Előbb a vaskeresztesi temetőben koszorút helyeztek el és mécsest gyújtottak sírján, majd az egyesület klubhelyiségében folytatódott a program. A hagyományőrzőkkel együtt emlékezett Sanyi bácsi özvegye, Zsuzsa asszony és egykori jó barátja, Tar László is. A Dombóvári Sándorról készült rövidfilm levetítése után Tar László mesélt egykori barátjáról. Közös élmények, sztorik útján az érdeklődők az ifjú Dombóvári Sándorról is jó jellemzést kaphattak.

Sanyi bácsi - hasonlóan Halmay Zoltánhoz és a századelő kiemelkedő sportolóihoz - rendkívül sokoldalú (allround) sportember volt. Az atlétika mellett, melyben magyar bajnokságot is nyert belekóstolt a labdarúgás, a vízilabda, a vívás a kosárlabda, majd a tenisz, a gyeplabda és a jégkorong sportágakba is. 15 évig volt nemzetközi jégkorong játékvezető. 1988-ban az újjáéledt MAC társelnökének választották, amely tisztét 1992-ig töltötte be. Ekkor feleségével Szombathelyre költözött. 87 évesen (!) kérte felvételét a Halmay Egyesületbe, melynek haláláig korához képest rendkívül aktív tagja maradt.

Az est második felében egy nagyon érdekes, unikumnak számító előadást tartott Tar László, "Ezt fütyülték az olimpiákon" címmel.
A magyar olimpiai csapat utazásszervezőjének zenés összeállítása igazi csemege. 1960-tól idézte fel az olimpiák fülbemászó, sokszor slágergyanús dallamait. "A zene több sportágban is kötődik a sporthoz, gondoljunk csak a díjlovaglásra, ritmikus sportgimnasztikára, a műúszásra vagy éppen a műkorcsolyára. Felvetődött bennem, hogy össze kellene gyűjteni az olimpiai dalokat. Az első újkori játékok óta mindig volt hivatalos dala az éppen aktuális olimpiának, mely általában a rendező városhoz kötődik" - kezdte előadását Tar László. Az Arrivederci Romától Samaras Olimpiai Himnuszáig a zene mindenkinek régi emlékeket juttatott az eszébe, az egyes olimpiák magyar bajnokai lelki szemeink előtt újra a dobogó legfelső fokára állhattak.

(Forrás: Gál László)