Kulcsár Győző hosszan tartó betegség után, életének 78. évében, szeptember 19-én este hunyt el.

A Nemzet Sportolóját több százan kísérték utolsó útjára. Búcsúztak tőle családja mellett korábbi sporttársai, tisztelői, sportvezetők, köztük unokaöccse, az olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke. Olaszországból a szertartásra érkezett az olasz olimpiai bajnok tanítvány, Maurizio Randazzo, a temetésen részt vett Jacek Slupski, az Európai Vívó Szövetség főtitkára is. Az engesztelő szentmisére hétfőn este az V. kerületi Egyetemi Templomban került sor.

Dr. Szabó Tünde azt mondta, Kulcsár Győző a magyar sport akadémiájának „tagja”, aki az emberi nagyságával magasra tette a mércét. „Sportolóként, edzőként és emberként is a lagjobbak, legnagyobbak közé tartozott, igazi példakép volt. Mindíg az „adás”, valamit adni volt az élete, önzetlenül tett másokért. Sok örökséget kaptunk tőle” - fogalmazott a sportért felelős államtitkár. Hozzátette: ez a búcsú és egyben a köszönet pillanata. „A magyar sport egyik valaha volt legnagyobb alakjától búcsúzunk!”

Nagy Tímea azt mesélte el, a sydney-i olimpia után egy jó barátja, példaképe, az olimpiai bajnok öttusázó dr. Móna István „állt elő azzal, hogy Kulcsár Győző készítsen fel az athéni olimpiára”. Bajnoki cím lett belőle. „Egy zseni, kivételes tehetség volt! Öröm volt vele dolgozni, tisztelte bennem a sportolót, a nőt és az édesanyát. Ez a kapcsolat újabb aranyéremhez juttatott hozzá” - mondta a kétszeres olimpiai bajnok vívó. Azt is mondta, mesteréből sugárzott a bohémság, az életszeret. „Beszélő neve volt: Győző. Kulcsár Győző egy igaz győztes volt!” - fogalmazott. Nagy Tímea emlékeztetett, a négyszeres olimpiai bajnokhoz köthető a hazai vívósport sikeres utánpótlás-programja, az Olimpici. „Azon dolgozott, hogyan lehetne még sikeresebbé tenni a magyar vívást." Sydney és Athén párbajtőrvívó-bajnoka a másik bajnok taníványra, Szász Emesére utalva azt mondta: Emese nem csak mesterét, hanem második édesapját is elvesztette Kulcsár Győző személyében.

„Bőséggel adott neki tálentumot a Jóisten, és ezzel jól is gazdálkodott” - fogalmazott Schmitt Pál. Az olimpai bajnok vívó úgy jellemezte egykori csapattársát: „az egyetemes sport egyik legnagyobb alakja, aki igazi csapatember is volt. Harcias szellemét mindenben fitogtatta, mindag nyitott volt a versengésre. Jó kedv és derű jellemezte; nagyvonalú és gáláns volt, letisztultan nézte az élet dolgait. Szeretett magyarnak lenni és hitte a Jóistent”. A csapatösszeállítás 16 éven keresztül az ő nevével kezdődött” - mondta a NOB magyar tagja. A MOB tiszteletbeli elnöke hozzátette: Kulcsár Győző mindíg nyitott volt az újdonság, a tanulás irányába, hitt az új tudásban; még hetven évesen is beült az iskolapadba a Testnevelési Egyetemen, hogy képezze magát.

Kulcsár Győző olimpián, az 1964-es (Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Nemere Zoltán), az 1968-as (B. Nagy Pál, Fenyvesi Csaba, Nemere Zoltán, Schmitt Pál - alsó képen) és az 1972-es (Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Osztrics István, Schmitt Pál) játékokon csapatban nyert aranyérmet, Mexikóvárosban egyéniben is győzött; Münchenben és Montreálban egyéniben bronzérmes. Háromszoros világbajnok csapatban, kétszeres ezüstérmes, együttesével négyszer lett harmadik. Universiadékon egy arany- és két ezüstérmet szerzett.

Edzőként 1980 és 88 között magyar szövetségi kapitány, 1988 és 2001 között Olaszországban az AC Pro Vercelli (Maurizio Randazzo olimpiai bajnok, Elis Uga pedig ezüstérmes lett), 2001-től a Bp. Honvéd edzője, 2005 és 12 között a magyar párbajtőrszakág vezetője. Mesteredző, tanítványa volt az olimpiai bajnok Nagy Tímea és Szász Emese, az olimpiai ezüstérmes Boczkó Gábor és az öttusázó Balogh Gábor. Sportvezetőként 1979-ben a Magyar Vívó Szövetség főtitkára lett, a MOB közgyűlésének és elnökségének, valamint a Budapest 2024 sportolói bizottság tagja.

Kulcsár Győző életútja itt olvasható.

Az alábbi képre kattintva felidéződnek Kulcsár Győző pályafutásának pillanatai.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)