Az árvíz a kajak-kenusoknak százmilliós teher

Az árvíz a kajak-kenusoknak százmilliós teher

2013. 06. 11.
Megosztás

A rendkívüli dunai árvíz Baráth Etele szerint nagyjából százmillió forint többletterhet ró a Magyar Kajak-Kenu Szövetségre (MKKSZ).

Az MKKSZ elnöke a Digi Sport hétfői Reggeli Start című műsorában elmondta: vasárnap ültek le 16 egyesület vezetőivel, hogy felmérjék az árvíz okozta anyagi károkat. "Pontos összeget még nem lehet mondani, de annyi biztos, hogy árvíz összesen 22-23 kajak-kenu egyesületet érint, amelyeknél klubonként két-három millió forintos költség támad" - állapította meg az elnök hozzátéve, nem egy budapesti klub panaszkodott arra, hogy még a zsákokba töltött homokot is az egyesületeknek kellett kifizetniük, és csak ez klubonként 150-200 ezer forint költséggel jár.

Az elnök szerint a szivattyúk beszerzése is gondot okoz, és működtetésüket is az egyesületeknek kell megoldaniuk. "Az igazi nehézség pedig még előttünk van, hiszen az árvíz után borzasztó nehéz lesz rendet teremteni, takarítani, fertőtleníteni" - hangsúlyozta Baráth Etele. Kitért arra, hogy az UTE vízi telepénél például hosszú védekezés után mégiscsak áttört a gát, ezzel nagyon hosszadalmas munka veszett kárba és komoly veszteségek keletkeztek.

Az elnök tájékoztatása szerint a kajak-kenu szövetség igyekszik segíteni a kluboknak, mert a költségek elsősorban náluk jelentkeznek. Hozzátette: csodálatos, hogy Orfűtől, Velencén és Tatán át Csongrádig olyan klubok vannak, amelyek befogadnak táborozni más egyesületeket, és ez valamennyire segít áthidalni a nehéz helyzetet, hiszen júniusban kezdődnek a kajak-kenu táborok, amelyekben országos szinten 1500-1800 gyerek vesz részt.

"Kétfajta megoldásunk van. Egyrészt átszerveztük a költségvetésünket. Így segítjük, ha valaki, mondjuk, lemegy Orfűre 20 fővel, de ha valaki ingázik a Velencei-tó irányában, akkor természetesen azt is támogatnunk kell. Másrészt a kormányzathoz is fordultunk, mert van egy olyanfajta árvízi alap, amelyet a klubok megérdemelnek, és nemcsak az állami tulajdonú, hanem az önkormányzati és a magántulajdonú egyesületek is" fogalmazta meg Baráth Etele. Mint mondta, az árvíz így nagyjából százmilliós többletköltséget ró a szövetségre. Az MKKSZ elnöke megnyugtatta az aggódókat, hogy a Duna áradása a hétvégi, portugáliai Európa-bajnokságra készülő magyar válogatottat közvetlenül nem érinti, mert a versenyzők olyan edzőtáborokban vannak, ahol a felkészülés megoldott, ezért a csapattal szembeni elvárásokat sem módosítja a szövetség. Megemlítette, hogy mivel egy-két világbajnoki válogató még csak ezután következik, az árvízi helyzet miatt aránytalanság alakulhat ki.

"Ahol nincsen ár, ott szabadon készülhetnek a versenyzők, máshol meg akadályozva vannak a normális terv kiteljesítésében, mert sok olyan feladatot kell megoldaniuk, amely igazán szokatlan az életükben. Ez tehát a második vonalat sokkal jobban érinti, elsősorban azokat, akik az első szintet próbálják legyőzni. Így egyfajta aránytalanság is keletkezik, amit le kell küzdeni" - hangsúlyozta.

Győrben már levonulóban az árhullám, nagy a baj az Újpestnél

Az MKKSZ tagszervezetei közül a Graboplast-Győr vízitelepét az elsők között öntötte el az áradat. Azóta megindult az apadás és 2 nap alatt kb. 80 centivel csökkent a víz szintje. Közben az UTE Tímár utcai bázisán szinte „élet-halál” harc folyik az értékek megmentése érdekében, egyelőre sajnos a folyó áll nyerésre.

Edzők, versenyzők összefogásával az értékek nagy részét sikerült kimenteni a víz elől Győrben. A csónakházat, annak minden létesítményét, amelyek a földszinten találhatók, elöntötte a víz, amely a 2002. évi rekordhoz képest több mint 30 cm-rel magasabb szinten tetőzött szombaton reggel.

Míg Győrben, a vízitelepen a megáradt Dunával küzdöttek az otthon maradottak, addig a szakosztály ifjúsági és U23-es versenyzői kiemelkedően szerepeltek a szegedi válogatóversenyen. Közben a szakosztály vezetői, edzői és versenyzői közül többen a Szigetközben, elsősorban a győrújfalui gáton segítettek az árvízi védekezésben.

Az elmúlt héten és még az elkövetkezendő időszakban is a legnagyobb gondot az okozza, hogy Győrben nem lehet vízre szállni, nincs hol edzeni sem a felnőtt, sem pedig az ifi és U23 Eb-re készülő versenyzőknek, illetve a hazai versenyekre készülő utánpótláskorú fiataloknak.
Az biztos, hogy edzeni az UTE vízitelepén sem lehet a következő hetekben. Bár a múlt hét elején minden megtettek, példaértékű összefogással homokzsákokból épített védművet az egész szakosztály, de a rekordmennyiségű árvíz betörését sajnos így sem sikerült megakadályozni.

„Jelenleg az egész épületben mellig ér a saras víz – mondja Doma Gergő, az UTE szakosztályvezetője. Az épület nagyon öreg, a falak teljesen átvizesedtek, addig ide nem jöhet be senki, amíg statikusok át nem vizsgálják az egész létesítményét az ár levonulása után. A tanmedence épületét fűtő kazán már tönkrement, a főépület fűtésrendszere is veszélyben van, pedig azt tavaly újították fel 10 és fél millió forintból. Minden segítségre szükségünk van. A kollégáim példamutató hozzáállása engem is doppingol a bajban, meg akarjuk oldani a helyzetet, de minden segítségre szükségünk lesz.”
Az értékmentésen kívül gondot okoz a sportolók elhelyezése is. Ha a gyerekcsoportok hetekig nem tudnak megfelelő körülmények között készülni a versenyekre, akkor félő, hogy szétszélednek, így pedig komoly károkat szenvedne a klub utánpótlásbázisa.

(Forrás: MTI, kajakkenusport.hu)