1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Olimpiai érmeseink - Weisz Richárd (Vértesi Richárd)

Sportág birkózás
Születési idő 1879-04-30
Születési hely Budapest
Elhalálozás ideje 1945-12-04
Elhalálozás helye Budapest
Nyughely Kozma utca 3/C-10-17
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1908 1 birkózás kötöttfogás 100 kg MTK


Weisz Richárd

Weisz Richárd birkózó 1945. december 4-én, 67 évesen távozott az élôk sorából. Az MTK izomkolosszusának pályafutásáról legendák keringtek. A szônyegen nyert két magyar bajnoksága mellett a súlyemelôk között sem talált legyôzôre. Egyébként tornászként kezdte, késôbb atletizált és versenyevezôsként is megállta a helyét. Kortársai a becsületesség bajnokaként Londonban aratott gyôzelme után a legerôsebb magyar emberként tisztelték. A második világháború alig fejezôdött be, de Weisz Richárd lakásán ismét megalakították a nehéz idôkben betiltott MTK egyesületet.

 

 

 

Az aranyérem története

 

Vas András írása

1908. Weisz Richárd kötöttfogás, nehézsúly

 

Első versenyét távolugrásban nyerte, majd diszkosz- és kalapácsvetésben, aztán rúdmászásban és függeszkedésben sem talált legyőzőre. Bármilyen furcsa, az előbbi eredménysor az első magyar birkózó olimpiai bajnok nevéhez fűződik. Ennek tükrében a négy súlyemelő országos bajnoki cím így már nem is tűnik akkora szenzációnak: Weisz Richárd amolyan sportpolihisztorként vonult be a köztudatba a múlt század elején.

Pedig a gyermekévek alapján útja ugyanúgy vezethetett volna valamely büntetés-végrehajtási intézménybe, mint majdan az olimpiai dobogó tetejére: kortársai közül leginkább fékezhetetlen magatartásával tűnt ki, szinte nem akadt olyan balhé a budapesti Belvárosban, melyben a vörös hajú, pulykatojás képű Ricsi gyerek ne lett volna benne. Ki tudja, hogyan alakul sorsa, ha nem vezet az útja a Markóba.
No, nem a híres-hírhedt börtönbe, csak az állami főreáliskolába, amelyben Ottó József tornatanár hamar kiszúrta, a rettegett Weiszben motoszkál valami. Addig nyúzta középtermetű, ám izmos tanítványát, míg az délutánjait, vásott cimborái társasága helyett, a tornacsapatban töltötte. Nemsokára rákapott az atlétikára, és a későbbiekben nagy örömét lelte az evezésben is.
Hogy innen aztán milyen kacskaringós, kiismerhetetlen út vezetett a birkózáshoz, csak a jó ég tudja, ám Weisz egyszer csak a Hungária Athletikai Club birkózó tréningein tűnt fel, amelyeken Weigand János tanácsai alapján kezdte meg útját az olimpiai babérkoszorú felé. Mester és tanítványa kiváló hatékonysággal dolgozott együtt: Weigand remekül értett a vehemens, és „izomdús” állapota miatt eképpen olykor (köz)veszélyes birkózópalánta nyelvén. Tán nem meglepő, hogy amikor a trénert a HAC-ból az MTK-ba vitte a szíve, Weisz is vele tartott, s már kék-fehérbe öltözve nyerte meg 1899-ben az első, ám még nem hivatalos országos bajnokságot.
Négy esztendő múltán aztán már hivatalosan is magyar bajnoknak mondhatta magát: előbb a középsúlyú mezőnyön gázolt át, majd az abszolút aranyéremért ripityára verte a könnyűsúly bajnokát, Erődy Bélát. Innentől a hazai birkózóbajnokságok forgatókönyvei enyhén szólva kiszámíthatóan alakultak, hiszen 1909-ig, azaz hat további éven át Weisz kisajátította a honi trónt, egy sor kollégával megutáltatva a sportágat. S nem csak a birkózást…
Két évvel első diadala után benevezett a súlyemelők bajnokságára is, s ha már elindult, nem is talált legyőzőre. Sorozatban négyszer! Ha már egyszer arra irányította útját a sors. Az MTK birkózóinak ugyanis nem volt edzőtermük, Weisz viszont – aki ekkor már önmagát edzette – átkérte magát a súlyemelőkhöz, akiknek gyakorlás céljára egy kellemes kis lakás állt a rendelkezésükre. Természetesen itt valódi birkózómunkát nem tudott végezni, ám  tökéletes erőállapotba hozta magát. Félelmetes testi erejét az egyesület kötélhúzó-szakosztálya is kamatoztatta, amikor 1905-ben bajnoki címhez segítette őket…
Mindez persze vélhetően nem lett volna elegendő a birkózók között, így kidolgozta saját stílusát, mely lényegesen eltért a korszellemtől. A századelő nehézsúlyú birkózói jórészt lábukat megvetve, főleg egy helyben állva küzdöttek, a magyar viszont sok mozgáson alapuló, s ezáltal az ellenfeleket meglepő harcmodort ötölt ki. Szüksége is volt az újításokra, ugyanis magassága révén inkább középsúlyúnak számított, azaz eleve hátrányból kezdte meccseit.
Londonban sem történt másként, bár az 1908-as ötkarikás játékokon némileg mellé szegődött a szerencse, hiszen a birkózóviadalok alatt elképesztő hőség uralkodott a szőnyegeken, s ez a társainál kisebb termetű MTK-st kevésbé viselte meg, mint a riválisokat.
Carl Jensen például korán elkészült erejével, a magyar a találkozó 13. percében különösebb erőfeszítés nélkül fektethette két vállra a dánt. A Jensen família utódai talán napjainkban is Weisz nevével ijesztgetik a család neveletlen gyerkőceit, hiszen a második fordulóban Carl bátyja, Sören sem tudott komolyabb ellenállást kifejteni ellene: háromszor is a földre került, a bírák kétszer is megintették, így a mérkőzésvezető húsz perc után véget vetett az egyenlőtlen küzdelemnek.
A „Jensen-banda” után három nappal, július 23-án jöhetett az orosz Alekszandr Petrov elleni finálé. A szláv több mint egy fejjel magasabb és jóval nehezebb volt Weisznél, aki így némileg visszafogottabban kezdett. A felek hét percen keresztül csak taszigálták egymást, amelyet a mérkőzésvezető unt meg leghamarabb, s „kézzel való, szükségtelen ütlegelés” címén megintette mindkét versenyzőt. A figyelmeztetés Weiszre hatott serkentőbben: a 15. percben a földre vitte Petrovot, s azzal a lendülettel be is tusolta. Fájdalom, a bírák úgy ítélték meg, az akció zónán kívül történt…
Jöhetett a második félidő. Petrov elindította végső megoldásnak szánt akcióját, Weisz azonban megkontrázta mozdulatát, s miután az orosz földet fogott, fél Nelsonnal próbálta döntésre vinni a dolgot. Petrov bikanyaka azonban kiállta a próbát, a rivális kiszabadult szorult helyzetéből. Lepergett a második húsz perc is, a nagyérdemű a magyar győzelmét ünnepelte, a bíró viszont újabb tízperces ráadást rendelt el. Az orosz azonban ekkor már örült, hogy állva tudott maradni, így alig több mint egy órával (!!!) a kezdő sípszó után Weisz Richárd az első magyar birkózó olimpiai győzelmet ünnepelhette a szőnyeg közepén.

Vélhetően a második siker is az ő nevéhez fűződött volna, ám egy évvel londoni triumfálása után óriási baklövést követett el. A kor nehézsúlyú profi világbajnoka, a német Cziganiewitz Budapestre látogatott, mire Weisz barátai meggyőzték az olimpiai bajnokot, fogadásból álljon ki a verhetetlennek tartott germán ellen. Kötélnek állt, s az MTK edzőtermében megküzdött a némettel, aki nem tudott fogást találni rajta.
Nem úgy a Magyar Athletikai Szövetség: a grémium profinak nyilvánította és az amatőr versenyzéstől eltiltotta a felelőtlen bajnokot, akinek így fájdalmasan korán és hirtelen ért véget karrierje.

Fűrészporra cserélte a szőnyeget: hatalmas erejét kihasználva sokáig cirkuszokban lépett fel. Sportolóként megismert szerencséje a második világháború idején sem hagyta cserben, túlélte a világégést, sőt, arra is volt energiája, hogy 1942-ben feloszlatott, szeretett klubját feltámassza: 1945 februárjának elején Weisz a lakásában barátaival újraalapította az MTK-t.
Az egyesület megerősödését azonban nem érhette meg, a háború okozta éhezés olyannyira legyöngítette szervezetét, hogy még ugyanezen év decemberében belehalt egy epegyulladásba.

 

 

 

 

Kozma utca

3/C-10-17

Borkai Zsolt: A jelenlegi helyzetben más döntés nem születhetett

Borkai Zsolt szerint a jelenlegi helyzetben más döntés nem születhetett, de a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mindent megtesz annak érdekében, hogy Ma...

Borkai Zsolt: A jelenlegi helyzetben más döntés nem születhetett

„A cél már nagyon közel volt, és a szoros versenyben komoly esélyünk volt a győzelemre”

„Leírhatatlanul szomorúak és csalódottak vagyunk. Hatalmas veszteség érte hazánkat azzal, hogy véget ért a magyar olimpiai és paralimpiai álom. Egy eg...

„A cél már nagyon közel volt, és a szoros versenyben komoly esélyünk volt a győzelemre”

Lillehammer profitált az olimpiarendezésből, a fiatalok Pjongcsangra készülnek

Alig több mint egy évvel ezelőtt aludt ki a láng a téli ifjúsági olimpián Lillehammerben, de a város és a nemzet továbbra is élvezi a rendezés előnyei...

Lillehammer profitált az olimpiarendezésből, a fiatalok Pjongcsangra készülnek

Tokió 2020: példaként tekintenek a szervezők a Duna Arénára

Példaértékű létesítmény a budapesti Duna Aréna a világ számára – hangzott el azon a budapesti tanácskozáson, amelyen Cornel Marculescu, a Nemzetközi Ú...

Tokió 2020: példaként tekintenek a szervezők a Duna Arénára

150 nap múlva kezdődik a győri EYOF!

A győri EYOF-ra való készülődés már korábban a célegyenesbe fordult, hamarosan minden a sportról szól majd Győrben! Hugoo ma ráadásul megmutatta: már ...

150 nap múlva kezdődik a győri EYOF!

„Az Utánpótlássport 2016 című kiadvány az olimpiáig vezető utat is megmutatja!”

A szerda esti Az év műhelye díjátadó gálán bemutatták az Utánpótlássport 2016 című kiadványt. Bruckner Gábor főszerkesztő elmondta, az évkönyvben 40 s...

„Az Utánpótlássport 2016 című kiadvány az olimpiáig vezető utat is megmutatja!”

Címvédés: ismét a győri kajakosok nyerték Az év műhelye-díjat

A Graboplast Győri Vízisport Egyesület kapta a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Decathlon és az utanpotlassport.hu által közösen alapított Az év műh...

Címvédés: ismét a győri kajakosok nyerték Az év műhelye-díjat

Ismét olimpiai bajnokok a Madáchban

A Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja (MOBK) ismét színházba invitálta tagjait. A bajnokok február 22-én a Madách Színházban a Macskák című előadást tekin...

Ismét olimpiai bajnokok a Madáchban

A magyar sízőnek az EYOF-on és az ifjúsági olimpián keresztül vezethet az útja Pjongcsangba

Kékesi Márton alpesi síző is átvehette kedden a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ösztöndíját. A 21 éves sportoló pár napja még a svájci St. Moritz lejtői...

A magyar sízőnek az EYOF-on és az ifjúsági olimpián keresztül vezethet az útja Pjongcsangba

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174



Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

Toyota logó

 

Olympic Worldwide partners

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

Arany fokozatú támogatók

Facebook
Rss
YouTube