Borkai Zsolt: Ha eljutunk a rajtvonalig, nem feltett kézzel tekintünk majd az ellenfeleinkre

2015. 02. 09.
Megosztás

Borkai Zsolt - aki betegség miatt távol maradni kényszerült a vezetésével tevékenykedő Magyar Olimpiai Bizottság elmúlt pénteki közgyűléséről - úgy gondolja, hogy a magyar olimpiai és paralimpiai pályázattal kapcsolatban elengedhetetlennek nevezett társadalmi párbeszéd valójában már elkezdődött.

„A konzultáció kis lépésekben már akkor elindult, amikor a közélet és a magyar sport különféle területeit képviselő Olimpiai Védnöki Testület felállt, és annak 14 sportszerető tagja a maga környezetében elkezdett megismerkedni a munkatársai, a családtagjai, a barátai és ismerősei véleményével. A támogatottság első jelének is tekinthető, hogy egy elmélyült megvalósíthatósági tanulmány elkészítését és az abban foglaltak megismerése után a társadalmi konzultáció elindítását nem csak ennek a tekintélyes „csapatnak” a tagjai helyeselték egy emberként, hanem azok is, akiknek a véleményét eddig már megismerték. A testület által készített előterjesztéssel kapcsolatban az elmúlt pénteken a MOB jelenlévő 126 tagja közül 125 fejezte ki a támogatását: ez is egy beszédes szám. Ennél lényegesen nagyobb közeg – Budapest, az ország, a különféle társadalmi szervezetek - véleményét azonban csak augusztus végén, szeptember elején fogjuk megismerni, addig mértéktartó véleményalkotásra kérünk mindenkit. Célratörő, mindig előre menő emberként magam is kellő óvatosságot fogok tanúsítani, egészen addig, amíg a pályázat támogatottsága nem válik egyértelművé. Azután kaphatunk felhatalmazást a következő, és még nagyobb lépés megtételére.” – hangsúlyozta a Telekom Sporthír Szolgálatnak nyilatkozó Borkai Zsolt.

A tornászként olimpiai, világ- és Európa-bajnoki győzelmeket arató egykori válogatott versenyzőt nem bátortalanítja el az első, még nem „foglalt” nyári olimpiára, a 2024-es ötkarikás versenyekre bejelentkezett városok nevének említése. Tisztában van azzal, hogy Boston, Róma, Berlin vagy Hamburg aligha lebecsülhető ellenfelek, nem is beszélve, a várhatóan szintén versenyre kelő Párizsról és Isztambulról, valamint az Afrikát képviselő még ismeretlen pályázóról, mégis úgy gondolja, hogy ha eljutunk a rajtvonalig, akkor hatalmas bátorságot kell tanúsítani.

„Ha válogatott tornászként kishitűen gondolkodok, aligha állhattam volna fel Szöulban az olimpiai dobogó legfelső fokára, és a világbajnoki győzelemről is lemaradok. Úgy gondolom és úgy is fogom a csapatomat vezetni, ha a megmérettetésre megfelelő helyzet alakul ki, hogy mindent tehetünk, csak azt nem, hogy az ellenfeleinkre feltett kézzel tekintünk. A NOB határozott szándékát fejezte ki az Agenda 2020 reformprogram megalkotásával, amellyel olyan nemzetek számára is lehetőséget teremtett, amelyek elsősorban gazdasági megfontolások alapján eddig csak szereplői és szemlélői lehetettek a világ legnagyobb sporteseményének. Arra lehet számítani, hogy a NOB Rió és Tokió után egy olyan házigazdára szeretné bízni a rendezést, amely a reformjait megtestesítő pályázattal áll elő.” – hangsúlyozta a MOB első embere.

A 2024. évi olimpiára a rendezéssel kapcsolatos jelentkezéseket idén szeptember 15-ig kell benyújtani, a 33. sorszámú nyári játékok helyszínét a NOB 2017 nyarán Limában fogja kijelölni.

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)