Minden idők egyik legsikeresebb sprintere, Alekszander Popov összesen négy olimpiai arany- és öt ezüstérmet nyert aktív úszópályafutása során. Négy ötkarikás játékokon állt rajthoz: az 1992-es, barcelonai olimpiától kezdve egészen Athénig láthattuk a rajtkövön. 1999-ben, mindössze huszonnyolc évesen – a világon egyedülállóan fiatalon – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjának választották, páratlan úszópályafutása végeztével a sportdiplomácia területén és az üzleti életben helyezkedett el. A 2016-os riói játékok koordinációs és a 2020-as téli ifjúsági olimpia értékelő bizottságainak tagja jelenleg Svájcban él, három gyermek édesapja. A gyorsúszás egykori királya soha nem szakadt el a sportágától, bár manapság csendesebb életet él. Vallja, hogy az úszás és a sport fegyelemre és céltudatosságra tanít. A kazanyi vizes világbajnokságon osztotta meg gondolatait a modern játékok egyik alappilléreként szolgáló sportágáról, de kitért Budapest olimpiai terveire is. Minderről a Sport 2015 évkönyvben olvashatnak.
Igazán különleges megoldás a vizes világbajnokság kapcsán, hogy az úszóversenyeket és a bemelegítő medencét is a Rubin Kazany futballstadionjában állították fel.
A múltban már többször alkalmazták ezt a megoldást, valóban újszerű és kényelmes. Fontos, hogy a verseny- és a bemelegítő medence egy légtérben, közel van egymáshoz. Mondhatjuk, hogy a vb remek teszteseményként szolgált a 2016-os olimpiára, hiszen Rióban is ideiglenes uszodában lesznek majd a versenyek.
Mi a véleménye a magyar Iron Ladyről, az immár ötszörös világbajnok Hosszú Katinkáról? El tudja képzelni, hogy az Ön idejében ilyen versenyprogramot, terhelést vállaljon, ennyi számban elinduljon, mondjuk egy világbajnokságon?
Katinkának hatalmas, kivételes ambíciói vannak, minél több számban indulna és nyerne. Véleményem szerint sokszor kifizetődőbb arra a pár számra koncentrálni, amiben kiemelkedően esélyes az ember, sokszor a kevesebb több lehet. Én is ezt tettem, ezért nem vállaltam mást, csak az 50 és a 100 méteres gyorsúszást. Lehet, hogy jól úszhattam volna a 200-at, emellett háton is tehetséges voltam, de ezeket meghagytam másoknak.
A soron következő, 2017-es FINA Világbajnokságnak Budapest ad otthont. Járt már a magyar fővárosban, ellátogatna hozzánk két év múlva?
Legutóbb 1987-ben jártam Budapesten egy nemzetközi versenyen. Amikorra a magyar főváros odáig ért, hogy számos Európa-bajnokság otthona legyen, én már felhagytam az aktív sporttal. Így sajnos az elmúlt 25 évben nem volt alkalmam Budapestre látogatni, de nagyon várom a 2017-es világbajnokságot, reményeim szerint ott leszek jómagam is.
Ön mint egykori élsportoló, úszó, ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, mit gondol, a budapesti vizes világbajnokság zökkenőmentes, magas színvonalú megrendezése hozzájárulhat-e egy sikeres olimpiai pályázathoz? A 2024-es ötkarikás játékok helyszínét a NOB mintegy másfél hónappal a FINA Világbajnokság után, 2017 szeptemberében, limai kongresszusán jelöli ki.
A vizes világbajnokság rendezése valamint az olimpiai pályázat két különálló, ám bizonyos értelemben párhuzamos vállalás. Kuala Lumpurban lehetőségem volt Schmitt Pál úrral egyeztetni, aki elárulta, a 2024-es olimpiai pályázatot támogatja a kormány, Budapest polgárai a multisportesemény rendezése mögött állnak. Azonban, Magyarországnak olyan ellenfelekkel kell megküzdenie, mint Párizs, Róma, Hamburg és Los Angeles. A verseny, különösen a négy európai város között tehát igen kiélezett: az öreg kontinensről pályázók mindegyike rendkívül gazdag történelemmel, sporthagyományokkal és sportsikerekkel rendelkezik. Budapest az egyetlen, ahol még nem rendeztek ötkarikás játékokat, mert Párizs és Róma már volt helyszín. Ugyan Hamburg még nem, de Németország már több ízben is.
Miben látja Budapest erősségét?
Az újdonság varázsa, a friss szemlélet Budapest előnyére is válhat. Az Agenda 2020 reformcsomagnak köszönhetően a pályázó városok megmutathatják egyediségüket, hagyományaikkal, kultúrájukkal, lehetőségeikkel összhangban legjobb arcukat tárhatják a döntéshozók és a világ elé. A kiválasztás folyamata hosszú, számunkra, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára is ez az első alkalom, hogy az új, megreformált formátumban folyik a pályázat, a döntés – nagy örömünkre szolgál, hogy az önök fővárosa révén olyan város, olyan ország is képviselteti magát, olimpiát rendezne, mely eddig még nem tette a modernkori játékok történetében. A folyamat hosszú, részünkről az értékelő bizottság kezdi meg a munkát, látogat el a kijelölt pályázó helyszínekre elsőként. Mint ismeretes, a NOB számtalan területet megvizsgál a pályázó városok kapcsán: a sportlétesítményeket, az infrastruktúrát, a szállodai kapacitást, a közlekedésben rejlő lehetőségeket, hogy csak néhányat említsek. Természetesen nagyon várjuk Budapest anyagát; egy jól sikerült, erős, egyedi pályázat esetén önöknek minden esélyük megvan, hogy olimpiát rendezhessenek.
Oroszország az utóbbi években számos fontos sporteseménynek adott otthont. Szocsi 2014-ben téli olimpiát, Kazany 2013-ban Universiadét rendezett, 2015-ben pedig a vizes sportok világelitjét látta vendégül a tatár főváros. Nyári olimpiai álmokat is szövögetnek?
A 2024-es játékokért már nem száll versenybe a térség. Véleményem szerint a jövőben komolyabban foglalkozhat az ország a kérdéssel, egyelőre nem folytak erről egyeztetések, de soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Oroszországban több város is képes lenne olimpiát rendezni, a FINA Világbajnokságnak otthont adó Kazany például az elsők között lehet a sorban: kitűnő adottságokkal és komoly, nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, ám vannak olyan területek – például a szállodai kapacitás –, ahol még fejlődnie kell, hogy képes lehessen egy ilyen világméretű sportesemény befogadására. A 2018-as labdarúgó-vb kapcsán azonban már komoly fejlesztésekre, infrastrukturális előrelépésekre számíthatunk itt is.
(Sport 2015/Vastagh Enikő, fotó: assets.olympic.org)