„Semmi rosszról nem kell színt vallanom, a helyzet ugyanis teljesen jó, Cseh László körül tehát minden a legnagyobb rendben – szögezte le Turi György, a Kőbánya SC vezetőedzője, egyben a klub rangidős sportolójának a mestere, akitől a lemondások okáról érdeklődött a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársa.

– Az elmúlt évben történtekből, illetve az olimpiai felkészülés egészéből többek között azt a tapasztalatot sikerült leszűrnünk, hogy Lacinak nincs feltétlenül szüksége ezekre a hosszú és távoli táborozásokra. Az edzéstervben foglalt feladatokat a segítőtársaim közreműködésével idehaza is tökéletesen meg tudja oldani: az eddiginél nagyobb önállósággal. Soha nem tartozott azok közé, akik a hátam mögött akár csak egyetlen hosszt is képesek lettek volna ellógni. Ha az adaggal vagy a tempóval baja volt, azt mindig egyenesen a szemembe mondta. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az ő életkorában, illetve az évek során felgyülemlett tapasztalataival is kalkulálva ideje volt már szabad kezet adni neki, olyan döntési helyzetbe hozni, ami egy felnőtté vált sportembert megillet. Be kellett látnom, hogy azok a nagyon kellemesnek tűnő, ám a valóságban kemény, vagy inkább kőkemény edzőtáborok az előkészületekkel, az utazásokkal és átállásokkal a kelleténél több energiát vonnak el tőle. Ha arra gondolunk, hogy 2002 óta nem telt el év úgy, hogy ne hozott volna érmet a magyar úszósportnak, az is az eszünkbe juthat, hogy egy ilyen, sok nagy csatát megjárt, és olykor nehéz helyzetbe került sportember inkább akkor érzi jól magát a bőrében, ha nem kell sokszor és nagyon messze utaznia, ha a kedvese főztjét eheti vacsoraára és a saját házában térhet nyugovóra. És akkor az egyetemi tanulmányi és vizsgakövetelményeinek a teljesítéséről még szó sem esett.”

Miközben tehát Turi György és az asszisztensei kíséretében a „kőbányaiak” megjárták Mexikót, és hamarosan élvezni fogják a floridai napsütéses uszodákat, a pekingi olimpiai játékok háromszoros ezüstérmese – aki 27 esztendősen éppen 27 Európa-bajnoki győzelemre tekinthet vissza – Halásztelekről indulva naponta kétszer Kőbányát veszi majd célba, azon az útvonalon haladva, amit talán már csukott szemmel is meg tudna tenni…

„Van egy nagyszerű kis stábom, amelynek minden tagja úszóként indult és most a jelen és a jövő reménységeivel foglalkozik – folytatta Turi György, aki a londoni olimpia után elszívta a békepipát Cseh Lászlóval, az edzői garnitúrát pedig gyorsan átalakította. – Nagyon sok terhet vesz le a vállamról Lévai Anita, Friedl Bernadett, Pecsics Zsuzsa – aki már a Széchy Tamás vezette szakmai kollektívában is helyet kapott -, illetve Krajnák György és Tóth Ramón. Utóbbi egykor Cseh Lászlóval együtt indult el az úszópályán, mostanra viszont ő lett az, akire a legeredményesebb versenyzőmet nyugodt szívvel rábízhatom. Ő és a csapat valamelyik hölgytagja helyettesít, amikor a többi válogatottammal külföldön dolgozunk.”

Felmerülhet a kérdés, hogy a hosszú hetekig tartó Kőér utcai edzések egyhangúságára vajon mi lehet az orvosság, miként lehet elkerülni a fásultság és a motivációs kiüresedés csapdáját?

„Ezt a veszélyt valóban nem hagyhattuk figyelmen kívül. A”gyógyszer” nem más, mint a versenyzés, ami kikapcsolódást és kihívást egyszerre jelent az úszó számára. Úgy alakítottuk az edzésprogramot, hogy Laci minden hónapban legalább egy, vagy annál több versenyzési lehetőséghez jusson, és így érkezik majd el az esztendő csúcseseményéhez, a barcelonai világbajnoksághoz. Talán nem mellékes, hogy az első VB érmét, egy ezüstöt kereken tíz esztendővel ezelőtt éppen ebben a városban érdemelte ki, a 400 méteres vegyes úszás döntőjében. Azóta voltak jobb és rosszabb szezonjai, de mint már mondtam, éremszerzés nélkül egyetlen évadot sem hagyott maga mögött és éppen ezért számíthat kivételesen nagy úszónak.”

Cseh László már Londonban, a „mentőövet” jelentő 200 méteres döntője után - amely egy bronzéremmel kárpótolta – gyorsan kijelentette, hogy érez még magában erőt és motivációt a folytatáshoz, olyan muníciót, ami akár a 2016. évi olimpiáig is kitarthat.

„Ez így is lehet, és ez a nagy cél egy teljes évad kihagyása, azaz a teljes feltöltődés nélkül is teljesülhet. Mi ketten viszont nem szeretünk folyamatosan túl messzire tekinteni, hasznosabbnak tartjuk az olyasfajta összpontosítást, amely a következő nagy feladatra fókuszál. Ez idén is így lesz. Változhat viszont a terhelés nagysága. Egyetértés alakulhat ki közöttünk abban, hogy a kevesebb bevállalt világbajnoki versenyszámmal fordított arányban növekedhet az eredményesség. Amiben pedig már most is biztos vagyok: ez az év sem fog úgy eltelni, hogy Cseh Lászlónak nem jut érem az esztendő első számú versenyén.”

(Forrás: Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)