Varga Imre

1967-ben került a Budapesti Spartacusba, ahol Gyuró László és Króner Ferenc irányították szakmai felkészülését.
Az 1974-es londoni Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett az abszolút kategóriában. Egy évvel később a Bécsben megrendezett világbajnokságon az 5. helyen végzett. Az 1978-as helsinki EB-n két érmet is szerzett: ezüstöt a +95 kilogrammosok között, és bronzot az abszolút kategóriában. 1979-ben megszerezte a magyar cselgáncssport első világbajnoki érmét a +95 kilogrammosok között kivívott harmadik helyezésével. Ugyanebben az évben egy EB bronzérmet is kiérdemelt.
1971-1980 között tagja volt a magyar válogatottnak. Négyszer választották meg az év cselgáncsozójává. A magyar bajnokságot tizenkétszer nyerte meg. Teljesítményével az örök bajnoki rangsor második helyét érdemelte ki.
1978-ban szerzett a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát, 1981-től a Spartacusnál nevelte az ifjú sportolókat.