is gondolkodnak

Korán, már idén ősszel megkezdődött  a sportlövők olimpia felkészülése. Ennek egyik állomása a november 24-26. közötti Hungarian Open 10m-es légfegyve...

A sportlövők már a kvótákban is gondolkodnak

Nagyüzem vár vívóinkra az elkövetkező hetekben

A hétvégén az egyik legnagyobb hazai vívóseregszemlét, az országos bajnokságot rendezzük péntektől vasárnapig a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokba...

Nagyüzem vár vívóinkra az elkövetkező hetekben

Bemutatták a Szentkirályi Tehetségprogram idei győzteseit

A Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen indított Szentkirályi Tehetségprogram nyerteseit hattagú kuratórium, köztük Kovács Katalin kajakozó, Darnyi Tam...

Bemutatták a Szentkirályi Tehetségprogram idei győzteseit

Gratuláció a short track-eseknek, az új síelnök üdvözlése - phjongcshangi konzultáció a MOB-ban

A phjongcshangi téli olimpiával kapcsolatos konzultációt tartott az érintett sportági szakszövetségek vezetőinek, szakembereinek a Magyar Olimpiai Biz...

Gratuláció a short track-eseknek, az új síelnök üdvözlése - phjongcshangi konzultáció a MOB-ban

Kulcsár Krisztián: a MOB legyen kompetenciacentrum a sportesemények szervezésében

A magyar sportba kerülő pénzek jobb hasznosulását, a sportesemények szervezésében kompetenciacentrummá válást, illetve a versenysportolók civil életre...

Kulcsár Krisztián: a MOB legyen kompetenciacentrum a sportesemények szervezésében

November 28-án búcsúztatják Holop Miklóst

November 28-án 14 órától, a Kozma utcai Újköztemető 6-os ravatalozójában búcsúztatják az életének 92. esztendejében elhunyt olimpiai ezüstérmes vízila...

November 28-án búcsúztatják Holop Miklóst

Bajai András a Magyar Sí Szövetség új elnöke

A Magyar Sí Szövetség hétfői tisztújító közgyűlésén Bajai Andrást szavazták meg a szervezet elnökének. Az új vezetőt azt követően választották meg, ...

Bajai András a Magyar Sí Szövetség új elnöke

Fair play-díjat kapott Jacques Rogge, a NOB korábbi elnöke

A belga főváros adott otthont a Nemzetközi Fair Play Bizottság éves díjátadó gálájának. A dr. Kamuti Jenő vezette bizottság idén hét kategóriában 18 d...

Fair play-díjat kapott Jacques Rogge, a NOB korábbi elnöke

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

HOMM

Arany fokozatú támogatók

  

 

Facebook
Rss
YouTube