Emlékezés a 100 éve született Papp Bertalan olimpiai bajnok kardvívóra

Emlékezés a 100 éve született Papp Bertalan olimpiai bajnok kardvívóra

2013. 09. 08.
Megosztás

Szombaton délután (2013. szeptember 7.) a MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottsága és a Magyar Olimpiai Akadémia megemlékezést tartott a Farkasréti temetőben Papp Bertalan kétszeres olimpiai bajnok vívó születésének 100. évfordulója alkalmából.

A megemlékezésen megjelent a bajnok lánya, Papp Ildikó és a Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola kis küldöttsége is az igazgatónő vezetésével.

Győr Béla a Hagyományőrző Munkacsoport vezetője köszöntötte a bajnok sírjánál a megjelenteket. Az Olimpiai Himnusz elhangzása után felkérte a megemlékezés megtartására Dr. Jakabházyné Mező Mária főtitkárasszonyt. A főtitkárasszony a két olimpia (1948, 1952) adatain keresztül ismertette a bajnok olimpiai adatait, majd ezután ismertette a bajnok elért eredményeit. Ezután a Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola és a bajnok lányának kis megemlékezése követte a főtitkárasszony szavait. A megemlékezés végén a síremlékre került a bajnok lányának, a Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskola, az Olimpiai Bajnokok Klubja és a MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottság koszorúja. A megemlékezés a Himnusz hangjaival zárult a bajnok tiszteletére.

PAPP BERTALAN

Tiszaföldváron született 1913. szeptember 7-én. Tiszaföldváron végezte az elemi iskolát, majd 1929–1932 között a mezőtúri református gimnáziumban tanult, ahol testnevelő tanára ismertette meg a vívással. 1932-ben tényleges katona lett Miskolcon. 1936-ban egyetemi végbizonyítványt szerzett a kolozsvári magyar királyi Ferencz József Tudományegyetem jogi karán. 1938. augusztus 7-én kezdte meg katonatiszti szolgálatát tartalékos tisztként. 1938. szeptember 1-jétől hadnagy, 1940. szeptember 1-jétől főhadnagy lett. 1940. november 1-től lett hivatásos tiszt.

Első tiszti beosztásait Szegeden, Kecskeméten és Budapesten látta el a helyőrségek gyalogezredeinél. 1942–1944 között a magyar királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár-és Vívómesterképző Intézet növendéke volt. 1944. július 1-jétől lett százados. 1945-ben a budai önkéntes ezred századparancsnokaként részt vett a főváros felszabadításáért dúló harcokban. 1945. augusztus 18-án nevezték ki őrnaggyá. A demokratikus átalakulás után Veres Péter miniszter szárnysegédje lett. A Magyar Néphadseregben, mint az 1. gyalogezred századparancsnoka szolgált, majd a Honvédelmi Minisztériumban előadó és parancsőrtiszt lett.

Az 1950-es évek elején a Honvéd Központi Testnevelési Intézet közelharc tanára volt. A szakma sokrétű sportvezetőként tartotta számon. 1950-től dolgozott a Budapesti Honvéd vívó- és teniszszakosztály vezetőjeként, majd parancsnok-helyetteseként, és a cselgáncs szövetség aktivistájaként is. 1952. október 1-jétől lett alezredes. 1975-ben nyugállományba vonult alezredesi rendfokozattal. 1991-ben, a SPOTI (Sporttiszti Iskola) 50. évfordulója alkalmából nyugállományú ezredessé léptették elő.

1948-ban Londonban és 1952-ben Helsinkiben is tagja volt az olimpiai bajnok kardcsapatnak (1948: Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László. 1952: Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László).

Pályafutása során, 1947–1954 között a válogatott keret tagja volt. Kétszeres világbajnok kardcsapatban (1953, 1954), hatszoros magyar bajnok (egyéni 1947-ben, és 1944-, 1946-, 1948-, 1949-, 1951-ben csapatban). Klubjai: Honvéd Tiszti Vívó Klub, Toldi Miklós SE, Csepeli MTK, Budapesti Honvéd SE

Kitüntetései: Tűzkereszt sebesülési pánttal, Erdélyi Emlékérem, Délvidéki Emlékérem, Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozat (két alkalommal), Szolgálati Érdemérem, Kiváló Szolgálatért Érdemérem, Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat, sportbajnoki jelvény (1944), Nagy Honvéd Sportügyességi Jelvény (1944); A Sport Kiváló Dolgozója (két alkalommal). Kaszkadőrként több mint 80 filmben szerepelt.

Budapesten, 1992. augusztus 8-án hunyt el. Sírja a Farkasréti temetőben (935/3-1-21 h.) van.
A Budapesti Honvéd halhatatlan tagja. Tiszaföldvár ­díszpolgára. Nevét Budapesten a Csanádi Árpád Általános Iskola, ­Középiskola és Pedagógiai Intézetben (XIV. ker., Őrnagy u. 5.) tanterem, portré (Lantos Györgyi alkotása), a Csepeli Sportcsarnokban (XXI. ker., Béke tér 1.) emléktábla, az Ószőlői ­Általános Iskola (Tiszaföldvár, Fő út 3–5.) tornacsarnoka falán emléktábla, 2004. október 15-től az Ószőlői Általános Iskola őrzi. ­De őrzi nevét a fővárosi Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán (I. kerület, Kapisztrán tér 2–4.), Mezőtúron a Szegedi Kis István Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium sportcsarnokában (Kossuth Lajos út 2.) és a Farkasréti temetőben (XII. ker., Németvölgyi út 99.) elhelyezett központi emléktábla is. Képe és neve megtalálható a Budapesti Honvéd SE székházának (XIII. kerület, Dózsa György út 53.) aulájában elhelyezett emlékhelyen és márványtáblán. ­Emlékét őrzi a ­Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar ­(XII. kerület, Alkotás u. 44.) aulájában és az Olimpiai Parkban (V. ker., Balassi Bálint u.) elhelyezett márványtábla is. Az iskolája legjobb tanulója tiszteletére Papp Bertalan emlékérem díjat alapított.