1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Athén 1896 beszámoló

Így történt - magyar szemmel

Az 1896-os esztendő tavaszi napfénye elégedett és mosolygós görög embereket köszöntött: izgatottan várták ősi olimpiájuk felújítását. Az athéni márvány stadion hatvanezer nézőnek kínált helyet a megnyitóünnepségre. Meg is telt a lelátó, még ha nem is jutott mindenkinek márvány ülőhely. Az emberi kultúrának ezen az egyedülálló helyén a múlt és a jelen fonódott össze. Itt a sport történelem is volt. Athén méltó eszmei és anyagi körülményeket teremtett az újkori olimpiák beindításához. Pedig nem volt könnyű megküzdeni a kételkedőkkel, a gúnyolódókkal, a maradisággal. Lássuk hát az előzményeket és a végeredményt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásakor (1894. június 23.) fontos határozatot hozott: az első olimpia 1896-ban lesz, mégpedig az ókori görög testkultúra iránti tiszteletből: Athénban. Coubertin rövid időn belül kidolgozta az olimpia programját, ami azóta is – természetesen állandó korrekciókkal – a játékok műsorának alapja. A görög miniszterelnök viszont bejelentette, hogy a kincstár gyengélkedése miatt ellenzik az olimpiát! Ebben a szituációban szinte üdítőleg hatott Coubertinre dr. Kemény Ferenc ötlete: ha a görögöknek nem kell az olimpia, akkor mi – az „Ezeréves Magyarország" millenniumi ünnepségének keretében – Budapesten megrendeznénk. Ez a kultuszminiszterek (Eötvös Loránd és Wlassics Gyula) hezitálása és az ugyancsak szegényes kincstár miatt nem vált valóra, maga Coubertin sem gondolta komolyan, csak arra volt jó neki a „budapesti olimpia", hogy zsarolhassa a görögöket. Végül az olimpia zöld utat kapott, amikor a görög trónörököst bízták meg a főrendezői feladatokkal.

Szokoly dobogós százon!

Amilyen nehezen indult az újkor első olimpiájának szervezése, olyan jól sikerült a rendezés. A versenyeket sportszerűen és relatíve szakszerűen bonyolították le, megfelelő külső körülményeket teremtve. A nézők és a versenyzők valóban érezték az ókori olimpiák ünnepélyességét és magával ragadó, fennkölt hangulatát. Még a kulturális programok is méltó kiegészítői voltak az olimpiának: a feldíszített görög fővárosban fáklyásmenetek üdvözölték a „feltámadást", az ország minden részéből összesereglett görögség színielőadásokat láthatott, a király pedig díszebédet adott a vendégeknek. Minden görög sportsikert úgy könyveltek el, mintha az antik hatalom és dicsőség tért volna vissza Hellász sokat szenvedett földjére.

A magyar sport azzal büszkélkedhetett, hogy az újkori olimpiai játékok legelső starthoz szólított versenyzője az egyes rajtszámot kapott Szokoly Alajos volt, aki a 100 méteres síkfutásban harmadik helyen végzett. Több mint száz év elteltével megállapíthatjuk, hogy ezt az eredményt a legklasszikusabb atlétikai számban azóta sem tudtuk elérni. Szokoly a 110 méteres gátfutásban is jeleskedett; a két előfutam egyikében vezető helyen futott, és biztos győztesnek látszott, amikor felbukott az utolsó előtti gáton, így másodiknak ért célba. Máig érthetetlen okból a rendezőség úgy határozott, hogy csupán a két előfutam győztese indulhat a döntőben. A példátlan szabálytalanság miatt Szokoly elesett attól, hogy – bukás nélkül! – még egyszer összemérje tudását a győztes amerikai és a második helyezett angol atlétával (egyébként több hiba is akadt, mert a táv csak 100 méter volt, a gátak száma pedig nyolc). Szokoly elindult a hármasugrásban is, és egyetlen kísérlettel negyedik lett. Másik futónk, Dáni Nándor is kitett magáért, a 800 méteres síkfutásban beverekedte magát a döntőbe, és ott végig a második helyen futva legyőzött több híres futót. Ezután az olimpia fénypontja, a maratoni futás következett, ahol szintén érdekeltek voltunk.

Kellner, a maratoni hőse

Sokan azt hiszik, hogy ha az atlétikában valami ókori versenyszám, akkor az feltétlenül a maratoni futás. Pedig ez legújabb kori „képződmény". Coubertin közvetlen munkatársa, az antikvitás neves tudósa, Michael Bréal (1832–1915) francia akadémikus javasolta a NOB-nak, illetve az első olimpia rendezőinek, hogy az ókori tradíciók és a görögök szabadságharcai tiszteletére vegyék be az atlétikai versenyek közé a maratoni futást, mégpedig az eredeti útvonalon. Ez az „eredeti" terep a Marathón és az Athén közötti, 40 km-es távolság, amelyen állítólag a maratoni csata győzelmi hírét vivő katona futott. Az „állítólag" itt nagyon komoly kitétel, amiről tanulmányok (lásd: dr. Kertész István könyvét) jelentek meg.

Az első maratoni futásra 1896. április 10-én került sor. A görögök mesés díjakat ajánlottak fel, amennyiben görög nyeri az első maratonit. Ókori mintára a győztest ingyen ellátta volna a város élete végéig étellel, itallal, ruhával, de még borotválkozása is ingyen lett volna. Természetesen a legbőkezűbb ajánlat a világ leggazdagabb görögjétől, a stadionépítő Averofftól jött: 1 millió aranydrachma és a leánya keze.

Ezek után nem csoda, ha a 18 futó egész Görögország érdeklődésétől kísérve vágott neki a Marathónból Athénba tartó útnak, amit először 42 kilométernek mondtak, valójában azonban csak 36,7 volt. A görögök csalódottak voltak, mert nem nyertek egyetlen atlétikai számot sem, még a diszkoszvetést is „elszedte" tőlük egy „átkozott yankee", Garrett, aki Athénban látott először diszkoszt. Így azután a maratoni futás maradt az utolsó reményük. Ezt csak hellén nyerheti! De nem úgy indult a verseny. A négy külföldi futott az élen, a 21 hazai „hírnök" csak a hátukat láthatta. Elöl az akkor már kétszeres olimpiai bajnok ausztráliai Flack, az amerikai Blake és a francia Lermusiaux társaságában, őket követte a mi Kellner Gyulánk. A hegyi meredeken Artur Blake kikészült és feladta. Egy kerékpáros német hozta a hírt az utolsó kilométernél a stadion 70000 fős közönségének: még mindig Flack van az élen! A csalódás leírhatatlan volt. Mint ahogy az öröm is, amikor kiderült, hogy az ausztrál szintén összeesett. Végül egy görög futott be elsőnek a stadionba, sőt az utána jövő két futó is hellászi volt. Luiszt – a győztest – egyenesen a két trónörökös vitte a vállán a király elé, és elhalmozták minden elképzelhető ajándékkal: nemzeti hős lett. Kellner fekete mezében negyediknek ért be a stadionba, de ő váltig állította, hogy az országúton csak ketten voltak előtte. Dr. Kemény Ferenc – aki az öt olimpiai versenybíró, „hellenodiké" egyike volt – elmondta a főrendező Konstantin trónörökösnek a gyanús befutót. A tettes, Velokasz töredelmesen bevallotta, hogy tényleg csalt, mert szekéren ülve tette meg a táv jelentős részét. Közfelháborodástól kísérve kizárták a versenyből, sőt még az egyetemről is. Kellner Gyula harmadik lett.

Hajós Alfréd duplája

A lelkes kis magyar csapatnak tehát volt már szép eredménye, egy második és három harmadik helye. Szokoly és Kellner helytállásáról már megemlékeztünk, de ki volt a harmadik „bronzérmesünk"? Érmet ugyan nem kapott, de tény, hogy Tapavicza Momcsilló harmadik helyen végzett a tenisz egyesben. A furcsa nevű – szerb származású – építészmérnököt eddig nem tartottuk nyilván mint dobogóst, de az újabb külföldi és hazai kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy egyértelműen ő lett a harmadik holtversenyben a teniszben, bár a mérkőzést nem játszották le. Hiányzott azonban a bajnoki cím, az, hogy az otthon kapott piros-fehér-zöld zászlót kibontva hallgathassák versenyzőink a himnusz felcsendülő dallamait.

Ez is bekövetkezett. Kétszer is. Mondja el azonban a főhős, minden olimpiák történetének legelső úszó olimpiai bajnoka: Hajós Alfréd.

„Eljött április 11. A nagy nap. Már egészen korán elkészültem, hogy idejében lent legyek az öbölben. Amikor elértem a félkör alakú öbölt, ott már vagy 40000 néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét. A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, hogy ne mondjam, primitív volt. Az öltözőktől kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett fogtuk a startkötelet. Balra tőlem az amerikai Wiliams, jobbra az osztrák Herschmann. Egy pisztolylövés: start!

Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt, amelyet minden testi és lelki erőm megfeszítésével el akartam érni. Észre se vettem, hogy a vízben lehorgonyzott kötél lehorzsolta a mellemet, és hogy a nézők egyre hangosabb lármája jelzi, hogy beúsztunk a célba.

A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek azt kiáltották: ,Zito i Ungheria!'. És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk. A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott. A rá következő csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!"

A „Zito i Ungheria!" ógörögül meg újgörögül is azt jelenti: „Éljen Magyarország!", sporttörténetileg pedig azt, hogy megszületett az első magyar olimpiai bajnokság, amit a versenybírói jachton lobogó magyar trikolór adott hírül a parton álló – addigra közel százezerre szaporodott – lelkes nézőnek. A zászlót maga György herceg – a másik trónörökös – saját kezűleg húzta fel az árbocra, és gratulált koszorús bajnokunknak.

Győztünk. Az örömmámor még tart, amikor indítják az 500 méteres úszást. Ezen Hajós nem tudott elindulni – a szervezők hibája miatt –, így a „sógoroknak" jutott az aranyérem, győzött az osztrák Neumann. Nemsokára kis gőzhajó hozta ki a nyílt tengerre az 1200 méteres úszás startjához a „magyar delfint", ahogy akkoriban Hajóst a sportsajtó nevezte. Testét ujjnyi vastagon faggyúval kente be, hogy védekezzen a kegyetlen hideg ellen. A hullámzásban Hajós szem elől tévesztette ellenfeleit, és fel akarta adni. Nem volt azonban csónak a közelben, ami felvette volna. Neumann vetélkedett Hajóssal a legtovább. Amikor látta, hogy a magyar versenyzőnek jó húsz méter előnye van, feladta. Hajóst a célnál teljesen megdermedve húzták ki a vízből, és csak később tudta meg, hogy ő győzött. Ismét! Ez már felülmúlt minden várakozást. Az újkor első olimpiája egy magyar úszó nevétől volt hangos. Magyarország pedig – először, de nem utoljára – a sport képzeletbeli „földgömbjének" középpontjába került.

1896. április 14-ére tervezték az első újkori olimpiai játékok záróünnepségét, de a tartós esőzés miatt másnapra halasztották. Április 15-én azután, a ragyogóan kék ég alatt újra megtelt a stadion. Minden olimpiai győztest megjutalmaztak, diplomát, ezüst- vagy rézérmeket és egy olajágat kaptak. Ezenkívül átadták azokat a különdíjakat, amelyeket a játékok támogatói alapítottak. Még a görög trónörökös is kapott egy olajágat, mint a szervezőbizottság elnöke. Szpiro Samarasz olimpiai himnusza zárta a jól sikerült, felejthetetlen, első újkori olimpiai játékokat.

A versenyeket 9 sportág: atlétika (12), birkózás (1), kerékpározás (6), sportlövészet (5), súlyemelés (2), tenisz (2), torna (8), úszás (4) és vívás (3), összesen 43 versenyszámában, 14 ország 241 férfi versenyzőjének részvételével rendezték meg. A súlyemelés 1920-ig nem önállóan, hanem az atlétika keretében szerepelt a programban.

MAGYARORSZÁGOT 6 sportág: atlétika (5), birkózás (1), súlyemelés (1), tenisz (1), torna (5) és úszás (2), összesen 15 versenyszámában 7 férfi versenyző képviselte az I. Nyári Olimpiai Játékokon.

Sportdiplomáciai találkozó a Parlamentben

Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt az Országház Nándorfehérvári termében fogadta a Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) elnökét, Nenad Lalovic...

Sportdiplomáciai találkozó a Parlamentben

Liu Shaoan ezüstérmes a sanghaji világkupán

Tovább tart rövidpályás gyorskorcsolyázóink sikersorozata a 2016/2017-es világkupa-sorozatban. Szombaton Liu Shaoang ezüstérmet nyert az 500 méteres t...

Liu Shaoan ezüstérmes a sanghaji világkupán

Új elnök a Magyar Kajak-Kenu Szövetség élén

Nem folytatja a munkáját a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnökeként dr. Baráth Etele – tájékoztatott hivatalos közleményben a szervezet. A sport...

Új elnök a Magyar Kajak-Kenu Szövetség élén

Elhunyt dr. Deák Valéria, több olimpiai csapatunk korábbi orvosa

Hosszan tartó betegség után, december 5-én elhunyt dr. Deák Valéria, több olimpiai csapatunk, egyben a Magyar Öttusa Szövetség korábbi orvosa - adta h...

Elhunyt dr. Deák Valéria, több olimpiai csapatunk korábbi orvosa

Tizenhárom jelentkező a férfi vízilabda-válogatott irányítására

Péntek délben járt le a férfiválogatott szövetségi kapitánya posztjára kiírt pályázat beadási határideje, amely időpontig tizenhárom pályamunka érkeze...

Tizenhárom jelentkező a férfi vízilabda-válogatott irányítására

Hosszú Katinka: három nap, négy arany

Amihez egy egész viadal kellett két éve, Dohában, az már három nap alatt összejött Hosszú Katinkának: a 200 hát megnyerésével immár a negyedik aranyér...

Hosszú Katinka: három nap, négy arany

Rövidpályás gyorskorcsolya: Biztató kezdés Sanghajban

Rövidpályás gyorskorcsolyázóink az elmúlt hónapban jól kezdtek az olimpiai felkészülés első állomásán. A két amerikai világkupaversenyen 2 arany-, 1 e...

Rövidpályás gyorskorcsolya: Biztató kezdés Sanghajban

Papp László tiszteletére az ob-döntő napja a Magyar Ökölvívás Napja

A Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) tavaszi közgyűlésének döntése értelmében Papp László hatvan éve nyert harmadik olimpiai aranyának tiszteletére az i...

Papp László tiszteletére az ob-döntő napja a Magyar Ökölvívás Napja

Rio vívóhőse Zuglóban járt

A riói olimpián bronzérmes férfi párbajtőrcsapat egyik tagja, Rédli András már hazajár Zuglóba. A világ- és Európa-bajnok, Universiade-győztes sportol...

Rio vívóhőse Zuglóban járt


                                                                                       HIRDETÉS

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

 

Olympic Worldwide partners

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

Arany fokozatú támogatók

Facebook
Rss
YouTube