1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Halassy Olivér (Haltmayer Olivér)

Sportág vízilabda
Születési idő 1909-07-31
Születési hely éjpest
Elhalálozás ideje 1946-09-10
Elhalálozás helye nem ismert
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1928 2 vízilabda csapat UTE
1932 1 vízilabda csapat UTE
1936 1 vízilabda csapat UTE

Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó  1946, szeptember 10-én 37 éves korában halt meg.
Újpesten született és rendkívül sikeres pályafutása során csak egyetlen klub, az Újpesti Torna Egylet színeiben versenyzett. Újpest, a mai IV. kerület egyik legnépszerűbb, köztiszteletnek örvendő polgára volt. Fiatalon, nyolc éves korában villamos baleset következtében bal lábát a lábszár középtől amputálni kellett. Nagy álma, hogy, kiváló futballista legyen így nem válhatott valóra. A Tungsram uszodában vigasztalódott és 17 éves korától sorra nyerte a hosszútávú gyorsúszó és folyamúszó bajnokságokat. Közben a labda varázsa is vonzotta vízilabdázni kezdett. Legnagyobb sikerét 1931-ben, a Párizsban rendezett Európa-bajnokságon aratta, ahol az 1500 méteres gyorsúszásban zuhogó esőben, csodálatos küzdelemben alig 1.6 másodperces különbséggel győzött. A több ezres közönség felállva ünnepelte. Az Európa-bajnokság hősének kiáltották ki. De az első helyen végzett vízilabda csapatnak is egyik legjobbja volt.
A kettős szerepet, az úszást és a pólót még rendkívüli fizikai képességeivel sem vállalhatta sokáig. Válaszút elé került és hosszas huzavona után végül a póló mellett döntött. Két olimpián, Los Angelesben és Berlinben bizonyult a bajnokcsapat motorjának technikai felkészültségével, taktikai érzékével és mindent elsöprő győzni akarásával. Párizs után még két Európa-bajnokságon Magdeburgban és Londonban járult hozzá a magyar póló a világelsőségének megőrzéséhez. Halassy Olivér a civil életben is megmaradt újpestinek.
A városházán dolgozott számtanácsosként. A nehéz időkben üldözötteknek is segítségére volt. Tragikus körülmények között, éjszakai utcai rablótámadás áldozataként alig 37 évesen hunyt el. Mintegy ötezer gyászoló kísérte utolsó útjára a magyar sport, Újpest egyik kiválóságát. Életutja elismeréseként Magyar Örökség dijban részesült.


Az aranyérmek története

 

Erdei Tamás írása

1932 Vízilabda csapat

 

 

Nyolc aranyérem a huszonhárom olimpiai tornán – ez a férfi vízilabda-válogatott mérlege a nyári játékokon. Azt mondják, a vagyonos embernek is csak az első egymilliót nehéz megszereznie. Valahogy így volt ezzel egykoron a pólóválogatott is. Csak az első olimpiai bajnoki címért kellett megszenvedni, aztán a többi jött szinte magától.

A sikerhez pedig apróságok kellenek, amelyekről akkor nem is sejti senki, mennyire fontosak. Például hogy egy alig harmincéves, kopasz embert, akinek állandóan kétszázas volt a vérnyomása, nyugdíjazzanak a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál, hogy egy tizenegy éves fiúnak, miután a villamos levágta a bal lábfejét, az orvosok az úszást javasolják rehabilitáció gyanánt, vagy hogy kétgólos előnyről elbukja első olimpiai döntőjét a csapat.

Amikor az 1924-es párizsi olimpiáról ötödikként tért haza a vízilabda-válogatott, még nem sejtette senki, mi is készül minálunk – tizenkét évvel korábban, a stockholmi ötödik hely után még azt mondták: „a vízipóló olimpiászt nem nekünk találták ki” –, aztán 1926-ban, az első Európa-bajnokság megnyerése után, már derenghetett valami. A nyugdíjas éveit immár csak a pólós kapitánykodással és hírlapírással töltő Komjádi Béla ekkor tette le az első aranycsapat alapjait. Fedett uszoda híján télen tornateremben izzasztotta kiválasztottjait, de nyáron is többnyire a Dunában tartotta az edzéseket, mert a Császárfürdőből rendre száműzte a sportolókat az Irgalmasrend főnöke – állítólag a pólóedzések ártottak a forgalomnak. A csapat teljesítményének viszont cseppet sem, egy évvel később megvédte Eb-elsőségét a válogatott, és úgy tűnt, az amszterdami olimpián semmi sem mentheti meg az aranyéremtől.

„Ha nem nyerjük meg az olimpiát, akkor lefogyok negyven kilóra” – mondta még az amúgy visszafogott Komjádi is. A döntőig nem is volt gond, ott, a budapesti Eb-n például 8:1-re eldöngölt németek jöttek, s a válogatottba az amszterdami játékok előtt nem sokkal bekerülő, a bal lábfejét a már említett balesetben elveszítő Halassy Olivér is közölte, csak az a kérdés, hogy öt vagy hat góllal győzünk-e. A félidőben 2:0-ra vezettek is a magyarok, egy érvényes gólt nem adott meg a játékvezető (utóbb azzal érvelt, hogy túl gyorsan eldőlt volna a meccs…), utána viszont mintha átok ült volna a mieinken, képtelenek voltak gólt dobni, kaptak viszont kettőt a rendes játékidőben, majd még hármat a hosszabbításban. Volt még egy halovány óvási kísérlet a meg nem adott gól miatt, de mindenki tudta, itt a csapat vacakolta el a pólótörténet első magyar olimpiai aranyát.

A sporttörténelem sem ismétli önmagát, a vízilabdázókat ugyanis senki sem akarta világgá kergetni, bár voltak, akiket Komjádi Béla küldött el. Helyet kellett például találni a kor legnagyszerűbb játékosának. Németh János már Amszterdam előtt is bekerülhetett volna a keretbe, de érdes modorával állandó súrlódásban volt a kapitánnyal – a már akkor is a tanulást preferáló sportágban az újpesti munkásnegyedből származó, s még érettségivel sem bíró Jamesz eleve hátrányból indult –, s miután kölcsönösen elküldték egymást a fenébe, az ifjú center vesztett, és itthon maradt. De ez volt az egyetlen veresége, az olimpia után kihagyhatatlan tagja lett a magyar válogatottnak. Hatosával, hetesével, sőt tízesével szórta a gólokat, a bekkek kézzel-lábbal hadakoztak ellene, ő meg kézzel és lábbal is lőtte a gólokat. Egy évvel az elvesztett döntő után 7:1-re verte a csapat a németeket, Németh öt góljával. Az olimpiák közötti időszakkal megint nem volt gond, megnyerte az újonnan kiírt Európa Kupát a válogatott, aztán a párizsi Európa-bajnokságon is első lett. Bródy és Barta remekül védett, Ivády elegánsan bekkelt, Homonnai elsőként a pólótörténetben néha előretört, sőt gólt is lőtt, Németh, Keserű Ferenc és Vértesy meg elöl vitézkedett, de az igazi kunszt vitéz Halassy Olivéré volt. Miután megnyerte a pólótornát a csapattal, fél lábon odaugrált az 1500 méteres gyorsúszás rajtjához, s ott is győzött. Ez kis híján a vízilabdázók vesztét jelentette.

Persze, majdnem elveszett az egész pólótorna is, mert a gazdasági világválság kellős közepén a kormányzat nem állta a Los Angeles-i olimpia részvételi költségeit. A csapat önköltségen mégis nekivágott az útnak, a kiadásokat a bemutató mérkőzések bevételei fedezték, ám odáig is el kellett jutni. A társaság a Bremen nevű óriásgőzösön tette meg az utat, s hogy a játékosok formában maradjanak, Komjádi, a pólókapitány megbeszélte a hajóskapitánnyal, hogy hajnalban, az óceánjáró medencéjében edzhessen a csapat. De nem ez volt a legmeghökkentőbb. A párizsi Eb-csoda óta istenként tisztelt Halassy egyszer csak közölte Komi bácsival, hogy ő inkább csak úszni szeretne az olimpián. A kapitány, aki felügyelte az úszókat is, csak bólintott. A pólósok Halassy nélkül végigverték Amerikát, nyertek New Yorkban, Bridgeportban, Brunswickban, Clevelandben, és itt visszaszerezték egyik legjobbjukat. Úszóversenyt is rendeztek, s két hazai is medencehosszal megelőzte Európa bajnokát. Ő pedig odasomfordált Komjádihoz, s azt mondta: inkább pólós szeretne lenni…

Chicagóban már vele győzött a válogatott. Meg veszített is, mert Németh keze megsérült. Mire azonban Los Angelesbe értek, már nem ez volt a legnagyobb gond. Mindössze öt csapat indult (a hazai mellett a magyar, a német, a japán és a brazil), s a körmérkőzéses torna első meccsén rögvest a címvédő következett. Komjádi Amszterdam óta rettegett a németektől, Németh Jamesznek viszont nem voltak rossz emlékei, oda is szólt a kapitánynak: „Ne féljen, Komi bácsi, ma négy gólt lövök, és ez elég lesz a győzelemhez.” Ő pedig tartotta szavát, gólonként kiáltott ki az edzőnek, mennyi még a tartozása, s végül a válogatott sem maradt adósa a németeknek: 6:2-vel vágott vissza az 1928-as vereségért.

Innen már csak két könnyű mérkőzés várt a fiúkra, s amíg ők a japánokat verték 18:0-ra (nem tudni, Németh mennyit ígért, de tizenkettőt dobott…), a bíróként is működő Komjádit pedig a brazil játékosok és szurkolók megverték, mert szerintük részrehajlóan vezette a németek elleni meccsüket. A rendőrök kimentették a sokoldalú mestert, a szervezők meg kizárták a renitens csapatot. Így maradt a végére az amerikai válogatott, és egy 7:0-s győzelem. Halassy öt gólt lőtt. „Amit ez a féllábú gazember játszott, az valami csodálatos” – áradozott Komjádi. „És ez a gazember  csak úszni akart”.

Így viszont 1932. augusztus 11-én ott állhatott kilenc társával a dobogó tetején. Bródy György, Barta István, Ivády Sándor, Homonnai Márton, Sárkány Miklós, Halassy Olivér, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József, Németh János – a magyar vízilabda első olimpiai bajnok csapata.

A válogatott itthoni fogadásán a csapatkapitány, Keserű Ferenc azt mondta, „mi a Los Angeles-i nagy küzdelemben csak a kötelességünket teljesítettük, s hisszük, hogy azok, akik utánunk jönnek, meg tudják tartani azt, amit mi megszereztünk”.

 

Amler Zoltán írása

1936. Vízilabda csapat

 

A brazil hölgy átmászott a kerítésen, szaladt egy sort, majd Hitler nyakába ugrott. Tette mindezt a korabeli tudósítások szerint 15 ezer megbokrosodott német előtt, akik szentül meg voltak győződve: fiaik legyőzik, mit legyőzik, vízbe fullasztják a „Sieg Heil!” kiáltásoktól megszeppent magyarokat, ennek eredményeképpen pedig letaszítják az olimpiai trónról a nagy riválist.

A kancellár rendszeres látogatója volt a meccseknek, afféle felvezetés gyanánt, a sípszót megelőzően, kezet rázott a játékosokkal, az erőt igyekezett ezzel is nyomatékosítani övéiben. Az incidens – amelynek következményeként a biztonsági szolgálat munkatársainak zöme elbúcsúzhatott munkájától – átírta a megszokott forgatókönyvet, mindazonáltal mérget vehetünk arra, a trónkövetelő társulat az elmaradt kézfogás ellenére is akkora erőt érzett magában, mint még soha.

A lélektani hadviselés már abban a korban is fontos részét képezte a taktikának, s miután a németek a vízben hosszú ideje képtelenek voltak jelét adni annak, hogy egyszer majd legyőzhetik a magyar válogatottat (mentségükre legyen mondva, 1929 és 1939 között senkinek sem sikerült…), verbális téren próbálkoztak. Addig-addig tüzelték magukat, míg el nem hitték, ott, a számukra legfontosabb partin, az őrjöngő nép, maga Adolf Hitler, számtalan magas beosztású tiszt előtt bebizonyítják: a németnél nincs jobb a világon.

Felettébb elgondolkoztató visszaemlékezni, felettébb érdekes a Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Márton, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tarics Sándor összetételű, dr. Beleznay László vezette csapatunk tagjainak helyzetébe képzelni magunkat, egyszersmind felettébb szívmelengető érzés arra gondolni, hogy a poklok poklából, a totális propaganda olimpiájáról is aranyéremmel jött haza a csapat.

Pedig nem indult ám túl jó (már akkoriban is más műfajt képzett a nyitómeccs?), hiszen a jugoszlávok elleni győzelmet (4-1) hovatovább vereségként élte meg az együttes. „Az utolsó tíz évben nem láttam ennyi önzést!”, fakadt ki például a sokat megélt Halassy Olivér. Mindazonáltal hamar észbe kaptak az urak, a máltaiakat 12-0-ra, az angolokat 10-1-re intézték el – a jelentések szerint nem mindennapi összjátékról tanúbizonyosságot téve. Más kérdés, hogy előbbi meccs egy máltai pólós kis híján vízbe fulladásáról és az azt követő magyar sportszerűségről (a mester lehívta Némethet, mondván a folytatásban is egyenlő létszám mellett harcoljanak a felek), utóbbi az ötvenperces csúszásról, a labdamizériáról maradt leginkább emlékezetes. Kivéve persze a Kutasi, Molnár, Tarics triót, amely a Játékokon csupán a második összecsapáson kapott szerepet, kiérdemelve így később a „máltai lovagok” titulust.

A belgák elleni középdöntős 3-0 csak később derült ki, a fontos kategória részét volt hivatott képviselni, a hollandokkal szemben elért 8-0 pedig csupán jó kis bemelegítésnek hatott a várva várt (?) rangadóig. A távolról sem békés találkozó hangulatát jól jellemezte, hogy egy bírói tévedést (minden idők egyik legnagyobbjának, Németh „Jamesznek” felejtették el négyméterest adni – hiába, no, ez az a sportág, amelyben már a kezdetekben a játékvezetőkön múltak sorsok), majd az azt követő német egyenlítést (1-1) követően Beleznay doktor nemes egyszerűen otthagyta az uszodát. Tűnhetne mindez megfutamodásnak, ha nem tudnánk, hogy akkoriban a kispadok nagyságrendekkel kevesebb szerepet töltöttek be, mint manapság, ha nem tudnánk, hogy voltaképpen az történt a vízben, amit rutinos klasszisduónk, a Halassy, Németh pár előírt a többieknek. Ha a történelemkönyvek fellapozására, a televíziókban látott fekete-fehér filmkockákra emlékezvén, becsukott szemmel nem éreznénk át, milyen hangulat uralkodhatott a berlini uszodában.

A vízibirkózás 2-2-vel, iszonyatos, fizikai és lelki sebekkel ért véget, egyúttal azt jelentette, hogy az utolsó nap, a két alakulat közötti gólarány dönt az első kilétéről. Némi sportdiplomáciai hatást gyakorolva sikerült elérni, hogy sorshúzás döntse el, melyik mérkőzés zárja a tornát – nos, nekünk kedvezett a szerencse. A német-belga 4-1 után a matematika került előtérbe, gyors fejszámolást követően megíratott a házi feladat: minimum 4-0 vagy egy kapott gól esetén 7-1 kellett a németek elleni csata után sokak által elsiratott diadalhoz. „Szerencse, hogy Hitler a győzelmes német-belga mérkőzés végén eltávozott, mert így határozottan enyhült a feszültség” – hangulatfestő szavak a korabeli Nemzeti Sportból, amelyeket aztán a dicshimnusz követett: a franciák elleni 5-0 ugyanis azt jelentette, megvédte 1932-es bajnoki címét a magyar válogatott. A titokban megtartott eredményhirdetést talán ott, fent egy soha sem felejtett, a honi vízilabda, nem mellékesen ennek a csapatnak az alapjait letevő legenda, az 1933-ban negyven esztendős korában elhunyt mester, Komjádi Béla is látta. Látta és büszke volt a tanítványokra.

A játékosok iránta érzett tisztelete mindennél erősebb volt. Ők vele ráztak kezet – ha csak gondolatban is.

 

Megyer

22-2-1/2

Ferencvárosi bajnokait köszöntötte a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja

Három kerek évfordulós olimpiai bajnokot: a 75 éves Hesz Mihály kajakost és Szűcs Lajos labdarúgót, valamint a 65 esztendős Magyar Zoltán tornászt, a ...

Ferencvárosi bajnokait köszöntötte a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja

Elhunyt Vajna Rezső, a MOB korábbi munkatársa

Életének 80. esztendejében elhunyt Vajna Rezső (a képen balra), a Magyar Olimpiai Bizottság munkatársa, aki hosszú évtizedeken keresztül szolgálta az ...

Elhunyt Vajna Rezső, a MOB korábbi munkatársa

Bronz a négyzeten – Csatári József 75 éves

A focipályán kezdte, majd az atlétikain folytatta, hogy végül a kézilabdát is otthagyva a szőnyegen kössön ki, és legyen kétszeres bronzérmes szabadfo...

Bronz a négyzeten – Csatári József 75 éves

Tóth Krisztián tovább növelte olimpiai kvalifikációs pontjait

A hétvégén a judós Tóth Krisztián a Mesterek Tornáján a második helyével szerzett értékes kvalifikációs pontokat az olimpiai részvételhez. Hosszú Kati...

Tóth Krisztián tovább növelte olimpiai kvalifikációs pontjait

Ötven éve Mexikóban 31 magyar vehetett át olimpiai aranyérmet, nőként egyedül Németh Angéla

Nem csupán Magyarországnak, hanem a női nemnek is sporttörténeti dicsőséget szerzett az 1968. évi mexikóvárosi, inkább „őszi", mint nyári olimpiai ját...

Ötven éve Mexikóban 31 magyar vehetett át olimpiai aranyérmet, nőként egyedül Németh Angéla

Honvédos időutazás, mexikói, Buenos Aires-i barangolás a MOA 71. vándorgyűlésén

71. vándorgyűlését tartotta december 15-én az 1985-ben alakult Magyar Olimpiai Akadémia. Az egész napos eseménynek a Budapesti Honvéd Sportegyesület a...

Honvédos időutazás, mexikói, Buenos Aires-i barangolás a MOA 71. vándorgyűlésén

Salt Lake City kandidál a 2030-as játékokra

Salt Lake City-t választotta az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) potenciális amerikai rendezőjelöltnek a 2030-as téli olimpiai játékokra.A ...

Salt Lake City kandidál a 2030-as játékokra

Bemutatták a „sok szeren játszó” Kamuti Jenő életrajzi könyvét

Az Isten tenyerén címmel a Testnevelési Egyetemen szerdán bemutatták Kő András legújabb könyvét, mely az olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó, a N...

Bemutatták a „sok szeren játszó” Kamuti Jenő életrajzi könyvét

Olimpiai reménységeket támogató programot vezettek be Miskolcon

Az országban egyedülálló, újfajta sporttámogatási rendszert vezetett be a miskolci önkormányzat. A Miskolci Olimpiai Reménységek Program célja, hogy a...

Olimpiai reménységeket támogató programot vezettek be Miskolcon

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


177 151 174



Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Gyémánt fokozatú támogatók

Arany fokozatú támogatók

  

Scitec Institute

Olympic Worldwide partners

Coca-ColaAlibaba groupBridgestoneDow PanasonicP&GsamsungToyotaVisa

Facebook
Rss
YouTube